Megkezdődött a 29. Szent István Könyvhét hétfőn Budapesten. A keresztény szellemiségű könyvkiadók legnagyobb magyarországi seregszemléjét Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, a Szent István Társulat fővédője nyitotta meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A bíboros reményét fejezte ki, hogy a könyvhét résztvevői a "lélek és a szellem épülésére szolgáló könyvek által" megerősödnek a szeretetben és elmélyülnek hitükben. Farkas Olivér, a Szent István Társulat igazgatója elmondta: a szombatig tartó könyvhéten a budapesti Ferenciek terén 27 kiadó 7 ezer kiadvánnyal, köztük 45 könyvheti újdonsággal lesz jelen. Rózsa Huba, a társulat alelnöke kiemelte: a téren felállított 20 pavilonban reggel 9-től este 7 óráig dedikálásokkal, könyvbemutatókkal várják az olvasókat a katolikus egyházat, a magyarországi szerzetesrendeket, a protestáns egyházakat, az egyházi sajtót képviselő kiadók, valamint magánkiadók. Sarbak Gábor, a Szent István Társulat elnöke a könyvheti kiadványok közül kiemelte Szovák Kornél: Szent István, Sorsfordítók a magyar történelemben, valamint és Hal'ko József A csehszlovák szakadár katolikus akció, Kommunista kísérlet a katolikus egyház nemzeti egyházzá formálására Csehszlovákiában című könyvét.
Spányi Antal elmondta: a Stephanus-díj a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány kulturális díja, amelyet 1993-tól a Szent István-könyvhét megnyitóján adnak át irodalmi és teológiai kategóriában. A díjazottak olyan szerzők, akik "magyar nyelven megjelent műveikben, publikációikban az egyetemes keresztény-európai kultúra értékrendjét közvetítik, mind a teológiai tudományok, mind pedig az irodalmi műfajok területén". A díjat alapításától napjainkig 60-an nyerték el – tette hozzá. Käfer István, a PPKE BTK Szlavisztika – Közép-Európa Intézetének alapítója Jozef Hal'kót méltatva kiemelte: már első számon tartott, a csehszlovák szakadár katolikus akcióról írt munkája jelezte, hogy meghatározó feladata a kommunista történelemhamisítás tisztázása lesz. A történelmi hűségre törekvés különösen is megjelenik a Hal'ko-életmű központi alakjával, Pázmány Péterrel foglalkozó írásokban. Tudományos munkásságának csúcsa Pázmány Péter sírjának feltárása a pozsonyi Szent Márton katedrálisban – ismertette Käfer István.
Hazánk és az egész Kárpát-medence legrégibb könyvkiadója, a Szent István Társulat 1848. február 15-én alakult meg, Fogarassy Mihály nagyváradi kanonok elnökletével. A Társulatnak 1923-ban XI. Pius pápa az "Apostoli Szentszék Könyvkiadója" címet adományozta. Ennek értelmében a hivatalos hazai egyházi kiadványokat, a hittankönyveket, a katolikus iskola tankönyveit, a Szentszék magyarra fordított megnyilatkozásait elsőként a SZIT adhatta és adhatja ki. A Társulat 1948-ig Európa egyik legjelentősebb kiadója volt. A kommunista diktatúra idején Mészáros István művelődéstörténész megfogalmazása szerint "bár gúzsba kötve, de élve maradt", és sok hasznos könyvet jelentetett meg. A Társulat csak 1989 után válhatott újra szabaddá. Sikeresen átvészelve a rendszerváltozás gazdasági megrázkódtatásait, évente 140-150 címet adnak ki, átlagosan kétezer példányban. A Társulatnál jelenleg 36-an dolgoznak – ebbe beletartoznak az öt könyvesbolt alkalmazottai is. A kiadó egyházi intézményként, gazdaságilag önellátó s önfenntartó módon működik.
Belföld Megnyílt a Szent István-könyvhét MTI Kép: Pixabay 2022. május 16. Megkezdődött a 29. Szent István-könyvhét hétfőn Budapesten. A keresztény szellemiségű könyvkiadók legnagyobb magyarországi seregszemléjét Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, a Szent István Társulat (SzIT) fővédője nyitotta meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A bíboros reményét fejezte ki, hogy a könyvhét résztvevői a "lélek és a szellem épülésére szolgáló könyvek által" megerősödnek a szeretetben és elmélyülnek hitükben. Farkas Olivér, a SzIT igazgatója elmondta: a szombatig tartó könyvhéten a budapesti Ferenciek terén 27 kiadó 7 ezer kiadvánnyal, köztük 45 könyvheti újdonsággal lesz jelen. Rózsa Huba, a társulat alelnöke elmondta: a téren felállított 20 pavilonban reggel 9-től este 7 óráig dedikálásokkal, könyvbemutatókkal várják az olvasókat a katolikus egyházat, a magyarországi szerzetesrendeket, a protestáns egyházakat, az egyházi sajtót képviselő kiadók, valamint magánkiadók. Sarbak Gábor, a Szent István Társulat elnöke a könyvheti kiadványok közül kiemelte Szovák Kornél: Szent István, Sorsfordítók a magyar történelemben, valamint és Hal'ko József A csehszlovák szakadár katolikus akció, Kommunista kísérlet a katolikus egyház nemzeti egyházzá formálására Csehszlovákiában című könyvét.
