Kezdjük a tényekkel. Virginia Woolf 1925-ben írta a Mrs. Dalloway című regényt, egy nő egyetlen napjáról szól, amelyben benne van az egész élete. A regény munkacíme Az órák volt. Michael Cunningham 1998-ban írta meg Az órák című Pulitzer-díjas regényt, ami három nő egy-egy napjáról szól, a három nő közül az egyik maga Virginia Woolf. Végül pedig David Hare írt Az órák című, széles körben megfilmesíthetetlennek tartott regényből egy forgatókönyvet, és így lett belőle film. Mindkét könyvet nagyon szerettem, valamint nő vagyok, és a fentiekből talán következik, hogy az egyik kedvenc filmemről van szó. A remekbe szabott és nagyon ütős első jelenetben az idős Virginia Woolf máris öngyilkos lesz: gyönyörű levelet ír férjének, követ köt a lábára és belegyalogol a jéghideg Ouse folyóba. A film azután három nő egy-egy napját követi végig, különböző helyeken és korokban. Az órák film.com. 1925-ben Virginia Woolf (Nicole Kidman műorral) azzal kel fel reggel, hogy kitalálta a következő regényének első mondatát: Mrs. Dalloway úgy döntött, maga veszi meg a virágokat.
2003-03-05 The Hours 2002. A nő 3x Kicsit más úgy nekiindulni egy filmnek, hogy tisztában vagyunk vele, ez a film lesz az egyik, ami le fogja tarolni az idei Oscart, közvetlenül azután, hogy az összes európai filmfesztiválon, illetve a Golden Globe-on is megőrültek érte a kritikusok. Ilyenkor normál esetben kicsit fenntartással kezeljük az adott filmet, mert rendben van, hogy sokan imádják, de vajon mi szeretni fogjuk-e? Az Órák egy amerikai művészfilm, bármit is jelentsen ez. Pici költségvetésből (mindössze 25 millió dollárból) készült, nyomasztó és szomorú a hangulata, periférikus a világa, és csöppet sem pozitív a végkifejlete. Az órák film online. Ezzel persze sikerrel pályázhat az Akadémiai Díjra, de például a kasszasiker-elnevezésről már jócskán lecsúszott. (Így is van, két hónap alatt alig tudta behozni az árát az USA-ban). Nem baj, mert nem is ezért szeretjük. Mint klasszikus művészfilm, ráhagyja a szórakoztatást más filmekre, ő inkább az érzelmekkel dolgozik, és olyan helyzeteket mutat be, amelyekben bár soha nem vettünk részt, mégis átérezzük a lényegüket, illetve olyan embereket, akiknek az élete túlmutat a hétköznapokon.
Valójában megértem, ha férfi nézők kevésbé értékelik: az Órák a legjobb, sőt, megkockáztatom, hogy az egyetlen értelmes női film, amit valaha láttam. Az órák - FILM4 TV műsor 2021. április 17. szombat 21:55 - awilime magazin. Órák értékelés A kedvenc regényem alapján íródott másik kedvenc regényemből, kedvenc színésznőimmel kedvenc témámról készült film nyilván 10/10 pontot kap tőlem. Halál, szabadság, dráma, szerelem és az élet szeretete a szokásos pátosz nélkül, a mindennapokba helyezve, három klassz nő történetében elmesélve. Harmadszorra sem unalmas. Az írott szöveg (c) 2004-, a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.
sajtóanyag bõvebben
Lapos, teljesen kiszámítható, és nagyon borongós a hangulata. Illetve, ez a leszbikus vonal számomra nagyon bizarr volt, és nem magával a leszbikusokkal van bajom. Az egész nagyon fura. Nehezen áll össze a kép, folyamatosan figyelni kell, hogy megértsd mi történik. Nekem ez nagyon nehezen ment. Pszichológiai szempontból voltak néha jó pillanatai a filmnek, de sajnos ezek elenyészőek voltak. A szülő-gyermek kapcsolat pedig elrettentő példaként megállja a helyét két anya esetében is. Ez most nekem sajna nem jött be. 1 hozzászólás lipotdorka 2016. július 25., 00:40 Julianne Moore, Meryl Streep, Nicole Kidman. Három elképesztő színésznő, három hihetetlen szerepben. A film mélysége valóban lenyűgöző. Ilyen egy igazi dráma. A mozi zenéje pedig csodálatos. A kosztümökről, operatőri munkáról, a rendezésről ne is beszéljünk. Sok olyan utalás van benne, ami a mai kor emberére is igaz. Az órák film festival. (Lásd: kilátástalanság, magány, gyötrelem, a másság, stb. ). Kissé társadalomkritikai mű is, amelyet nem elég egyszer látni, hanem bizony, többször is érdemes megnézni, hogy mindent felfogjunk belőle.
Az előző rész nélkül is működik, az csak a bevezetője a sorozatnak, így ha kihagyod, nincs gond. Ha elolvasnád, írásomat itt találod róla: könyv
Már körülöttünk is záporozik a törmelék, lábunk alá torlódik, átbukdácsolunk rajta, tűz robog nyomunkban, levegő híján megfulladunk! S a fénysugár ismét a folyosó végét tapogatja. Már jártam itt! Előrevetődöm, s míg Louis felfelé világít, Belloq fölemel. Körmeim mind egy szálig letörnek, mire kitépdesem a csapóajtó zárját. A regény 1987-ben jelent meg először, népszerűsége azóta is nőttön-nő.
Összefoglaló "Fable - a csodák csodája - amerikaibb az amerikainál (a Hammettől Chandlerig terjedő stílusnál). Melynek jellemzője a laza (ön)gunyorosság, a könnyed, gyors, felszínes, de hatásos valóságelemzés, a legmélyebb érzések némi cinikus fölénnyel kezelése (csupán az érzelgősség és nem az érzés elhárítása céljából). Fő vonalakban ezekből táplálkozik ez a sajátos atmoszférát teremtő lendület... " (Nagy Péter)... Újabb tompa dörrenés hallatszik odafönt, majd újabb, ám ez már közelebbinek rémlik. Füst szaga keveredik a kavargó portól fojtogató levegőbe. Fable, Vavyan - A Halkirálynő és a Kommandó - Múzeum Antikvárium. Szám mintha sárral volna tele, s ekkor fény lobban mögöttünk. Lángok marnak a rejtekajtóba, s az félelmetes robajjal leomlik. Nyargalunk. Lépteink dübörgését nem halljuk a fejünk fölött és mögöttünk összeroskadó épület haláltusájában, hörgő légvételeink kínját is csak érezzük. A száguldó Louis lámpája tovább küzd a sötétséggel: imbolygó-sápadt fénysugár, apokaliptikus robajlás, füst - a halál maga. Ott fújtat a sarkunkban. Belloq lemarad, átnyalábolja vállamat, magával vonszol, kiáltozik valamit, szavát nem értem.