"Rablóhad ül tort a szent sírokon…" – "hitvány söpredék" … sikoltották az irredenta költők, ami részben igaz volt, másrészt addig az addig alávetett, ébredő nemzetek éretlen túllihegésének fantommá nagyítása, a felelőtlen háborús sovinizmusra kapott válasz. Valójában a csonka országban egy tömbben megmaradt magyarság, ha fájlalta is a határok által elszakított, a tömbhöz szorosan tartozó magyar kisebbséget és a Székelyföldet, mindennapjaiban inkább a nyomasztó szegénységet érezte. Horthy korszak társadalma. A Trianon-szindrómát a hivatalos propaganda tartotta életben mindaddig, míg Horthy országgyarapítóként be nem vonult az ősi városokba, amelyeket sokszáz évvel korábban az Árpádok által betelepített németek alapítottak. A Horthy-korszak harmadik vonása a faji kérdés rátelepedése volt a közéletre. Már korábban – a romantika kora óta élt a meggyőződés a "magyar faj" magasrendűségéről, kiválóságáról és nemességéről, szemben az idegenből jöttekkel, akik hálásak lehetnének, ehelyett uralkodni akarnak a törzsökös magyarságon.
"Pozitívumnak tekinthetjük például, hogy Magyarország 1526 óta először élvezett teljes állami önállóságot – fogalmazott az előadó, de azonnal hozzátette, hogy mindezért komoly árat fizetettünk. Horthy korszak zanza. – Mert önálló államként szinte azonnal az 1921-ben megalakult kisantant országok (Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia) harapófogójába kerültünk, egy olyan szövetség szorításába, amely megszűnéséig, 1938-ig a magyar revíziós követelésekkel szemben meglehetős sikerrel tudott fellépni, és amely ellen a hagyományos diplomáciai eszközökkel csak nehezen lehetett eredményt elérnünk. Trianonnak köszönhetően megszűnt a nemzetiségi kérdés is, mert a korábban hazánkban élt nemzetiségek az utódállamokhoz kerültek. Mindössze fél millió német (sváb) kisebbségünk maradt, amely többnyire lojális volt a magyarokhoz. További előnyös változást jelentett, hogy a korábbiaknál városiasodottabb országgá váltunk és magasabb lett a városlakók aránya is, miként annak is voltak előnyei, hogy a legelmaradottabb térségek, így a Kárpátalja és a Székelyföld elkerült Magyarországtól.
Kiegyezett a Szociáldemokrata párttal (SZDP), ezt Bethlen-Peyer Paktumnak nevezzük. Az egyezmény kimondja, hogy a szocialisták gyülekezési joggal rendelkezhetnek, de a közalkalmazottak, vasutasok és földművesek körében nem szervezkedhetnek. A kormány biztosítja az SZDP parlamenti képviseletét. Választójogi rendelet: mivel lejárt a választójogi törvény, a kormány ennek pótlására választójogi rendeletet vezetett be. A választók életkora férfiaknál 24, nőknél 30 év. Budapesten és a törvényhatósági városokban titkos szavazás volt, vidéken nyílt. A rendelet műveltségi cenzust írt elő, azaz a választójogot a 4 elemi elvégzéséhez kötötték. Bethlen intézkedései nyomán korlátozott parlamentarizmus alakult ki, a demokratikus jogok csak korlátozottan érvényesültek. Gazdasági konszolidáció: A következő tényezők tették szükségessé: felbomlott az Osztrák-Magyar Monarchia, térségi együttműködés helyett egymástól elzárkózó kisállamok jöttek létre. Horthy korszak nkp. Párhuzamos kapacitások alakultak ki, minden állam ugyanazt az iparágat fejlesztette.
Jó helyzetfelismerés, taktikai érzék, empátia, elhivatottság, bajtársiasság és természetesen a bátorság, de nem a vakmerőség. Milyen feladatokhoz hívják önöket a tűzoltáson kívül? (ProFire) Molnár Péter: Műszaki mentés balesetek helyszínén, magasból, mélyből mentés, barlangi mentés, liftbe szorult emberek mentése. Időnként állatmentés tetőről, villanyoszlopról. Felhőszakadások vagy viharkárok utáni helyreállítás, vízszívatás, búvárszolgálat, vízből mentés. És egyéb speciális feladatok. A macskákat tényleg le kell szedni a magas póznákról? Nem úgy van, hogy ahova felmásztak, onnan le is tudnak jönni? (ProFire) Molnár Péter: Sajnos ez nincs mindig úgy, ahogy mi szeretnénk. Tudomásom szerint macskát még nem kellett lementenünk, de mosómedvét és kutyát már igen. Mosómedvét honnan kellett leszedni? (ProFire) Molnár Péter: A XX. kerületben egy villanyoszlop tetejére ment fel, és több mint egy órán keresztül próbáltuk elkapni, de meglehetősen harapós kedvében volt, így a végén egy védőkabátot dobtak rá kollégáim, és így tudták elkapni.
Rengetegen gyászolják. Elhunyt Molnár Péter Életének 54. évében hosszan tartó súlyos betegség után csütörtökön elhunyt Molnár Péter, a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság egykori szóvivője - tudatta a család az MTI-vel. Molnár Péter a kétezres években mintegy tíz éven keresztül volt tűzoltósági szóvivő, ezt követően az RTL Klubnál operatőrként dolgozott. A tűzoltósági szóvivői posztot megelőzően újságíró-fotoriporterként tevékenykedett, a többi között a Mai Napnál, a Népszavánál és a Blikknél. Fotó: MTI Oldalak Hirdetés
54. évében hunyt el a volt tűzoltósági szóvivő. Molnár Péter, a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság egykori szóvivője csütörtökön, hosszan tartó súlyos betegség után hunyt el – tudatta a család az MTI-vel. Molnár Péter a kétezres években mintegy tíz éven keresztül volt tűzoltósági szóvivő, ezt követően az RTL Klubnál operatőrként dolgozott. A tűzoltósági szóvivői poszt előtt újságíró-fotóriporterként dolgozott, a többi között a Mai Napnál, a Népszavánál és a Blikknél. A Katasztrófavédelem azt írta, hogy Molnár Péter csaknem egy évtizeden át volt a fővárosi tűzoltók arca. Szóvivőként nem volt hivatásos állományú, feladatait mégis tűzoltói hivatástudattal látta el, munkájával az állomány körében elismerést és tiszteletet vívott ki. Kiemelt kép: MTI/Füzesi Ferenc
Schőn Péter elmondta azt is, hogy szerdán a helyszíni szemlét félbe kellett szakítani, mert még mindig olyanok a körülmények, hogy nem lehet folytatni a szakszerű vizsgálatot, amit csütörtökön folytatnak. A lőtéren kedden este gyakorló három fiatalember ellen nem indul eljárás - közölte kérdésre válaszolva a szóvivő. Schőn az Indexnek hangsúlyozta: a lövedékeket és a pincében lévő tárgyakat nem tudták egyelőre megvizsgálni, és várnak még a tűzvizsgálói jelentésre is. Ezután tudják véglegesen eldönteni, hogy kell-e nyomozást indítani. Korábban ugyanis az MTI szerint egy fegyverszakértő úgy vélte: akár az AK-47-hez készített fényjelző lövedék is okozhatta a műegyetemi lőtéren a tüzet.