Szovák Kornél 1996-ban védte meg kandidátusi értekezését, 2011 óta az MTA doktora - hangzott el.
A család áll a megmentő világkultúra kezdeténél és alapjánál, mely megment minket oly sokféle támadástól, rombolástól, gyarmatosítástól, mint amilyen a pénzé vagy a világot nagymértékben fenyegető ideológiáké. A család szolgál alapul ahhoz, hogy megvédjük magunkat! " Hans Hellström: Svéd Szent Brigitta – Európa ismeretlen védőszentje Svédországi Szent Brigitta (1303–1373) Skandinávia patrónája és Európa társvédőszentje. Hans Hellström a hazánkban kevésbé ismert szent életét mutatja be, és egyben a kort is, amelyben élt. 1999 októberében Szent II. János Pál Szent Benedek, Szent Cirill és Szent Metód után három nőt nyilvánított Európa társvédőszentjévé: Szent Brigittát, Sienai Szent Katalint és a Keresztről nevezett Szent Terézia Benedikta (Edith Stein) nővért. A lengyel pápa 2002-ben a Legszentebb Üdvözítő Rendje apátnőjének, Tekla Famiglietti anyának írt levelében fogalmazta meg: amikor Szent Brigittát Európa egyik védőszentjének nyilvánította, a hívők számára a "női szentség" egyedülálló példaképét akarta felmutatni, mert Brigitta "hűséges feleségként boldog életet élt, mintaszerű anya és bölcs nevelő volt; özvegyként szent életet élt; és végül életének új szakaszában egészen Istennek szentelte magát mások szolgálatára".
Kocsán, Nikolett and Antal, Károly and Emri, Zsuzsanna (2020) Dohányzási szokások az Észak-magyarországi régióban = Smoking habits in the North-Hungarian Region. Az Eszterházy Károly Egyetem tudományos közleményei (Új sorozat 45. köt. ). Tanulmányok a biológiai tudományok köréből = Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio Biologiae, 45. pp. 5-21. ISSN 2732-0480 Abstract A szigorítások ellenére a magyar lakosság, különösen a nők körében a dohányzók aránya magasabb, mint az európai átlag (Eurostat, 2017). A nikotin az egyik legaddiktívabb pszichoaktív drog, a függőség gyorsan kialakul, különösen fiataloknál (Pócs és mtsai, 2018). Sokkoló képek, ez lehet a hatásuk. Gyerekek és serdülők már alkalmi használat alatt függőkké válhatnak, emiatt a gyermekkorban elkezdett dohányzás az egyik legbiztosabb előrejelzője a felnőttkori dohányzásnak. Vizsgálatunkban főleg észak-magyarországi lakosok dohányzási szokásait mértük fel online kérdőív segítségével. A megkérdezettek (1045 fő) 41, 3%-a dohányzik minden nap, 80, 2%-uk még 18 éves kora előtt kipróbálta a dohányzást.
Nemzetközi kezdeményezésre minden év novemberének harmadik csütörtöke a "Ne gyújts rá! Dohányzási szokások magyarországon online. "-világnap, amelynek célja, hogy rávegye a dohányzókat – legyenek hagyományos cigaretta-, e-cigaretta- vagy hevített dohánytermék-használók –, hogy egy teljes napig ne gyújtsanak rá, és kipróbálják, le tudnának-e mondani a nikotinról – közölte Országos Korányi Pulmonológiai Intézet. A nemzetközi füstmentes nap ötlete 1971-ben született, amikor az egyesült államokbeli Massachusetts kormányzója arra kérte államának lakosait, hogy egyetlen napig ne gyújtsanak rá, és az így megtakarított összeget fordítsák a helyi középiskola támogatására. Magyarországon idén év elejére készült el az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet dohányzási szokásokat vizsgáló országos reprezentatív felmérése, amely szerint tavaly a felnőtt magyar lakosság csaknem 30 százaléka volt aktív dohányzó (beleértve az e-cigaretta-használatot is). – Míg 2003-ban 34 százalék volt a dohányzók aránya, napjainkban a lakosság 27, 3 százaléka napi rendszerességgel, 2, 3 százaléka pedig alkalmanként dohányzik vagy használ dohányzással kapcsolatos elektronikus eszközt – ismertette Cselkó Zsuzsa, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet osztályvezetője.
