Lomnici Zoltán, az Aranycsapat Emlékév Testület elnöke szerint az Aranycsapat történelmet írt, s a világháború elvesztése után visszaadta az emberek hitét abban, hogy létezhet egy dolgos, békés és szabad Magyarország. Hozzátette: a 20. században az '56-os forradalom mellett az Aranycsapat tagjai szerezték a legnagyobb hírt és dicsőséget Magyarországnak. Czibor Zoltán 1952-ben csepeli játékosként lett aranyérmes a helsinki olimpián, két évvel később azonban már a Bp. Honvéd futballistájaként szerepelt a vb-n, a válogatottban 43 alkalommal lépett pályára. Tóth II József a Csepeli Vasas és a Csepel SC labdarúgója volt, a nemzeti együttesben 12 találkozón szerepelt. Czibor Zoltán és Tóth II József Budapest és Csepel díszpolgárai. A köztéri szobor Budahelyi Tibor Munkácsy- és Ferenczy Béni-díjas, valamint Lelkes Márk Cserny-díjas szobrászművész közös alkotása.
Kocsis öngyilkos vagy baleset áldozata lett? Az Aranycsapat névsora: Grosics Gyula (1926-) Buzánszky Jenő (1925-) Lóránt Gyula (1923-1981) Lantos Mihály (1928-1989) Bozsik József (1925-1978) Zakariás József (1924-1971) Budai László (1928-1983) Kocsis Sándor (1929-1979) Hidegkuti Nándor (1922-2002) Puskás Ferenc (1927-2006) Czibor Zoltán (1929-1997) Kocsis halálhíre háromnapos késéssel jelent meg. "A tragikus körülmények között elhunyt, volt 68-szoros válogatott magyar labdarúgót Kocsis Sándort kedden eltemették Barcelonában" - adta hírül a Népsport. Kocsis halála mindmáig tisztázatlan, nem tudni, hogy kiesett-e a barcelonai kórház ablakából, vagy kiugrott 1979. július 22-én. Nem tudni, feleségét várta, akkor megcsúszott, és kiesett, de a korabeli pletykák arra utaltak, hogy esetleg kilökték. Négy évvel később csatártársa, Budai László nekrológjában már írhattak róla. Budai ugyan fontos láncszeme volt a csapatnak, önálló könyvre nem tartották érdemesnek. A jobbszélsőt külsőségek nélkül temették el Rákoskeresztúron.
Azt, hogy az Aranycsapatnak van Kaposváron született tagja is, viszonylag későn, a rendszerváltozás idején tudtam meg. De azt hiszem nagyon sok sportszerető sem tartotta számon, hogy az egyik világklasszis magyar labdarúgó a mi városunkban látta meg a napvilágot. Talán 1989 késő ősze lehetett, amikor Berzeviczy Zsolt, akkori fiatal kollégánk bejött a szerkesztőségbe, hogy bizony ő az elmúlt órát Czibor Zoltán társaságában töltötte. Hihetetlennek tűnt, hogy a Honvéd és a Barcelona egykori sztárja, akit Rongylábúnak, sőt egyéb érdemei miatt Bolondnak is becéztek, éppen a mi városunkban időzzön. Elmondása szerint véletlenül találkoztak, az akkori Csokonai sörözőben. Feltűnt neki az ismerős arc, s amikor rájött, hogy kihez hasonlít a másik asztalnál békésen söröző férfi, megszólította. Emlékszem, nagyon elcsodálkoztunk a balszélső látogatásának okán is! Anyakönyvi kivonatért jött Kaposvárra, mert itt született. Emlékszem, abban az időben mindenki úgy tudta: Komárom a szülővárosa, hiszen futball karrierjét is ott kezdte.
Mondjuk Czibor Zoltánnak az 1956. október 25. és 31. közötti napokról szóló visszaemlékezéséhez. E korszak felidézésén – a kor politikai igényeihez igazodva – Bocsák munkája is nagyvonalúan átsiklott. Pedig a "Bolond" életművének fontos része, hogy ez az öntörvényű vagány egy vérzivataros forradalom kellős közepén is idolhoz méltóan tudott cselekedni. Nem keni viszont el a könyv a történet másik, politikailag igen érzékeny, mellesleg hallatlanul izgalmas, és máig feldolgozatlan szálát, a titkosszolgálati vonatkozásokat. Csak éppen a tények kimondására teljesen alkalmatlan 1983-as környezetben egyfajta virágnyelven fogalmazva adja Czibor és a többi megszólaló szájába az így érthetetlenné torzult és csak utólag kisilabizálható súlyos üzeneteket. Vagyis azt, hogy végre érdemes volna utánanézni ( ez azóta már több könyvben és a FourFourTwo lapjain is megtörtént – a szerk. ), mennyi volt a magyar államvédelem szerepe Czibor tizenöt évig tartó, magánéleti drámával és vérfagyasztó lövöldözéses jelenettel fűszerezett pereskedésében, netán Kocsis rejtélyes öngyilkosságában… S. Tóth János Bocsák Miklós: Kocsis és Czibor Kiadó: Sport, 1983 Formátum: puhafedeles, ragasztott Terjedelem: 208 oldal + 55 képből álló melléklet Osztályzat: •••• A LEGJOBB SZÖVEGEK "Annyira szerették a játékot, hogy a bírói sípszó mintha az eszüket vette volna.
