Elkészültek a koncepciótervek a Fő utcai Király fürdő felújításához, hamarosan indulhat a rekonstrukció és a bővítés is. A műemléki épület értékeinek megtartása mellett a teljes körű korszerűsítés és bővítés szükséges. Új, 20 méteres medence, szaunák, öltözők és áthelyezett főbejárat tervezése is szerepelt a pályázati kiírásban. A díjazottak között van a MOME terveit jegyző 3h építésziroda és az Archicon Kft is. December 15-én kihirdették a Király fürdő rekonstrukciójának győztes koncepcióterveit. A név kötelez – A Király Gyógyfürdő bővítése, átépítése, felújítása. A kritikus állapotú fürdő felújítása már hosszú ideje húzódott, az utolsó teljes körű rekonstrukció az 50-es években volt. A mostani – a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. által kiírt, és a Magyar Építőművészek Szövetsége közreműködésével lebonyolított – ötletpályázatra összesen 24 pályamű érkezett be, ebből öt terv részesült díjazásban és megvételben. Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest A pályázati kiírás alapján olyan terveket vártak, amely a modern kor követelményeinek megfelelően, de az épület történeti értékeinek megtartása mellett varázsolják újjá a műemléki védelem alatt álló, Fő utcai komplexumot.
A Fő utcai szárny és a kerengő padlástérrel rendelkező, magas tetős, a XX. századi épületrészek lapos tetős kialakításúak. Az épületben felvonó nincs, a mozgássérültek számára a közlekedés és a szolgáltatások használata korlátozott vagy lehetetlen. Tervezett bontások Bontásra kerülnek az épületben található XX. századi épületrészek, úgymint az előcsarnok menti udvar két oldalán épült földszintes toldalékok a gazdasági udvar végén található pince, földszint, emelet magasságú kazánház, műhely, gondnoki lakás épületszárnya a gazdasági udvarban a telekhatáron álló építmények és kerítés a Fő utcai szárnyban található két darab háromkarú acéllépcső belső válaszfalak A gazdasági udvar jelenlegi szintjét 1, 40 m-el lejjebb süllyesztjük, az új szint és a Fő utca szintje között a kapuáthajtóban rámpa létesül. Csúszik a Király Gyógyfürdő felújítása, a komplexum már nem is nyitott ki a járvány után. Az épület tervezett állapota, funkciója A látogatói főbejárat továbbra is a Fő utca felől nyílik, a gazdasági udvar felől mozgássérült bejárat létesül, míg a Ganz tér felőli bejárat alternatív közönségbejáratként szolgál kerti rendezvények rendezése esetén.
Magyarország legnagyobb vízalatti barlangja, a Molnár János-barlang is erre található. 2, 9 milliárd forintot költenek a füzérradványi Károlyi-kastélyra. A sümegi püspöki palota több mint 1, 8 milliárd forintba kerül majd. A nádasdladányi Nádasdy-kastély felújítása pedig legalább 1, 6 milliárd forintba kerül majd. Király fürdő felújítás kalkulátor. Az összegeket összeadva, majd 16 milliárd forint jön ki a 7 kastély és vár költségeire, ám ez csak a felújítandó műemlékek alig ötöde. Ha a költségeket arányosan felszorozzuk az összes épületre vetítve, több mint 80 milliárd forintos összeg jön ki nem számítva az egyéb költségéket, tehát nem kizárt, hogy tovább emelkedik a keretösszeg. De az is érdekes, hogy bár a kormány 2017 és 2020 közt megvalósuló programként emlegeti, valójában 2015-ben indult a Nemzeti Kastély- és Várprogram, s három év elteltével is rengeteg a kérdőjel a projekt körül. És nem csupán azért, mert 2020 december 31-ig az összes rekonstrukcióval végezni kell, hanem azért is, mert a Virág Zsolt miniszteri biztos már 2017 nyarán arról beszélt az állami hírügynökségnek, hogy remekül halad a program.
Ez várható volt, ugyanis hétfőn arról határozott a parlament, hogy megszűnik a magán-nyugdíjpénztári tagdíj év végével. Ezt egészíti ki a visszalépés újbóli megnyitása. Azok a tagok, akik mennek az államhoz, azt a pénzt vehetik fel vagy utaltathatják egy önkéntes pénztárba, amelyet tagdíjkiegészítésként fizettek be, a tagdíjakból felhalmozódott vagyont az állam bekebelezi. Most nincs reálhozam Nem lesz olyan egyértelmű a döntés, mint az volt idén januárban, amikor először kellett döntenie a 3, 1 millió pénztártagnak, megy vagy marad. Évente egymilliót kapnak nyugdíjra Matolcsy emberei - Blikk. Akkor ugyanis úgy lehetett tudni, hogy nem jár állami nyugdíjjogosultság a pénztáruk mellett kitartóknak, de a bérüknek 10 százalékát kitevő tagdíjjal folyamatosan gyarapíthatják pénztári megtakarításaikat. Így alig volt olyan, akinek matematikailag megérte maradni a pénztárban, a 102 ezer kitartó személy nagy részét más motiválta a döntésekor, sokuk az eljárás ellen tiltakozott maradásával. Most egészen más a helyzet. Aki marad, az ugyan nem növelheti tagdíjakkal a megtakarítását, mert azt megszüntetik, de az eddigi vagyonát - és annak hozamát - idős korában megkapja, emellett Matolcsy javaslata alapján az államtól is várhat nyugdíjat.