A magukat alkalmi dohányosnak valló férfiak 8, a nők napi 4 cigarettát szívnak el. A rendszeresen dohányzók 80%-a rágyújt közvetlenül étkezés után, 19%-a dohányzik étkezés előtt és 8%-a étkezés közben is. A dohányosok közel fele munkahelyén (ahol elvileg már ugye ki van! ) illetve kávézóban is cigarettázik. Ehhez képest meglepő, hogy étteremben rendszeresen csak 29%-uk dohányzik. A megkérdezettek kétharmadát zavarja az étkezés közbeni dohányzás, a rendszeres cigarettázók megengedőbbek, mint a nemdohányzók, akiknek 78%-át zavarja a füst. Dohányzási szokások magyarországon 2021. Az emberek 70%-a teljesen kitiltaná a dohányzást az oktatási intézményekből, a legszigorúbbak e tekintetben a 60 évnél idősebbek. Az egészségügyi intézményekben a megkérdezettek kétharmada nem engedné meg a dohányzást, ebből a szempontból az idősek, a kistelepülésen lakók és a nemdohányzók a legradikálisabbak. Az emberek közel fele egyetért a vendéglátó-ipari egységek teljes füstmentessé tételével. Igaz az egészségügyi intézményekben és iskolákban a teljes dohányzási tilalom azonnali bevezetésével a megkérdezettek egyetértenek, addig úgy tűnik a cukrászdák és éttermek esetében ez egy sokkal lassabb folyamat lesz.
Metamucil magyarországon Moneygram magyarországon Mint ahogy az más kelet-európai népeknél is szokás volt, a férfi vendégek egy jelképes összegért cserébe táncolhattak egyet a menyasszonnyal – a pénzt vagy a ruhájához tűzték, vagy a cipőibe dobták, amelyek a táncparkett közepén álltak. A hagyomány szerint a menyasszony valamilyen ajándékkal kedveskedett új férjének, vagy három/hét (ezek a szerencsés számok) keszkenővel, a vőlegény pedig némi pénzérmével ajándékozta meg újdonsült feleségét. Egy régi magyar esküvői fogadás, azaz a lagzi A fogadáson temérdek paprikával ízesített étel várta a vendégeket (ez a fűszer ugyanis sokak szerint varázserővel bírt), és perce a táncból, éneklésből és hegedűszóból sem volt hiány. Dohányzási Szokások Magyarországon – Magyarország A Számok Tükrében: Dohányzási Szokások. Mint ahogy az más kelet-európai népeknél is szokás volt, a férfi vendégek egy jelképes összegért cserébe táncolhattak egyet a menyasszonnyal – a pénzt vagy a ruhájához tűzték, vagy a cipőibe dobták, amelyek a táncparkett közepén álltak. A hagyomány szerint a menyasszony valamilyen ajándékkal kedveskedett új férjének, vagy három/hét (ezek a szerencsés számok) keszkenővel, a vőlegény pedig némi pénzérmével ajándékozta meg újdonsült feleségét.
Végül a PANTONE 448 C -t találták a legkevésbé vonzónak, így azóta ez az árnyalat hivatalosan is a világ legrondább színe. Úgy tűnik, az ausztráliai intézkedés beváltotta a hozzá fűzött reményeket: az utólagos hatásvizsgálatok szerint a változás előtti és utáni 34. hónap között 2, 2 százalékponttal, 19, 4 százalékról 17, 2-re csökkent a dohányosok aránya. Igaz, úgy becsülték, ebből az eredményből csak 0, 55 százalék az újfajta doboz érdeme. Mike Daube, az ausztrál Curtin Egyetem egészségpolitikával foglalkozó professzora azt mondta a Financial Timesnak, hogy ez a minimális csökkenés is legalább 118 ezerrel kevesebb dohányost jelent az országban. Másrészt az egységes csomagolás sosem számított csodaszernek, amely leszoktatja az embereket a cigarettázásról, elsősorban azért találták ki, hogy a fiatalokat elrettentse. Dohányzási szokások magyarországon friss. Ezt emelte ki Horváth Ildikó, a Korányi intézet stratégiai igazgatója, egyben az Országos Dohányzás Leszokás Támogatási Módszertani Központ vezetője is. Mint mondta, az egyencsomagolás lényege, hogy mérsékli a cigaretta, illetve a dohányzás vonzerejét, elhomályosítja a márkák által sugallt életérzést, így csökken a kipróbálás és a rászokás esélye.