De a Grundig gondolt egy nagyot és 998 márkáért árulta új terméküket. Piacra dobtak még egy új terméket, az időzítővel ellátott órás rádiót, ami a hálószobák ébresztőórájának az elődje. Grundig a hagminőség jegyében 1954-ben a grundig fejleszti ki a világ első diktafonját. A rádió tökéletesítésében sem pihennek. A hangminőség javítására fókuszálnak. Grundig tv taviranyito for sale. Többségi tulajdont szereznek a Triumph és az Adler írógépgyárban is, valamint átadják a legnagyobb szalagos magnógyárat Bayreuth-ban. Elkészül az első sztereó készülék is, amiben a lemezjátszó és a szalagos magnó egyben megtalálható. Már a 60-as években elkészítik a mai hifi berendezések elődjét is, különálló hangfalakkal. A Grundig-birodalom megremeg Ahogy az általában lenni szokott az alapító halálával, a cég elindul a lejtőn. A vezetőség és az özvegy nem szívből viszi tovább a boltot, hanem a vagyon gyarapítása miatt. A Grundig különböző részlegeit eladják. De a Grundig márka még mindig él és sokak kedvence. Ha Grundig TV-je van, válasszon hozzá távirányítót az oldalunkról.
Grundig TP160C típusú Tv távirányító.
A weboldal sütiket (cookie) használ az alapvető működés, valamint a jobb felhasználói élmény eléréséhez. Az oldal használatával elfogadja az Általános Szerződési Feltételeket, valamint az Adatvédelmi tájékoztatót. A süti beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.
Az aranyember film – íme a szereplők névsora. Az aranyember egy 1962-ben bemutatott színes, magyar romantikus film. Gertler Viktor alkotása Jókai Mór Az arany ember című regényének harmadik filmváltozata, melyben a magyar filmtörténet népszerű művészei szerepelnek. A címszerepet Csorba András erdélyi színész játszotta.
A film Németországban forgalmazott, rövidített változata maradt fenn, melynek most látható, digitálisan restaurált kópiája a Magyar Filmlaborban 2018-ban készült. némafilm élőzenei kísérettel: CHANGING GREY (Zságer Balázs & Genser András) Rendező: Korda Sándor (Alexander Korda) Író: Jókai Mór Forgatókönyvíró: Vajda László (Ladislaus Vajda) Operatőr: Kovács Gusztáv Szereplők: Beregi Oszkár, Makay Margit, R. Lenkeffy Ica, Rajnay Gábor, Szöreghy Gyula, Bartos Gyula Műfaj: filmdráma Gyártó cég: Corvin Film Formátum: fekete-fehér, néma, 1. 33: 1 Cikk a filmről: Stőhr Lóránt: Jókai adaptációk és szerzői hamisítások (Filmkultúra) Beregi Oszkár naplójegyzete a némafilmről, Az aranyember forgatásáról (Filmkultúra) Kapcsolódó Egy 100 éves film találkozása az elektronikus zenével Villáminterjú a hazai elektronikus zenei élet meghatározó alakjával, Zságer Balázzsal, aki a Budapesti Klasszikus Film Maraton szabadtéri Az aranyember vetítésére különleges, improvizatív soundtrackkel készül. 2018. szeptember 01.
Az aranyember - Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum 1918, magyar, angol/magyar inzert (82'); Vetítés: 09. 05, 19. 30, INGYENES szabadtéri vetítés élőzenei kísérettel: CHANGING GREY (Zságer Balázs & Genser András), Szent István tér A film hőse a török birodalomból menekülő dúsgazdag basa kincseihez jut, s hamarosan az ország egyik leggazdagabb vállalkozója lesz. Feleségül veszi a basa lányát, házassága azonban boldogtalan: hiába akar folyvást növekvő gazdagságával mindent megadni az asszonynak, csak a hála és rokonszenv szálai kötik össze őket. Végül az Al-Duna egy dús termékenységű, rejtett zugában, a senki szigetén találja meg a boldogságot egy, a társadalmon kívül élő fiatalasszony mellett. Jókai regényéből három filmváltozat is készült. A Korda Sándor által 100 éve rendezett első változat eredeti helyszíneken felvett, festői igényességgel megkomponált, dekoratív képsoraiból Jókai századának levegője árad. Kordáék naivabb, gyermekibb szemmel olvasták Jókait, filmjükben hitelesebb a keleti pompa, vadregényesebb a Duna, és titokzatosabb a senki szigete, mint a későbbi változatokban.
Értékelés: 18 szavazatból Jókai legkedvesebb regénye, melynek témáját gyermekkori komáromi élményeiből merítette, a 19. század elején játszódik. Hőse, a bátor, tehetséges dunai hajós, Tímár Mihály egy a török birodalomból menekülő dúsgazdag görög kereskedő kincseihez jut, nem egészen egyenes úton. A kereskedő serdülő leányát, aki mit sem tud a kincsekről, fölnevelteti és feleségül veszi, hogy elégtételt adjon neki, s a maga lelki egyensúlyát is helyreállítsa. Házassága azonban boldogtalan: hiába akar folyvást növekvő gazdagságával, sokféle sikeres gazdasági vállalkozásainak gyümölcsével mindent megadni az asszonynak, csak a hála és rokonszenv szálai kötik össze őket. A pénzre és a pénzszerzésre alapozott polgári világtól megcsömörlött férfi az Al-Duna egy dús termékenységű, rejtett zugában a Senki szigetén ismeri meg a boldogságot egy társadalmon kívül élő fiatalasszony, Noémi mellett. Végül belefárad a kettős életbe, eldobja vagyonát, eltűnik az emberek elől, hogy ebben a világon kívüli boldog édenkertben élje le hátralévő életét kedvesével.