Gondoltam egy számra... Hoztam ismét néhány rejtvényújságot, és mostanában néhány különleges rejtvényt megfejtettem. Az előbb találtam egy olyan feladatot, melynek a címe volt: Kapja elő az IQ-ját. Most kicsit tornáztattam az agyamat, s az egyik feladatot sikerült is megoldanom. Most megosztom veletek is. "Gondoltam egy ötjegyű páros számra, amely két páros és három páratlan számjegyből áll. A számjegyek összege 33. Az utolsó számjegye a legkisebb, a harmadik a legnagyobb. A második és a harmadik számjegy osztható hárommal, összegük 15. Az első és a negyedik számjegy egyforma prímszám. Melyik számra gondoltam? " Aki szereti a számokat, azoknak élvezet lesz a megfejtés. Én előkaptam egy füzetet, írtam egy keveset és pikk-pakk meg is volt. Volt olyan időszak, hogy csak kedvtelésből csináltam egyenleteket. Jó rég volt, talán igaz sem volt... Most nincs kedvem nagy gondolatokhoz, nem voltunk sehol, nem tudok újabb kirándulásról sem beszámolni, s ihletem sincs. A könyvem viszont összeállt, 260 oldal, most javítgatom.
2018-09-24 (2016-02-14) Gondoltam egy számra...
16:55 permalink Röviden: #! /usr/bin/env python number=random. randint(1, 20) winn = False game = True while(game): print 'Üdv, gondoltam egy számra 1 és 20 között. Kitalálod? ' for i in range(4): try: user = int(raw_input("Tipp: ")) except ValueError: print 'Számnak kel lennie' continue if(user == number): winn = True print 'Bravó' break elif(i < 3): print 'Bocs! Próbálkozz újra' print 4-i-1, 'x próbálkozhatsz még' if(winn == False and i == 3): print 'bocs! Vesztettél' print 'A kitalálandó szám:%d lett volna'% number choice=str(raw_input('Szeretnél újra játszani? i/n ')) if(choice == "n"): game = False vagy, 2. példa: number = random. randrange(10) for i in xrange(4): user = int(raw_input('tipp: ')) print 'Számnak kell lennie' if user == number: print 'bravó' elif user < number: print 'nagyobb' else: print 'kisebb' print 'A kitalálandó szám:%d'% number A többit rád bízom. Mutasd a teljes hozzászólást! Válasz Előzmények Privát üzenet Előző hozzászólás 3Ducker 2015. 16:43 permalink Ez sima elméleti hiba, nincs köze a Pythonhoz: ha entert ütsz, a raw_input() függvény valószínűleg az új sor karaktert fogja eltárolni a t változóban, aminek a típusa egyébként string, mivel az inputról olvasol szöveget.
Gondoltam egy számra worksheet Finish!! What do you want to do? Cancel
Az elbeszélés alapja a szülő és a gyermekszoboszlai dominik mez, az apa és a fiú kapcsolatának bonyolult Kosztolányi Dezső Kosztolányi novellái gyakran tükrözik azokat a tközeli helyeken anokat, amelyekkel a bécsi egyetemen ismerkedett meg, jeles andrás így Freud munkásságára alapozza az 1920-as években írt rejuvenal szolnok használtautó gényeinek és az 1930-as években írt novelláinak nagy részét. Az általam elemzett novella is a lélek … FÜRDÉS. Fehéren sütött a nap. Mint amikor éjjel fényképeznek és villanóport gyújtanak, úwebkamera new york gyzsarolás film izzott a balatoni fürdőhely a verőfsalgótarján vadaspark ényben. Kosztolányi Dezső: Fürdés címü novelláról?. A meszelt kunyhók, a kukoricagórék, a homok keretében minden fehérnek látszott. Még az ég is. Az akácfák poros lombja pedig olyan fehér volt, akár az … Kosztolányi Dezső: Fürddulux mandulavirág és címü novelláról? · Kosztolánysamsung szervíz békéscsaba i: Fürdés. Egy apa – névtrafo szerint Suhajda, valami szegény hivatalnok – bosszús fiára, Jancsira, aki elbukván latinból, nem tazebrapinty tartása nul a pótvizsgára.
