Margit azonban hajthatatlan, apáca akar maradni. Bár az ügyet sikerül másképp megoldani (egy unokahúgát adják a cseh királynak), a királyi pár és az apácatársai is elhidegülnek tőle. De eléri, amit akart: véglegesen apácává szentelik, haját levágják. Harmadik rész Az országban viszálykodás dúl: Béla király idősebbik fia, István hadat üzen saját apjának, s Isaszegnél győzelmet is arat. Az öreg királyi párnak kiheverhetetlen fájdalom, hogy saját fiuk fordul ellenük. Margit, hogy kibékítse egymással apját és bátyját, szokatlan kínzásoknak veti magát alá: sündisznóbőrrel borított ostorral vereti véresre a hátát. A király végül kibékül a fiával, de nemsokára meg is hal, felesége hamar követi a sírba. Eközben a kolostorban felfedezik Jancsi írásait, amiket Margit iránti plátói szerelme ihletett. Büntetésből eltiltják a kolostorból. Gárdonyi géza isten rabjai. Ám nemsokára visszatérhet, mert szükség van rá, mint kertészre. Margit mindeközben egyre jobban sanyargatja magát, és elterjed a híre, hogy különös képességekkel rendelkezik.
A fordított adózás feltétele, hogy az érintett ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, azaz egyiknek se legyen olyan jogállása, hogy tőle az áfa megfizetése nem követelhető. Belföldön történő ingatlan értékesítés esetén beszélhetünk beépített új ingatlan, beépített régi ingatlan értékesítésről, építési telek vagy lakóingatlan értékesítéséről. Ez határozza meg, hogy az ügylet hogyan is adózhat, annak milyen adójogi következményei lehetnek. A fordított adózás azt jelenti, hogy a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója helyett a beszerző vevő fizeti az általános forgalmi adót. Egyenes adózás esetén az általános forgalmi adó fizetésére a teljesítésre kötelezett adóalany köteles. A fordított adózási mechanizmus alá tartozó ügyleteket általában két nagy csoportba lehet sorolni: belföldi adóalanyok közötti, az áfa tv. 142. § hatálya alá tartozó ügyletek az ún. külföldi vonatkozású fordított adózású alá eső ügyletek, az Áfa tv. 139-140.
Az ingatlan értékesítésének adózása attól függ, hogy az értékesített ingatlan az áfa tekintetében újnak minősül, vagy nem tekinthető annak. Az ingatlan újnak minősül az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés ja) és jb) pontban foglalt esetekben. Újnak minősülő ingatlan adásvételi szerződéssel történő értékesítése mindig adóköteles és egyenesen adózik. Az értékesítést terhelő áfa mértéke az adólevonási jog gyakorolhatósága szempontjából nem releváns. Újnak minősülő ingatlan értékesítésével kapcsolatban az adókötelessé tétel nem értelmezhető, tekintettel arra, hogy egyébként adómentes értékesítés tehető adókötelessé, s ennek hiányában a fordított adózás alkalmazása sem jöhet szóba, mivel ez a fordított adózás egyik feltétele. Újnak nem minősülő ingatlan értékesítése során a tárgyi adómentesség az alapszabály, amelyet az Áfa tv. § (1) bekezdés j) pontja biztosít. Amennyiben a bevezetőben említett tevékenységet folytató vállalkozás az adókötelessé tételt (Áfa tv. 88. §) választotta, akkor a fordított adózás irányadó, feltéve, hogy a vevő is belföldön nyilvántartásba vett és adófizetésre kötelezett adóalany.
