Ennek köszönhetően szakértőként kérték fel a bukovinai székelyek hazatelepítésével kapcsolatban. Véleménye nem egyezett a hivatalos politikai körök véleményével, ezért nemsokára kiszállt ebből a programból: "Teleki Pál kérdezett: – A keletről hazahozandó magyarokat hová telepítené? – Azoknak a helye a mai székelységnek a nyugati peremén van. […] Ráadásul pedig még szélesítené a székelység sávját Magyarország felé. – Ha valami miatt oda nem lehetne, akkor hová vinné? […] – Akkor az ország szívébe […] mert eleget voltak ezek az emberek országszélen. – Mit szólna hozzá, ha a Bácskába vinnénk őket? – Ez a terv rossz – válaszoltam – mert ismét határszélre kerülnének, s kezdődne az életük előről. " [5] Igaza lett. Mint az ismert, a bukovinai székelyek kálváriája a II. világháborút követően is folytatódott. Domokos Pál Péter a háború után Magyarországra költözött, a Népjóléti Minisztériumban kapott munkát mint a hadirokkantak rehabilitációjáért felelős tanácsos. Mivel amerikai magánszemélyek adományait is elfogadta, 1948-ben felmentették.
Leírás Domokos Pál Péter: A moldvai magyarság Domokos Pál Péter, az állás nélkül maradt fiatal tanár 1929-ben Székelyföldről elindult Moldvába, hogy ott a Bartók Béla által ismeretlennek minősített csángó népzenét felderítse. Az útja során tapasztaltak azonban rádöbbentették arra, hogy nem elégedhet meg a moldvai magyarok élő népi kultúrájának feltérképezésével, hanem meg kell ismertetni a közvéleményt történelmükkel és sorsukkal is. Így lett A moldvai magyarság egyrészt izgalmas, tudományos nyomozás egy sokáig elfelejtett népcsoport múltjában, másrészt tényfeltáró bemutatása a húszas évek valóságának. A könyv 1931-ben került sajtó alá először Csíkszeredában, és tíz év alatt négy kiadást ért meg. cérnafűzött, egészvászon, kemény táblás, együtt kb. 650 oldal 2000 Ft helyett 600 Ft Most a postaköltségből visszaadunk Önnek 500 Ft-ot könyvutalvány formájában! A kötet megvásárlásával Ön az érdi Tanoda Otthon hátrányos helyzetű gyermekeit támogatja Csak bejelentkezett és a terméket már megvásárolt felhasználók írhatnak véleményt.
Konferencia 2021. szeptember 22. Domokos Pál Péter születésének 120. évfordulója alkalmával az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Néprajztudományi Intézete és Zenetudományi Intézete konferenciát szervez Korszakok, állomások és fordulópontok a csángómagyarok kutatásában címmel. Az eseményen a téma neves szakértői tartanak előadást ( Iancu Laura, Nyisztor Tinka, Péntek János, Pozsony Ferenc, Tánczos Vilmos stb. ). A VERITAS Intézetet Seres Attila képviseli. Előadásának címe: Egy bukovinai székely " misszionárius" Moldvában. Péter Gergely kántortanító portréja. Helyszín: Humán Tudományok Kutatóközpont, 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4. Időpont: 2021. szeptember 22. (szerda) 9. 40 Kép forrása: Oral History Archívum Meghívó letöltés PDF-ben
s mondja, hogy Románia megtámadta Magyarországot, s mindenki meneküljön az Olton túlra! " [1] Így értesült a háborúról. A csíkiakat Hajdú megyébe irányították, Debrecenben folytatta a Tanítóképzőt. 1917-ben visszatért Csíksomlyóra, ahol 1919-ben szerzett tanítói és kántori oklevelet. Hamarosan a románok behívták, a szászvárosi 92. gyalogezredben szolgált Craiovában. Ez időben megtanult románul, és csak úgy taníthatott, ha letette a román államnak a hűségesküt. A katonaság után Budapestre költözött. Tanítványokat vállalt, kántorként tevékenykedett, a megkeresett pénzt otthonmaradt szeretteinek utalta. Pár év után ő is hazatért. Csíkszeredában tanított. Nehéz volt akkoriban magyar szellemben oktatni, de kis trükkökkel sikerült kijátszani a hatóságokat. Énekkönyvébe felvette a "Desteaptă-te române" [2] -t, így az a cenzúrán átment, a tucatnyi magyar érzelmű népdallal meg senki nem foglalkozott. A csángókkal már kora ifjúságában megismerkedett. Nagy hatással voltak rá a csíksomlyói búcsúba érkező zarándokok.
