Járt Magdeburgban, Kölnben, Düsseldorfban, Frankfurt am Mainban, Stuttgartban. Hohenheimben beiratkozott a híres mezőgazdasági akadémiára és gazdász oklevelet szerzett. Bécsben maradva gyógyszertárat működtetett, ahol tűzijáték készítésével is foglalkozott. Irinyi János domborműves emléktáblája Józsefvárosban gyufagyára helyén Mint kora legfelkészültebb vegyésze tért haza 1838-ban, részt vett a reformkor iparfejlesztési mozgalmában. Miután látta, hogy mint tanár aligha jut tanszékhez, Budapesten gyújtógyárat alapított. Ha azt nem is állíthatjuk teljes biztonsággal, hogy a foszforos gyufát ő találta fel, azt azért kijelenthetjük, hogy a gyárában alkalmazott eljárást önállóan, mindenkitől függetlenül ő állapította meg. A gyár fellendült, és naponta félmillió gyufát gyártott. Irinyi János pesti gyújtógyára komoly versenytársa lett Rómer István bécsi gyárának, de vetélytársai mindent megtettek annak érdekében, hogy tönkretegyék. A körülmények sem voltak kedvezőek. Végül a vállalkozás rengeteg csalódást és anyagi ellehetetlenülést hozott számára.
A hungarikum rövid bemutatása: Irinyi János, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója 1817-ben született Erdélyben, a Bihar megyei Albison. Édesanyja Jánossy Róza, édesapja, Irinyi János országos hírű agrárszakember volt, aki 1830-ban tiszttartóként került a nagylétai Mandell–birtokra. Irinyi János iskoláit Nagyváradon és Debrecenben végezte, de 19 évesen már a bécsi Politechnikumban tanult kémiát. Egyik professzorának, Meissner Pálnak sikertelen kísérlete kapcsán jött rá a zajtalan gyufa megoldásának gondolatára. Hosszú kísérletsorozat után, 1836-ban szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát, amelynek lényege, hogy a gyufa fejében a foszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-dioxiddal keverte. Találmányát Rómer István gyufagyárosnak adta el és a kapott pénzből akadémiai tanulmányait finanszírozta. Tanulmányai befejezése után haza tért, és 1840-ben gyufagyárat alapított Pesten, az "Első Pesti Gyújtófák Gyárát", amelynek később eladására kényszerült. Az új szemléletű kémia egyik legelső hazai terjesztője volt, valamint jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakulásában.
A szabadságharc bukása után tevékenységéért 1850-ben több évre elítélték. Egy rövid ideig öccsével együtt a pesti hírhedt Újépületben (Neugebäude) raboskodott, de hamarosan amnesztiával szabadult. A szabadságharc bukása megtörte, ezután már semmit sem publikált, a politikai életből visszavonult és újra Vértesre ment gazdálkodni, hogy - mint egy krónikása írta - "ott várja a magyar tudományosság jobb időszakát, midőn oly tehetség, annyi műveltség, mint övé, nem fog heverni parlagon, hanem a nemzet és közhaza érdekében hasznosíttatik". Sajnos, hiába várt. Családja vértesi birtokán gazdálkodott. A gazdaságában meghonosított új művelési módszerek sok pénzébe kerültek és kísérletei anyagilag tönkretették. Adósságaitól azután sohasem tudott megszabadulni, hiába nézett pénzkereset után. Előbb a Tisza Biztosító és Jelzálogbankban dolgozott mint számtanácsos, majd 1863-1882 között hasonló minőségben a debreceni István gőzmalomnál. Irinyi János eredeti sírköve Későn, 51 éves korában nősült meg. Neje Baranyi Hermin volt.
Csabai kálmán festmenyek Használt Csabai Kálmán festmény eladó Képzőművészek - Múzsák Kertje Miskolc Mvsz adatbzis: Csabai Klmn fest (1915–1992) - Antikrgis 26. szám) Haan Anta l csabai művész hazánkfia, ki a Raphael-féle "Athenei iskola" kitűnő másolatát nem régen adta be a Nemzeti Múzeumnak, jelenleg itt Csabán mulat. A fővárosi lapok nagy lelkesültséggel írnak érintett dolgozatáról, valamint a Capri-szigeti lakásáról is, mely egy régi várból alakított villából és kertből áll, pompás kilátással egyrészt a Földközi-tenger végtelenjére, másrészt a nápolyi híres partokra s a Vezúv füstölgő ormára. A Capri-sziget azon részén, mely művész hazánkfia birtokát képezi, magyar nemzeti lobogó szokott lengeni, jeléül annak, hogy ott magyar ember lakik. Csabai Kálmán festőművész emlékkiállítása nyílik szerdán | Minap.hu. Haan úr jelenleg rokonainak látogatásán kívül a Békés megyei múzeum rendezésével foglalkozik, mint amelynek alapját köztudomás szerint az ő becses régiséggyűjteménye képezi. A Békés megyei művelődéstörténeti társulat örülhet, hogy ily kitűnő műveltségű és nagy tapasztalású férfiút nyerhetett meg a rendezéshez, aki hazánknak és különösen Csabának a külföldön is becsületet szerez.
szám) Kapcsolódó irodalom: • Bereczky Zsolt: A Haan "expeditio". Feltöltés alatt Latkóczy Lajos festőművész (1820-1875) Kiss Lajos festőművész (1864-1945) Halász-Hradil Elemér festőművész (1873-1948) Szontagh Tibor festőművész (Máramarossziget, 1873 - Miskolc, 1930. november 19. ) Kun József (1879-1946) Sassy Attila (Aiglon) festőművész (Miskolc, 1880. október 17. – Budapest, 1967. ) Mokry-Mészáros Dezső festőművész (Sajóecseg, 1881. április 5. - Miskolc, 1970. január 9. ) Benkhard Ágost festőművész (Budapest, 1882. február 16. – Budapest, 1961. október 19. ) Muhits Sándor festőművész (1882-1956) Kmetty János festőművész (Miskolc, 1889. december 23 - Budapest, 1975. november 16. ) Burghardt Rezső festőművész (Zsombolya, 1884. március 28. - Budapest, 1963. május 5. ) Gimes Lajos festőművész (1886-1945) Palcsó Dezső festőművész (1887-1966) Bartus Ödön festőművész (Miskolc, 1888. május 1. - Miskolc, 1950. november 1. ) Nyitray Dániel festő és szobrászművész (Miskolc, 1891. Július 21. – Miskolc, 1971. január 18. )
Tájképein, csendéletein a természet szépségének a megragadása mellett a finom lírai hangulatok, az emberi érzések képi megfogalmazására törekedett. Festményeit a plein air és a nagybányai hagyományok tiszteletében készítette. Nevéhez fűződik a Miskolci Egyetem számos vezetője, rektora portréjának elkészítése (a rektori sorozat a rektori tanácsteremben látható). A festészeten kívül grafikával is foglalkozott, alkotásaival részt vett az Országos grafikai biennálén. A közönség körében is elismert, népszerű és termékeny művész volt. A hazai gyűjtemények és magángyűjtők mellett az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Svájc, Hollandia, Németország, Franciaország, Olaszország és Japán gyűjtői őrzik munkáit.