Czibor Zoltán nagyon készséges volt kollégánkkal, akinek terjedelmes interjút adott. Ebben elmondta, hogy édesapja vasutasként különféle helyeken teljesített szolgálatot, 1929-ben éppen Kaposváron. Egy éves sem volt, amikor Komáromba költöztek. Czibor maga is vasutas lett, a mozdonyvezető szakmát tanulta ki. Minden bizonnyal a mai napig ő a világ leghíresebb mozdonyvezetője. Komáromban egyébként ma látható Czibor Zoltán emlékszoba, ahol a játékos relikviáit, fotóit állították ki.
Puskás Ferenc a világválogatottban (fotó: Puskás Intézet) (A borítóképen Grosics Gyula által aláírt 500 forintos bankjegy, amelyet az 1956-os forradalom 50. évfordulójára bocsátottak ki. ) További hírek
Hogy szándékoltan-e vagy sem, nem tudni, de a Kocsis és Czibor mítoszromboló könyv lett. A Czibor és Kocsisné szerint az Aranycsapat morális szétzuhanását elindító (az angolok elleni 7:1-et megelőző) margitszigeti pénzosztást követő marakodás kiteregetése szétszabdalta a csapat köré szőtt legendák egyikét. Nevezetesen azt, hogy e csodagárda zsenijei a szó közösségi értelmében is – még az 1954-es vb-döntő idején is – CSAPATOT alkottak. Egyúttal tarthatatlanná tette a kommunista öntudatról szóló hablatyokat, és feketén-fehéren bizonyította, hogy ezt a tizenegyet sem az imperializmus elleni harc tüzelte, hanem a profik örök motivációja: a pénz. (És ne legyünk igazságtalanok, ha magasztos közös motivációt keresünk, akkor az sokkal inkább közös gyermekkorukban, a '30-as, '40-es évek hazafias nevelésében és a Grosics Gyula által oly sokszor emlegetett tizenötmilliós, büszkeségétől megfosztani próbált szurkolótáborban lelhető fel. ) Ám még ebben az összefüggésben is szemet szúr, hogy Czibor és Kocsisné monológjai nyílt vádiratok Puskás ellen.
000 114 ezer forint. Ez utóbbit a társadalombiztosítási kötelezettségekkel összefüggésben kizárólag az egyéni és társas vállalkozó havi minimum járulékfizetési kötelezettségének a meghatározása során alkalmazzuk abban az esetben, ha a vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. Egyéb vonatkozásban a társadalombiztosítási kötelezettségek terén mindig a tárgyhónap első napján érvényes minimálbérből, tehát a havi forintból indulunk ki. A folytatáshoz előfizetés szükséges. Minimálbér és garantált bérminimum 2012-ben - Adó Online. A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink Hozzászólások (0) További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
chevron_right Minimálbér, tb, járulék: így változnak 2013-ban hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő 2013. 01. 22., 11:50 Frissítve: 2013. 22., 11:27 Mind a társadalombiztosítási kötelezettségek, mind pedig az ellátások vonatkozásában fontos szerep jut a minimálbér összegének, amely – ahogy minden évben – 2013-tól is változott. A következők e változás néhány társadalombiztosítást érintő hatására hívjuk fel a figyelmet. A 390/2012. (XII. 20. Minimálbér 2012 Évben, Minimálbér Emelés 2016 Évben - Mi Várható?. ) kormányrendelet értelmében 2013. január 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése esetén 98 000 forint/hó, míg a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált havi bérminimuma 108.
(3) Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) a) (1) bekezdés szerinti kötelező legkisebb összege 2013. január 1-jétől 98 000 forint, b) (2) bekezdés szerinti garantált bérminimum összege 2013. január 1-jétől 114 000 forint. (4) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál a) hosszabb [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. Minimálbér 2013 - Kormányrendelet. törvény (a továbbiakban: Mt. ) 92. § (2) bekezdés], arányosan csökkentett mértékben, b) rövidebb [Mt. 92. § (4) bekezdés], arányosan növelt mértékben kell figyelembe venni. (5) Részmunkaidő esetén a) az (1)-(3) bekezdésben meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve, b) az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak (4) bekezdés szerint arányosan változó összegével kell figyelembe venni.
Az Ön bizalma a mi tőkénk Az hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Az MTI azzal kapcsolatban kereste meg a sajtóirodát, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki szavaira reagálva a Magyar Szakszervezeti Szövetség azt tudatta: - készen áll a jövő évi bértárgyalások megkezdésére, de úgy véli, hogy a Lázár János által javasolt 5, 5 százalékos minimálbér-emelés legfeljebb kiindulási alap lehet a tárgyalásokon, ennél a szakszervezet magasabb, 9 százalékos emelést szeretne elérni. A Miniszterelnökség sajtóirodája azt közölte: a csütörtöki Kormányinfo sajtótájékoztatón félreérthetően hangzott el a minimálbér mértékéről szóló információ, hiszen erről a kérdésről nem a kormány, hanem a munkavállalók és a munkaadók egyeztetései során születik döntés.
Bérminimum nem csak a felső, hanem a középfokú végzettséggel rendelkező munkavállalóknak is jár. 2012-ben változhat a legkisebb kötelezően adható bér, illetve a garantált bérminimum összege. 337/2010. (XII. 27. ) Korm. rendelet szabályozza azon alkalmazottak körét, akik garantált bérminimumot kaphatnak. Ezek alapján jogosult az: aki legalább középfokú iskolai végzéssel rendelkezik, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkát végez, rendelkezik legalább középfokú iskolai végzettséggel és középfokú szakképzettséggel és a képzettsége szakirányú. A garantált bérminimum 2011-ben 94. 000 Ft., ennek értéke 2012-re tervezetten 108. 000 Ft. lesz. A minimálbér az idei évben 78. 000 Ft., míg 2012-ben 92. 000 Ft-ra emelkedhet.