Ingatlan értékesítés adózása gyakran merül fel kérdésként! Az ingatlanok értékesítéséből származó bevételszerzés mind magánszemélyek, mind pedig társaságok esetén gyakori tevékenység, amellyel kapcsolatban számos adójogszabályra kell tekintettel lennünk. Ezen felül fel kell ismernünk azokat a buktatókat, amiket sajnos sokan elkövetnek. Ebben a cikkben nem csupán az adójogi szabályozásra, de a tevékenység adózási buktatóira is szeretnénk felhívni a figyelmet. Ingatlan értékesítés adózása társaságok esetén Az általános forgalmi adó törvény 86. § (1) bekezdés j)-k) pontjai értelmében az ingatlan értékesítése mentes az adó alól. A j) pont alapján főszabályként mentes az adó alól a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése (továbbiakban régi ingatlan) függetlenül az ingatlant megvásárló személyétől, azaz társaság és magánszemély esetén is. Kivétel a fenti szabály alól annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) az értékesítése, amelynek első rendeltetésszerű használatba vétele még nem történt meg, vagy első rendeltetésszerű használatba vétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év (a kivételek a továbbiakban: beépítés alatt álló, illetve beépített új ingatlan).
Sok esetben szükség lehet az ingatlan átminősítésére is az értékesítésre való tekintettel, így ezt is érdemes mérlegelni. Ingatlan értékesítés adózása magánszemélyek esetén Magánszemélyek ingatlan értékesítése esetén megkülönböztetünk: Nem gazdasági célú ingatlan értékesítés Sorozatjellegű ingatlan értékesítés Nem gazdasági célú ingatlan értékesítés Nem gazdasági célú ingatlan értékesítés esetén a magánszemély különadózó jövedelmet szerez. Az adózandó jövedelem megállapításának első lépése az ingatlan átruházásából származó bevétel meghatározása, illetve a bevétel megszerzésének időpontja. Az ingatlan értékesítésből származó bevétel jellemzően a szerződésben szereplő piaci árnak megfelelő ellenérték. A bevételből levonható költségek (a bevétel összegéig) a következők: megszerzésre fordított összeg, és az ezzel összefüggő más kiadások; értéknövelő beruházások; a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is (azaz például: értékbecslő díja, egyéb díjak) Számlával, okirattal való igazolás szükséges.
Kizárólag tárgyi adómentes tevékenység(ek)et folytató adóalany is adófizetésre kötelezett. A fordítottan adózó értékesítés is áfa levonására jogosít. Abban az esetben, ha a vállalkozás az adókötelessé tételt választotta, az értékesítést 27%-os mértékű áfa terheli, feltéve, hogy a vevő nem adóalany (pl. magánszemély, aki nem adóalanyként járt el, vagy gazdasági tevékenységet nem folytató társasház); vagy belföldön adóalanyként nyilvántartásba nem vett személy [pl. belföldön gazdasági letelepedéssel nem rendelkező külföldi vállalkozás, amely adóalanyként nem köteles a NAV-nál bejelentkezni, vagy olyan személy, akinek (amelynek) belföldön áfa adóalanyisága keletkezett, de a NAV-nál adóalanyként nem jelentkezett be]; vagy belföldön nyilvántartásba vett adóalanyként nem kötelezett adófizetésre (alanyi adómentes adózó). Abban az esetben, ha a felújított, átalakított ingatlan értékesítése adólevonásra jogosít, akkor az ingatlan beszerzését terhelő áfa, valamint a felújításhoz kapcsolódó beszerzéseket terhelő áfa levonható, feltéve, hogy az Áfa tv.
Ez fogja meghatározni azt, hogy az ügylet hogyan is adózhat, annak milyen adójogi következményei lehetnek. Ez határozza meg majd annak adómértékét is. Az Áfa tv. 86. § (1) bekezdésének j) pontjában foglalt főszabály értelmében a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése adómentességet élvez, ugyanakkor a 86. § (1) bekezdés j) pont ja) és jb) alpontjában foglalt különös szabály arról rendelkezik, hogy a fenti körbe tartozó, adómentességet élvező ingatlanok közül kivételt képeznek (adókötelesek) azok az ingatlanok, amelyeknek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg vagy első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásul vétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év (továbbiakban együtt: "beépített új ingatlan"). Az Áfa tv. 88. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak lehetősége van arra, hogy az Áfa tv.