Felvidéki krémes | NOSALTY Várak és kastélyok a felvidéken 2014. november 18. Kastélysorsok a Felvidéken Pusztuló régi kastélyok sorsába enged bepillantást Podhorányi Zsolt nemrégiben megjelent könyve, a Mesélő kastélyok harmadik, Felvidékkel foglalkozó része, a… 2014. 11. 18. 06:47 könyv Esterházy-kastély Podhorányi Zsolt Mesélő kastélyok Mesélő felvidéki kastélyok Forgách-kastély Mozaik Podhorànyi Zsolt ùj könyvèt mutatjuk be ma. Szeretettel vàrunk mindenkit! :) We are presenting the new book of Zsolt Podhorányi today. We welcome everyone with love! :) Translated Csodás karácsonyi ajándék a Mesélő felvidéki kastélyok c. könyv, amely ezen a fórumon kedvezményesen megvásárolható. Jelentkezz érte minél előbb, itt vagy e-mailben: Holnap a Grazioso Zeneszalon vendége Vásáry Tamás és Érdi Tamás Műsor: Schubert négykezesek Helyszín: Klebelsberg Kultúrkúria Cím: 1028 Budapest, Templom u. 2-10. Időpont: 19 óra... A koncert előtt és után kedvezményesen megvásárolható a Mesélő felvidéki kastélyok c. könyv Érdi Tamás ajánlásával.
Erre nagyon jó volt, további keresésre és nyomozásra ösztönzött. Már a kiránduláson is csodáltam Mihály idegenvezetőnk szerteágazó tudását. Sziporkázva szórta a családneveket, kapcsolatokat, történelmi adatokat, sztorikat és vicceket. Nemcsak tartalmasan, de érdekesen is mesélt. Most még inkább megemelem előtte a kalapom.
Gróf Keglevich János, a nagyugróci és a kistapolcsányi kastély átépítője terjedelmes, mindmáig kiadatlan latin nyelvű naplóban örökítette meg életének egy korszakát legalább annyira szorgalmasan, mint gróf Széchenyi István vagy báró Podmaniczky Frigyes. Sajátos ellentmondás, hogy az úri rezidenciák története ugyanakkor alig feldolgozott, kevés az egyes kastélyok múltját megismertető monográfia. A társasági élet hajdani központjai összeomlanak anélkül, hogy méltó felvételek készülnének róluk – a megmentésükre szerveződött igyekezetről nem is beszélve. Könyvünk ebben a befejezetlen és sok esetben megkezdetlen munkában kíván részt venni. " (a Kiadó) Felvidé
Később az is kiderült, hogy a szuperszonikus repülőgépek égéstermékében található különböző nitrogén-oxidok szerepe sem elhanyagolható, bár hatásuk nem egyértelmű az ózonlebontásban. Újabb feltételezések szerint az alsó sztratoszférában még növelhetik is az ózon mennyiségét. Ezért a korábbi borúlátó előrejelzésekkel szemben ma úgy látjuk, hogy a jövő század közepéig csak mintegy 5-10%-os ózoncsökkenés várható. Viszont egyelőre nincs magyarázat arra, mi okozhatta az utóbbi években a Déli-sark fölötti jelentős ózonritkulást. Mindenesetre az ózonnal és a szén-dioxiddal kapcsolatos tapasztalati tények azt mutatják, hogy az emberiség akaratlanul is káros légköri folyamatok előidézője lehet. Ezért a környezetünk védelméért indított nemzetközi programok egyre fontosabbak. A levegőbe kerülő szilárd és cseppfolyós részecskék (aeroszol) mennyisége a levegő össztömegéhez képest elenyésző, szerepük azonban jelentős: elsősorban a felhő- és csapadékképződésnél (itt kezdődik a vízgőz kicsapódása), de hatásuk (napsugárzás-áteresztés) a légkör energia-háztartásában is megnyilvánul.