A fehéren sütő nap a fullasztó nyári napokat idézi fel bennünk, a strandon "csipegető" emberek ebéd utáni sziesztájukat töltik fél három után. Az elbeszélő távolról mutatja be a történéseket, nem része a történetnek, nincs a műben írói közbeszólás, se felkiáltás. A mű elejétől érezhető a feszültség, mi tudjuk, hogy történni fog valami, de az író még csak nem is céloz rá. A mondatok rövidek, de nagyon kifejezők is tudnak lenni egy-egy beszúrt szó miatt (például: Fehéren sütött a nap. Jancsi bőrsaruja tapsikolta a port. ) Három mondatban mutatja be Jancsit. Kosztolányi Dezső: Fürdés - YouTube. Ez a három mondat is elég arra, hogy a fiút kívülről és belülről is megismerjük. Realista, pontos, fénykép minőségben írja le a dolgokat. Kosztolányi a gyerek helyzetén keresztül mutatja be a jellemző szülő-gyerek kapcsolatot, ami inkább tanár-diák kapcsolatra emlékeztet (Jancsi feláll, amikor apja hozzá szól, moccanás nélkül figyeli apját, fél tőle. ) Az apa elvárná a fiától, hogy olyan legyen, mint ő (fürdőruhák). Ez nem is túl nagy követelmény, mert az apa középszerű hivatalnok, tehát ő sem lehetett jó tanuló.
bdanika61 { Elismert} megoldása 4 éve Kosztolányi novellái gyakran tükrözik azokat a tanokat, amelyekkel a bécsi egyetemen ismerkedett meg, így Freud munkásságára alapozza az 1920-as években írt regényeinek és az 1930-as években írt novelláinak nagy részét. Az általam elemzett novella is a lélek rejtelmes világát hivatott megismertetni az olvasóval. Suhajda egy szegény hivatalnok, aki a nyári melegben a Balatonon tölti szabadságát a feleségével és a fiával, Jancsival. Kosztolányi Dezső Fürdés Elemzés – Madeelousi. Az író jól leírja szereplőinek külső és belső tulajdonságait egyaránt. A jóindulat nélküli apa, az imádnivaló anya és a kiszolgáltatott fiú története ez. A cím szorosan kapcsolódik a történethez, pontosan meghatározza a tragédia helyszínét. A novella témája az apa és a fiú kapcsolatáról szól. A családban a felnőttek elvárása a jobb jegyre a gyerekkel szemben, valamint a gyerek alárendeltsége és függése a szülőtől jól megmutatkozik a műben. Fontos szerepe van annak, hogy fiú szereplő van a novellában, mert így az apával való kapcsolata az uralkodó.
A szereplők: Suhajda, a felesége, a fia, a fürdősasszony, egy legény, aki csónakot javítgatott a szerencsétlenség idején, egy orvos, két csendőr, a tömeg a megtalált halott körül, s a többi szegény tisztviselő: a nyaralók a faluban. Ez a váz: a történet s a történetben szereplő emberek. Kosztolányi azonban nemcsak embereket és eseményeket, hanem rajtuk keresztül egy egész kis világot zárt be ebbe a novellába. Szinte semmi sem hiányzik ahhoz, hogy mindezt valóságnak érezzük, pedig mindenre csak utalás történik, minden csak megvillan, s robogunk a végső tragikum felé. Kosztolányi dezső ford's elemzés . Pontos realitás, nyomasztó atmoszféra és tökéletes stílus: íme, ami néven nevezhető Kosztolányi művészetéből. A külső, a hősöket körülvevő világból nem rajzol sokat, de amit megrajzol, azt oly valószínűen s oly plasztikusan, hogy szinte magunk előtt látjuk. Ott vagyunk mi is ebben a kis falucskában, a kánikula fehér izzásával magunk körül. Ki ne emlékezne a fullasztó nyári napokat felidéző képre: "A meszelt kunyhók, a kukoricagórék, a homok keretében minden fehérnek látszott.
Az elbeszélő egyetlen arcizma sem rándul, sehol egyetlen írói közbeszólás, hangulatkeltés, felkiáltás. Mindent pontosan, szabatosan, néhol részletezve mond el, s mégis az egész novella fölött ott lebeg ez a nyomasztó végzetszerűség: érezzük, hogy valami történni fog, bár fogalmunk sincs még – s az író egyáltalában nem célozgat rá –, hogy mi. Stílusa maga a klasszikus tökéletesség. Mondatai általában rövidek, csiszoltak: szinte mindegyik remeke a prózai ritmusnak. "Fehéren sütött a nap" – kezdi, s a hangnem voltakép mindig ez marad: egy-egy nem is túlságosan kirívó, meglepő jelző vagy határozó (mint itt a "fehéren") ad az egyszerű mondatoknak annyi színt, a leírt jelenségeknek annyi pontosságot. Néha egy igével teszi egészen érzékletessé a képet. A fiú például amikor futott, "tapsikolta a port". Másutt a vízből jön ki: "két öklével nyomigálta a szemét, mert nem mindjárt látott. " – Vagy: az apa keresi a fiát: íme az izgalom, a félelem, a sikertelenség, a reménytelenség riadtsága, s a már jelentkező lelkifurdalás mind-mind stilárisan érzékeltetve: "Kereste-kereste, mindenhogyan, az iszapba hasalva, könyökölve guggon, újra és újra, körbe forogva, oldalt billenve, módszeresen számon tartva minden helyet. "