(…) Életem nagy adományának, máig energiát adó forrásának tartom, hogy kora gyermekségemtől haláláig szoros emberi kapcsolatban (éveken át munkakapcsolatban) állottam Márton Áronnal. (…) A nagy püspök tudta és vallotta, hogy a magyarság egy és oszthatatlan, éljenek tagjai a világ bármelyik pontján is. " 1992. február 21-én, harminc esztendővel ezelőtt Budapesten hunyt el 91 esztendős korában. Halála valósággal megrendítette a magyarságot és más nemzetbeli tisztelőjét világszerte. Március 4-én a budapesti Farkasréti temetőben sorra került temetése valóságos nemzeti gyásszertartás volt. Végrendelete szerint a temetést az akkor az ő szülőhelységében székelő Benedek Domokos, a Szent István királyról elnevezett erdélyi ferences rendtartomány főnöke celebrálta nagyszámú papi segédlettel. Ott volt Bálint Lajos, az első gyulafehérvári római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi püspök, Hegedüs János Kolos, a Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett magyarországi ferences rendtartomány főnöke, Gergely István csíksomlyói plébános, valamint Somai Pál csíkszeredai polgármester.
Élete alkonyán is lángolt benne a cselekvés vágya, a nemzetért tenni akarás: "Amit az ember megtanított, annak az értéke ezer irányból megtetézetten kerül vissza őhozzá. […] A becsületes ember célja mi lehetne más, mint küzdeni a családjáért, a közösségéért, a nemzetéért. Ezt soha nem mondani, hanem élni kell! " [8] Huszonhárom évvel ezelőtt, 1992. február 19-én Budapesten hunyt el, 90 éves korában. Felhasznált irodalom: Életutak 1. Az én Erdélyem, Domonkos Pál Péter elmondja életét, Sorozatszerkesztők: Kozák Gyula, Hegedűs B. András, ISBN 963 521 184 8 S. Lengyel László Magyar Patrióták Közössége © 2015. február 13. [1] Az én Erdélyem, p16. [2] A román himnusz [3] Az én Erdélyem, p22-23. [4] Az én Erdélyem, p77. [5] Az én Erdélyem, p26. [6] Az én Erdélyem p110. [7] Az én Erdélyem p111. [8] Az én Erdélyem p116.
Tavaly áprilisban jelent meg az interjú Domonyi Lászlóval, Kiskőrös város polgármesterével az épülő Hagyományok Házával kapcsolatban. Megtudhattuk, hogy az új intézménynek a Kossuth Lajos utca és a Damjanich utca sarkán lévő épület ad otthont, így azt teljes mértékben felújították, és át is alakították egy igazi közösségi házzá. Nyolcvanötmillió forintos beruházásból készült el a Hagyományok Háza Kiskőrösön | Interjú. 85 millió forintos beruházás ról van szó, mely összeg az épület teljes átalakítására elegendő volt. A kulturális és közösségi tér létrehozására Kiskőrös Város egy úgynevezett CLLD pályázatban kapott lehetőséget. Az időközben elkészült létesítményről ismét városunk polgármesterét kérdeztük. Kapcsolódó cikk Gőzerővel folyik a Hagyományok Házának építése Kiskőrösön Domonyi László, Kiskőrös Város polgármestere több fórumon is jelezte a városi beruházásokkal kapcsolatban: 2020-as év lesz az, amikor már ténylegesen... Domonyi László elmondta: a Hagyományok Háza kivitelezési feladatai elkészültek, az épület műszaki átadása megtörtént. Az épületet használatba venni a jelenlegi járványügyi helyzetre való tekintettel eddig még nem lehetett, de az az alaprendeltetéseit tekintve használatra kész állapotban van.