Ott a vízgőzzel kénessavat alkot, majd csapadék formájában a földre hullik ( savas eső). Ez roncsolja a növényeket és nagyobb koncentrációban pusztulásukhoz vezet. A zuzmók a kén dioxid szennyezettség indikátorainak tekinthetők, mivel erre nagyon szűktűrésűek. A levegő fizikai hatásai közül a légmozgás fontos kiegyenlítő szerepet tölt be a különböző hőmérsékletű és vízgőztartalmú helyek között. A szél fokozza a párologtatást, elősegíti a növények elterjedését és számos növényfaj beporzását is elvégzi. A szél mechanikai hatása főleg viharok alkalmával károsítja a fákat. Az állandó egyirányú levegőmozgás hatására jellegzetes deformált fakoronák alakulhatnak ki.
78, 9%N 2, 0, 93% Ar, 0, 01% H 2 és a többi nemesgáz, 0, 04% CO 2. A vendéggázok közé soroljuk a vízgőzt, az ózont (lásd az ózonprobléma c. részt), a kénvegyületeket (SO 2, SO 3), és a nitrogénvegyületeket (pl. NO 2, N 2 O, … (NO x), NH 3). A levegőben lévő gázok tartózkodási ideje igen eltérő lehet. Például átlagosan 3-40 nap a NO 2, H 2 S, SO 2, NH 3, H 2 O(gőz), 2 év az O 3 esetében, 4 év a CO 2, és 8 év a N 2 O esetén. A levegő nedvességtartalma A levegő nedvességtartalma megadásakor két fogalmat különböztetünk meg. Az abszolút páratartalom (g/m 3) az 1 m 3 levegőben mért vízpára mennyisége grammban kifejezve, míg a relatív páratartalom (%) az adott körülmények között lehetséges maximális páratartalom százalékában kifejezett mennyiség. 2011. 05. 31.
A Földet körülvevő levegő tömegét a Föld légkörének nevezik. A levegő gázkeverék, amelynek összetevői az alábbi táblázatban találhatók: Inspirált levegő Összetétel / gáz A kilégzett levegő 21% oxigén 17% 78% nitrogén 78% 0% Szén-dioxid 4% 1% A gáz nyomon követése 1% A levegő összetételében szereplő fő nyomgázok: argon, szén-dioxid, szén-monoxid, metán, dinitrogén-oxid, neon, hélium, kripton és xenon. A levegőben változó mennyiségű légköri por van, amely nagyon kis anyagrészecskékből áll (azokból, amelyek úgy láthatók, amikor a fénysugár egy félig nyitott ajtón halad át) és a vízgőz. Egyéb érdekességek: a légzés mértéke átlagosan 15-20 percenként változik, de egy meglehetősen nehéz erőfeszítés során akár 60-ra is emelkedhet; hasonlóképpen, a tüdőben lévő levegő mindössze 10% -a megújul minden légzésnél, míg mélyen önkéntes belégzés esetén 80% -ig elérhetõ. A levegő összetétele azonos a tengeren és magasságban; nem igaz tehát, hogy a hegyi levegőben kevesebb oxigén van, csak részleges nyomása kisebb, és ennek következtében rendelkezésre áll; ezért fizikai képességeink 30% -kal csökkentek a Mont Blanc-on, 80% -kal pedig az Everest-csúcson.
A levegő A levegő egy olyan megújuló forrás, amely természetes folyamatok útján tisztul. Ezt a globális forrást igen sokan használják és igen kevesen védik. Így éri el a közös javak tragédiája. A levegő összetétele A levegő áll alapgázokból (melyek mennyisége közel állandó), vendéggázokból (melyek mennyisége változik a hőmérséklettel, a nyomással, a földrajzi helyzettel), valamint cseppfolyós és szilárd anyagokból (por, pernye, aeroplankton – spórák, algák, baktériumok). Az alapgázok: 20, 93% O 2 Bár a nagyvárosok fölött alacsonyabb oxigénkoncentrációt mérnek (12-17%), az emberi tevékenység (szerencsére) az oxigén légköri szintjét nem képes befolyásolni. Még ha a teljes fosszilis tüzelőanyagot el is használnánk, az oxigén tömegéből akkor is csak 2% fogyna el, illetve a fotoszintézis által újratermelt mennyiséggel is kevesebb. Ha a fotoszintézis valamilyen ok miatt teljesen megszűnne, annak nem a légköri oxigénkoncentráció megváltozása lenne a következménye, hanem a táplálékforrások (néhány évtized alatti) kimerülése.