Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2021. jún 2. Index - Belföld - Új vágányokon suhanhatnak a vonatok a Nyugati és a Városliget között. 12:52 Rosszul lett egy férfi a vonaton, egy mentőtiszt hallgató és egy rendőr segített rajta / Fotó: Fuszek Gábor Nem sokkal az indulás után lett rosszul egy férfi egy Nyíregyházáról induló InterCity vonaton. A kalauz rögtön értesítette a mentőket, majd végigszaladt a vonaton, hogy egészségügyi dolgozót keressen. Egy harmadéves mentőtiszt hallgató lány és egy szabadnapos rendőr siettek a férfi segítségére a mentők kiérkezéséig. Majd a mentők átvették a beteg ellátását, és stabil állapotban szállították őt kórházba – derül ki az Országos Mentőszolgálat Facebook-bejegyzéséből. ( A legfrissebb hírek itt) (Ez is érdekelheti: Megrázó: holtan esett össze a tesiórán egy 14 éves szabolcsi fiú) vonat Máv OMSZ Országos Mentőszolgálat rosszullét mentő
Vasárnap véget ér a ceglédi (100a) vonal a Nyugatitól a Városligetig tartó, bevezető szakaszának felújítása, közölte a Mávinform. A menetrendi korlátozások hétfőn hajnali négykor véget érnek, a vonatok ekkor már a felújított vágányokon közlekedhetnek. Májustól augusztus végéig 5, 6 kilométeren építették át a vágányokat, sok váltót kicseréltek, a távközlési eszközök, a biztosítóberendezések és a felsővezetékek karbantartását is elvégezték. A váltófűtési rendszereket is korszerűsítették, így a remények szerint a váltók már nem fognak lefagyni télen. A Nyugati tetőszerkezetének felújítása miatt azonban a ceglédi elővárosi és a záhonyi sebesvonatok menetrendje változik augusztus 31-től december 4-ig. A Budapest–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony vonalon közlekedő sebesvonatok Zuglóból indulnak és oda érkeznek a Nyugati pályaudvar helyett. A sebesvonatokhoz a Nyugatiból Zuglóig az InterCity és elővárosi vonatokkal utazhatnak. Nyíregyházáról induló vonatok menetrendje. Zuglóból ugyancsak igénybe vehetők a Nyugatiig az IC és elővárosi vonatok.
A 26 éven aluli – diákigazolvánnyal nem rendelkező – fiatalok április 18-án 10 órától 22–én éjfélig tartó időszakban igénybe vehetik a hétvégi, 33 százalékos kedvezményű menetjegyet. A gyermekek, családosok, tanulók, diák- és felnőtt csoportok, nyugdíjasok stb. is élhetnek a szokásos kedvezményekkel. Forrás: MÁV
Május 9-én és 10-én a Nyugati pályaudvar helyett Zuglóig közlekedik a Kecskemétről 4:31-kor és a Szegedről 4:34-kor induló gyorsvonat. Zugló megállóhelyre és Kőbánya-Kispestre a Nyugatiból induló és oda érkező elővárosi vonatokkal lehet utazni. A felújítás második szakaszában, május 11-én 4 órától június 19-én 22:15-ig az alábbi fontosabb korlátozások lesznek: A Budapest-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony vonalon közlekedő sebesvonatok Zugló megállóhelyről indulnak és oda érkeznek a Nyugati pályaudvar helyett. A vonatokhoz az InterCity és elővárosi vonatokkal utazhatnak. A Szolnokról 5:40-kor induló gyorsított vonat Zuglóig közlekedik. A Szegedről 4:34-kor induló gyorsvonat a Nyugati pályaudvarra érkezik. Zuglóból indul 17:34-kor Szolnokra egy gyorsított vonat hétfőtől csütörtökig. Nyíregyházáról induló vonatok helyzete. Fotó: MÁV A tetőfelújítással egy időben a Nyugati pályaudvar és a Kacsóh Pongrác úti felüljáró közötti szakaszon megkezdik a - Kőbánya-Teher állomás felé vezető - vágányok és váltók felújítását, átépítését a debreceni, szegedi és lajosmizsei vonatokat érintő sebességkorlátozások megszüntetése és a menetrend szerinti közlekedés javítása érdekében.