Tavaly a piacot alkotó szereplők mintegy 60 százaléka (33 intézményből 19) zárt negatív működési eredménnyel. A teljes egyenleg csak a nem fizető tagok hozamából levont összegeknek köszönheti a pozitív irányba valló billenését. A tagdíjnemfizetés aránya az elmúlt nyolc évben 50 százalék körül mozgott (tavaly ez 51, 5 százalékra rúgott). Ez a szám magasnak számít, ráadásul kockázatosnak is minősül a pénztárak hosszú távú működésében. Átalakítaná az önkéntes nyugdíjpillért Matolcsy. Tavaly a korábbi éveket is meghaladó számú, 40, 6 ezer új taggal bővült az önkéntes nyugdíjpénztári rendszer. Ez a taglétszám azonban csak a szinten tartáshoz elegendő, a növekedés – hangsúlyozta az MNB – több új belépőt igényelne.
Példaként a 25 éven aluliak és a 4 gyermekes nők szja-mentességét említve, Matolcsy Györgyék azt javasolták, hogy a többi sérülékenyebb csoport esetében is érdemes lenne a munkavállalói terheket (személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék) célzottan csökkenteni az aktivitásuk növelése érdekében. Az aktivitási ráta a sérülékenyebb társadalmi csoportokban. Forrás: MNB Az elmúlt évek munkáltatói adócsökkentései ellenére is az alacsonyabb bért kereső, többségében alacsony képzettségűek adóterhelése hazákban az egyik legmagasabb az EU-ban. Jelenleg a MAT keretében a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági foglalkoztatottak után a munkáltatók 50 százalékos szochókedvezményben részesülnek. A jegybank ezért azt javasolja, hogy a legfeljebb alapfokú végzettségűek foglalkoztatásának növelése érdekben a munkáltatók foglalkoztatásuk esetén részesüljenek a jelenleginél nagyobb szochó-kedvezményben. Az MNB végül a közfoglalkoztatottak elhelyezkedését segítő javaslatot is tett: eszerint az állam átvállalná 6 hónapra a versenyszférában elhelyezkedő közfoglalkoztatottak bérének kifizetését a közfoglalkoztatotti bér mértékében (a program így nem járna költségvetési többletkiadással).
Külső pénzügyi eszköz nélkül kevés család tud előteremteni ekkora összeget, így nem véletlen, hogy sokan érdeklődnek az államilag támogatott, kedvező kamatozású konstrukciók iránt. Itt jöhet képbe az MNB kamatmentes lakáshitele, ami a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), illetve a szintén kamatmentes babaváró hitel mellett arra ösztönözheti a lakásvásárlás előtt állókat, hogy használt ingatlan helyett egy korszerűbb, új építésű ingatlant válasszanak. A szakértőinél sokan érdeklődnek egy időben a babaváró hitellel és a csok támogatással kapcsolatban, hiszen mindkettő elérhető a családalapítás előtt álló párok számára. Ez összesen akár 35 millió forintot is jelenthet a párnak, ha új építésű ingatlanban gondolkodnak és legalább három gyermeket szeretnének. Ha ehhez hozzáadunk még 10 millió forint lakáshitelt, akkor összesen akár 45 millió forint forrás is rendelkezésre állhat lakásvásárláshoz. Az újabb támogatott hitel lehetősége felveti a kérdést, hogy fog-e további áremelkedést előidézni a lakáspiacon - mint ahogy az történt a csok, a falusi csok és a kedvezményes lakásáfa esetében is.
Az Ab ugyanis már hónapok óta tárgyalja azt a határozattervezetet, amely épp azt a pontját semmisítené meg a nyugdíjállamosítási törvénynek, amelyet most Matolcsy meg akar változtatni. Az Ab értesüléseink szerint ugyanis úgy véli, jár az állami nyugdíjjogosultság a maradó pénztártagoknak is. Ha a parlament elfogadja Matolcsy javaslatát - a zárószavazást most pénteken tartja az országgyűlés, az ide vonatkozó rész pedig a kihirdetést követő napon, tehát vélhetően a két ünnep között már hatályba is lép -, akkor okafogyottá válik az Ab megsemmisítő döntése, az eljárást vélhetően le kell zárnia a testületnek. (Az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó több fideszes is politikus is jelezte, hogy a szivárognak hozzájuk az információk az Alkotmánybíróságról, és ezeket figyelembe véve reagálnak a számukra hátrányos határozatokra. ) Vissza is lehet lépni Matolcsy javaslata még egy lényeges dolgot tartalmaz a pénztártagok szempontjából. Újra megnyitják a visszalépés lehetőségét a 102 ezer érintett pénztártagnak.
2015. 11. 24 06:15 Aggódik a jegybank elnöke, nehogy túl gyorsan elköltsék önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításaikat az emberek. Ezért inkább oda sem adná nekik, csak járadék formájában. November 23-án kezdte meg a parlament egy törvénymódosítás vitáját, amely nem csekély változtatást hozhat az önkéntes nyugdíjpénztárak életében. A legfontosabb változás, hogy az önkéntes nyugdíjpénztáraknak kötelező lesz járadékot szolgáltatniuk. Innen pedig csak egy lépés, hogy bevezessék az egy összegű kifizetések tilalmát - írja az Azénpénzem blog. A törvénymódosításban ugyan még szerepel, hogy a pénztártag - ugyanúgy mint eddig - maga döntheti el, hogy egy összegben vagy járadék formájában veszi igénybe a nyugdíjszolgáltatást. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nemrégiben egy konferencián kifejtette: kívánatos lenne, ha megtakarításaikhoz csak életjáradék formájában juthatnának hozzá a tagok. Ez alapvető változást kényszerítene ki. A blog szerkesztői kiszámították, hogy 2015 első félévében a kifizetések nem egészen 4 százalékát igényelték járadékként az érintettek.