A helyi civil szervezetek infrastruktúrájának kiépítésével, közösségi terek kialakításával megindulhat a helyi hagyományokra épülő kézműves (népi) mesterségek fenntartása, illetve megvalósulhatnak szakmaismertető és bemutató programsorozatok, kiállítások, helyi tehetségek, kreatív személyek sikeres életpályák bemutatása, vándorkiállítások. Jelen projekt célja Kiskőrösön a kulturális és közösségi tér infrastrukturális fejlesztése, és a helyi közösségszervezési tevékenységek támogatása. Ezen belül a programok számára egy olyan állandó helyszín kialakítására, mely olyan gasztronómia és kulturális találkozóközpontként működik, ahol a zene, költészet, ételek és italok, illetve a képzőművészet találkozik és éled újjá a településen. Hagyományok Háza - gyerekprogramok, gyerekprogram, gyerekprogramok budapest, gyerekkel budapesten - Szélforgó - gyerekprogramok, gyerekprogramok Budapest, gyerekprogram, gyerekkel Budapesten, hétvégi. Lesznek programok a tervek szerint a Hagyományok Házában, azonban ezek pontos leírása, megvalósítása még nincs meghatározva. Ki lesz az üzemeltető? A Hagyományok Háza üzemeltetője a kiskőrösi Kőrösszolg Nonprofit Kft. 160 m²-es burkolt felület szolgál a nézőközönség és egyéb, az udvarban megtartható rendezvények számára Milyen az épület belső kialakítása?
A szervezők szeretettel várják a játszani, táncolni, énekelni és kézműveskedni vágyó gyerekeket és szüleiket. A Hagyományok Háza igényes műsorkínálattal két helyszínen és online várja az ünneplő közönséget a március 15-ei héten. A palettán gyermekműsorok, népművészeti programok, házi muzsikálás és a Magyar Állami Népi Együttes összeállítása szerepelnek. 5 napos műsorsorozattal emlékezik a Hagyományok Háza az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc évfordulójára. Március 11-én délelőtt az Intézmény iskolai csoportok programjára, délután pedig családi népművészeti programra várja az érdeklődőket. 10 órakor kezdődik a Jönnek a huszárok! című összeállítás Navratil Andrea és a Békás Banda új rendhagyó ismeretterjesztő, énekes és mesés zeneórájával, valamint az azt követő énektanulással és verbuválással. Ezután az egybegyűltek kézműveskedéssel idézhetik fel a forradalom és szabadságharc dicső emlékét. Hagyomanyok háza programok . Délután 5 órakor a gyermektáncház tárja ki kapuit. A szervezők szeretettel várják azokat a játszani, táncolni, énekelni és kézműveskedni vágyó gyerekeket szüleikkel, akik szeretnének megismerkedni az évkörhöz tartozó ünnepeink és jeles napjaink szokásaival.
Online is lehet csatlakozni az eseményekhez Március 15-én, este 7 órakor a nézők online tekinthetik meg a Magyar Állami Népi Együttes Verbunkos című előadását. Az összeállítás a magyar romantika korszakának nemzeti megújulási mozgalmát idézi fel a zene és tánc nyelvén. A nemzeti tánc kialakulásának, majd a szájhagyományban való továbbélésének állít emléket. Az est folyamán azok a régies táncok villannak fel, amelyeket a romantikus mozgalom forrásul használhatott fel a nemzeti egység megteremtése érdekében. Az ugrós, vonulós páros táncok mellett legnagyobb benyomást az egykori katonatáncokból kialakult szóló férfitáncok tették a kortársakra. Ezért a reformkorban a katonai sorozás, a verbuválás alkalmával használatos lassú, nemes veretű verbunktánc és zenéje vált a magyar karakter leghitelesebb kifejezőjévé. Az ebből kialakult társastánc, a palotás a felsőbb körök társasági táncaként jelenítette meg legsikeresebben a magyar öntudatot. Hagyományok háza programok 2020. Március 17-én este 6 órakor a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum ad otthont az Összehangoló – A Pilvax zenéje című zenés összejövetelnek.
2022. október 2022. november 2022. december Naptár Naptár Lista Lista Nincs megjeleníthető program