InterCity vonatok: Az InterCity-k menetrendjét nem érintik a vágányzári korlátozások. A Keleti pályaudvarról 6:30-kor induló Rákóczi és a 18:30-kor induló Hernád InterCity Miskolc-Tiszai pályaudvarig közlekedik. Péntek este 10 órakor elkezdődik a Budapest, Nyugati pályaudvar utascsarnok tetőszerkezetének felújítása, mely miatt a csarnokban található 10-13-as vágányt május 8. 22 órától május 11. hajnali 4 óráig tejles hosszában lezárják az utasforgalom elől - jelentette be a MÁV. Nyíregyházáról induló vonatok youtube. A munkák ideje alatt ideiglenes menetrend lesz érvényben, több vonatot más budapesti állomásra irányít a Nyugati pályaudvarról. Fotó: - Fotó: MÁV A 143 éves Nyugati pályaudvar műszaki állapota és műemléki értékének megóvása, valamint a vasúti forgalomban való kiemelt szerepe miatt, halaszthatatlanná vált az épületegyüttes tetőszerkezetének mielőbbi rekonstrukciója - közölte a MÁV. A következő hónapokban ezért az éves szinten közel 18 millió ember által használt vágánycsarnok tetejét és a csatlakozó üvegszerkezeteket, valamint a pénztárcsarnok, a gyorsétterem és a homlokzati hat kisebb torony tetőszerkezetét felújítják - összesen körülbelül 8200 négyzetméteren.
Igyekezett, hogy az országot az akkori idők eszményei szerint fejlessze. Az infrastruktúra első kiépítése, akár a templomok, kolostorok, a plébániarendszer is nagymértékben ezt segítették. Ugyanakkor nála mindez személyes hittel is párosult, tehát nem pusztán a hasznossági szempont dolgozott benne, lelkében ennél sokkal több volt. Ő volt az, aki egyszerre tudta soknyelvű népét becsülni és szeretni, ugyanakkor a magyarságot hitelesen képviselni. Olyan értékeket egyesített magában, amelyeket utána csak kevesen találtak meg harmonikusan. Szent István sikeres volt mint katona és mint uralkodó is. Soha nem veszített el háborúkat, ugyanakkor nem volt agresszív. Egész uralkodásának történetéből az látszik, hogy nem kereste a konfliktust, nem járt fosztogatni, nem akart imperialista módon terjeszkedni sem. Egyszerűen megvédte a hazáját, amikor kellett. Szent István egész uralkodása valóban a magyarságnak, a magyar kultúrának és államiságnak jelképe, valamint mindannak, amit közös értékként, azt hiszem, ma is fel kell ismerni és tisztelni kell.
Ebben az értelemben alakult az ereklyetisztelet. És ebben az értelemben becsülték sokra Szent István korában az ereklyekincset is. Úgy tartották, hogy akinek az ereklyéje ott van a közelükben, annak a különleges pártfogását könnyebben megkapják. Éppen ezért gyűjtötték az ereklyéket, sőt hadizsákmánynak tekintették őket. Tudjuk, hogy Szent István, például Bulgáriából ereklyekincset is hozott magával, de hasonlóképpen voltak ezzel mások is. A pápák, megint csak a középkorban, különleges erőt tulajdonítottak annak a ténynek, hogy Szent Péter sírja közelében írnak meg egy levelet. Nyilván Szent Péter pártfogását is kérték, s nem véletlenül datálták néha úgy a leveleket, hogy kelt Szent Péternél, azaz Szent Péter sírja közelében. Hasonló tisztelettel találkozunk például Szent László sírja esetében. Nagyváradon Szent László király sírja egyrészt kegyhellyé vált, ahol csodákért, gyógyulásokért és különböző kegyelmekért imádkoztak, másrészt pedig a legrettenetesebb bizonyító esküket Szent László király sírjára kellett letenni.
A templom hódoltság kori pusztulásával – tornya 1601-ben felrobbant – a király sírhelye is eltűnt a föld színéről. 1938-ban, Szent István király halálának 900. évfordulóján a sírhely felkutatásának igénye nem merült fel, annak ellenére, hogy az egykori templom területén a XIX. századi ásatások után új feltárás kezdődött a romkert kialakítására. Ennek oka, hogy a templom romjai mellett 1938-ra felépített Szent István-mauzóleumban ma is látható szarkofágot 1930-ban újra felfedezte a kutatás. Az 1814-ben Székesfehérvárról a Nemzeti Múzeumba került kő sírláda eredete feledésbe merült, az Országos Levéltár nádori iratai között őrzött levél kísérőrajza tette lehetővé Varju Elemér számára, hogy származását tisztázza. Faragványai stílusából XI. századi készítését határozta meg, és a Hartvik által említett "fehér márvány szarkofággal" azonosította. A sírral kapcsolatos tudásunk így gyarapodni látszott, hosszabb időre nyugvópontra jutott. Néha napvilágot láttak más elméletek is, hogy a szarkofág esetleg az ugyancsak Székesfehérváron eltemetett Imre herceg számára készült, vagy Géza fejedelemé volt, akinek székesfehérvári sírjáról egyetlen, kevéssé hitelesnek tűnő, XV.
