Június 4-én, szombaton, 17 órától várhatóan 19 óráig trianoni megemlékezést tartanak a Péterfia utca Hunyadi János utca és Nyíl utca közötti szakaszán. A rendezvény ideje alatt a villamosok a megszokottnál lassabban közlekednek majd az 1-es vonal érintett szakaszán, így azok menetidejében kisebb késésekre lehet majd számítani – figyelmeztetett a DKV.
Nemzeti Összetartozás Napja Isaszegen a Hősök és Áldozatok Emlékparkjában 2022. június 4. 10:00-tól Megemlékező: v. Bodrogi Imre Endre Közreműködik: Gaudium Carminis Női Kamarakórus, Történelmi Vitézi Rend Isaszegi Alegysége Megosztás: Az isaszegi művelődési otthon honlapja
Adatvédelmi tájékoztató Oldalunkon sütiket használunk a lehető legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. A süti információ tartalma az Ön böngészőjében kerül tárolásra, és az Ön felismerését segíti a személyre szabott böngészés biztosításához, amikor visszatér az oldalunkra. Az összes süti beállítást módosíthatja a bal oldalon található füleken navigálva.
A Nyugat első nemzedéke Az 1850-es évek táján induló klasszikus modernség legjelentősebb hazai képviselői a Nyugat című folyóirat köré csoportosult szerzők voltak. Az 1908. Nyugat első nemzedékei. január 1-én induló lapot ezért gyakran az irodalmi modernitás első képviselőjeként értékelték. Ez a megállapítás - ha annyiban meg is felel a valóságnak, hogy az új irányt kétségtelenül a Nyugat képviselte leghatározottabban és legszínvonalasabban - mégis egyoldalúnak tűnik. A romantikától, illetve az önmagát túlélt népies hagyománytól a magyar irodalom részben már a múlt század második felében eltávolodott, amit olyan szerzők életműve is határozottan jelez, mint Reviczky Gyuláé, Komjáthy Jenőé vagy Vajda Jánosé. Nemcsak az egyes életművekben jelentkeztek a modernség újító kezdeményezései, hanem az irodalmi orgánumok egy része is elkötelezte magát az új irányzatok mellett. Már a Nyugat megjelenése előtt ilyen szerepet vállalt - hogy csak néhányat említsünk - Kiss József lapja, A Hét, A Társadalomtudományi Társaság által kiadott Huszadik Század, az Osvát Ernő szerkesztette Magyar Géniusz, a mindössze néhány számot megért Szerda, valamint Bródy Sándor Jövendője.
A nyugat első nemzedéke by Zsófia Szabó
Ekkor épült az Országház, a Halászbástya és a Műcsarnok. Az irodalomban is jelentkeztek a megújulási törekvések, de ezek kezdetben ellenállásba ütköztek. Az irodalom hivatalos fóruma, a Kisfaludy Társaság a konzervatív, népnemzeti felfogást képviselte. A modern írók új folyóiratokat alapítottak, ezek közül a század végén Kiss József költő A Hét című irodalmi lapja vált a legjelentősebbé. Ebben jelentkeztek először Magyarországon az új stílusirányzatok: a szimbolizmus, az impresszionizmus és a naturalizmus. Nyugat első nemzedke . Írói között ott találhatjuk Krúdy Gyulát is. 1893-tól a Budapesti Tudományegyetemen tanított Négyesy László. Legendássá vált önképzőkörein, a Négyesy-stílusgyakorlatokon olyan költők nőttek fel, mint Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Juhász Gyula és Karinthy Frigyes. 1905-től jelentkezett a Figyelő című folyóirat, amelynek a magyar irodalmi életben nemsokára kiemelkedő szerepet játszó Osvát Ernő volt a szerkesztője. Három év múlva Osvátot ott találjuk a Nyugat szerkesztői között, amely 1908-tól 1941-ig a magyar irodalom vezető folyóirata volt.
Az első versszak a közömbös színtelenség, szürkeség képzetét, hangulatát árasztja. Az itt előforduló képek (pl. az utca "vad kővidék", lomha vicék) kedvetlen rossz érzést keltenek. Hirtelen változik meg az utca képe: a nagyvárosi környezetben, két tűzfal között megjelenik a "Végtelen Fény", a hajnali égbolt első sugárcsóvája. A stílust ünnepivé avatja a ritkán használt "zsarát" szó és a régiesnek ható "milliom karát" választékossága. A hajnali fény bűvöletét fokozza az áhítatos csend is. Ragyogni kezdenek a színek: a zöld, a fehér, a lila, s ezek (az impresszionista szinesztéziás érzékelésnek megfelelően) zenei motívumokkal olvadnak össze. Mindez csak egy pillanatig tart: kellemetlen hangok szüntetik meg az áhítatos csendet: gyársziréna "búg", a villamos "jajdulva" csikorog a síneken. A Nyugat 1. nemzedéke ( összefoglalás) by Péter Veszprémi. Végképp elmúlt a hajnali percek mámora: újra fájni kezd az élet. A költemény utolsó motívumában ("a Nap még mint dobott \ Arany csókot egy munkáslány kezére…") a költőnek a városi szegényekkel való együttérző részvéte szólal meg.
A Nyugat 1. nemzedéke ( összefoglalás) by Péter Veszprémi
Füst Milán például töretlen alkotókedvvel lépett az új korszakba, néhány darabbal gazdagítva rendkívüli hatású versvilágát, Gellért Oszkár pedig, aki a felszabadulás előtt elsősorban merész hangú szerelmi verseivel keltett nagy hatást, új irányba tájékozódott. Szép Ernő egészségi állapota rendkívül megrendült a háború éveiben, de ő is megjelentetett még új művet. Tanóra - A Nyugat első nemzedéke - YouTube. Az irodalomtudományi kutatás több-kevesebb biztonsággal kimutatta már, hogy a Nyugat nagy nemzedéke korántsem volt egységes, hogy Füst Milán különálló jelenség, s hogy Szép Ernő sem annyira Ady és Babits kezdeményeihez kapcsolódott, hanem inkább a századforduló lírájához; formavilágának újszerű kísérletei, elsősorban sajátos rímelése azonban termékenyítően hatott a következő költőnemzedékekre. A Nyugat lírai örökségét a felszabadulás után sem lehetett egyértelműen a "befejezett múlt"-hoz sorolni, Sőtér István nagyhatású antológiája, a Négy nemzedék (1948) is a hőskor még élő képviselőivel indult, azt bizonyítva, hogy jelen és múlt számtalan szállal kötődik egybe, s a líra pillanatnyi állapotát nem lehet megérteni és magyarázni a korábbi kezdemények nélkül.
A Nyugat másfelől azért sem azonosítható a magyar irodalmi modernséggel, mert a modernségről vallott felfogása korántsem volt annyira nyitott, mint azt maga hirdette. Az avantgárd modernség elől lényegében teljesen elzárkózott, nem adott teret az avantgárd alkotások publikálásának, és kritikai rovata sem árult el különösebb rokonszenvet az újabb irányzatok iránt.