A Szent Jobb Szent István hiteles ereklyéje, az a kéz, amely hajdan az országot kormányozta. Más jeles ereklyéket is őrzünk első, szent királyunktól: Székesfehérvárott, Krakkóban, Esztergomban és másutt is. Az utóbbi években Szent István nevét viselő templomok, főleg a határon túli magyar közösségek kértek apró ereklyéket névadó szentjük földi maradványaiból. De magyar eredetű ortodox közösség is jelentkezett már hasonló kéréssel. A moszkvai pátriárkátus székesegyházában is tisztelik Szent István király ereklyéjét. – Bíboros úr, összefoglalná, hogyan látja Szent István királyunk életének, művének jelentőségét, a mai napig tartó aktualitását? – Szent István koncepciója az, ami máig is érvényes. Szent István fontos dolgokat egyesített magában úgy, hogy az azóta is alig sikerült valakinek, és talán senkinek sem olyan tartósan, mint neki. Egyesítette a személyes keresztény hitet, a nyitottságot, a nagyfokú együttműködést és szeretetet Európa többi népével. Egyesítette magában a magyarságnak azt a szeretetét, ami érzékennyé tette őt az ország függetlenségével kapcsolatban, tehát hatékonyan és bölcsen elkerült minden olyan helyzetet, ami a függetlenség feladásával járt volna.
századi lengyel történetíró szól. Valójában azonban – talán Hartvik tudósításából következően – komolyan soha nem ingott meg a Varju Elemér adta meghatározás, a szarkofág és Szent István személyének az összekapcsolása. A szarkofág díszes faragása révén nem is volt kérdés, hogy az a király tetemét magában rejtve az épület padozatán állt. Varju úgy vélte István király kis legendájának és a Hartvik-féle legendának a földben nyugvó testről szóló soraiból, hogy a szarkofágot a király halálát követő trónviszályok idején a tetemmel együtt rejtették a földbe. Biczó Piroska teljes cikkét a Múlt-kor téli számában olvashatják Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft
– István királyt 1001-ben, Esztergomban koronázták meg. Úgy tudjuk, hogy a koronát Szilveszter pápától kapta. Egyes történészek szerint azonban ez legenda… – Szent István korára vonatkozó egzakt forrásaink nagyon szűkösek. Néhány felvillanó fény az eléggé homályos történelemben az, amire építhetünk. A későbbi legendák ugyan kiszínezik, de hangulatának, lényegének megfelelően rajzolják meg a Szent István korabeli valóságot, bár az bizonyos, hogy ezek nem részletes riportok vagy jegyzőkönyvek. Kétségtelennek látszik, hogy István király a pápától kapott koronát és "áldást". Ugyan a híres Szilveszter-bulla szövege kései hamisítványnak bizonyult, ám a korona megküldésével valamilyen pápai iratnak, felhatalmazásnak igenis együtt kellett járnia. Mindenesetre a folyamatok oda vezettek, hogy itt egy egyházilag és nemzetközileg elismert királyság keletkezett. Magyarország képes volt önállóságának érvényt szerezni. – István király negyvenkét évig uralkodott, és halála előtt az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta.
Így napjainkban is, az egykori templom csaknem teljes területét feltáró ásatások és írott források közreadása ellenére, kevés biztosat mondhatunk el a Székesfehérváron eltemetett királyok sírjainak a helyéről, síremlékeiről. A székesfehérvári Szűz Mária-prépostság templomát Magyarország első királya, az 1083-ban szentté avatott István alapította. Ez uralkodásának második felére esett, ekkorra már mögötte volt jó néhány fontos egyházi intézmény, elsősorban püspökségek és székesegyházaik, Bencés-rendi monostorok létesítése. E tekintélyes templomok bármelyike szolgálhatott volna temetkezési helyéül. István király azonban Fehérváron egy birodalmi méretű királyi kápolnát építtetett, ahova temetkezett is. Végakaratát írott forrás ugyan nem őrizte meg, de nyilvánvaló, hogy környezete a nem váratlanul elhunyt, idős, beteg uralkodót kívánságának megfelelően temette el. Fehérvár választása nem volt véletlen, a vár (város) a Szentföldre vezető szárazföldi zarándokúton volt. Középkori forrásokban megemlítik Szent István székesfehérvári sírját, a király temetkezési helyéről és módjáról azonban csak egyetlen leírás szól, Hartvik püspöknek Könyves Kálmán király uralkodása idején szerzett legendája: "Szent testét az épület közepén fehér márványból faragott szarkofágba helyezték" – írta.