A depresszió az elme és a test betegsége A depressziót úgy ismerjük, mint érzelmi (emocionális) - például lehangoltság - és vegetatív - például alvászavar - tünetekkel jellemzett betegség. A depresszió sokszínű tünetegyüttessel jelentkező testi betegség, a betegek többféle panaszukkal fordulnak kezelőorvosukhoz. Dr. Diag - Jelenleg súlyos depressziós epizód, pszichotikus tünetekkel. A depresszió felismerése és kezelése során elsősorban a vezető érzelmi tünetek alapján történik. A depresszió sosrán elveszhet az örömre való képességünk A depresszió azonban olyan betegség, ami gyakran fájdalmakat okoz, és ez a jelenség nem ismert a betegek széles körében. Ilyen esetekben a fájdalom mint testi tünet kivizsgálásra kerül, és ha nem találnak magyarázó okként más betegséget, a beteg a depresszió fájdalmas maradványtünetével egyedül maradhat, azt saját maga kezdi el kezelni, sok esetben eredménytelenül, mert a depresszió okozta fájdalomszabályozási zavar a hagyományos fájdalomcsillapítókra nem rendeződik. A depresszió kialakulásának hátterében ugyanis különböző agyi pályák zavart működését feltételezik, melyet részben bizonyos ingerületátvivő anyagok ( szerotonin, noradrenalin) hiánya okozhat.
Légy te a tükör! Tegyél fel neki kérdéseket, és segíts határokat szabni! Izoláció – "Inkább egyedül szeretnék lenni, kérlek, hagyj békén! " Találd meg a módját, hogy kapcsolatot teremts depressziós ismerősöddel! Kávé, séta, mozi együtt – mindegy, melyiket választod. A lényeg, hogy vegyél részt az életében; érezze, hogy bármi is történjék, rád számíthat. Fogd meg a kezét – még ma! Minél több jelet fedezel fel a fentiekből a barátaidon, ismerőseiden, annál biztosabb, hogy depresszióban szenved. Nekünk, egészségeseknek emlékeztetnünk kell magukat arra, hogy mindannyian megtapasztaltuk a kétségbeesést és a reménytelenséget, így jól tudjuk, milyen az, amikor segítő kézre van szükség. Ne félj hát segíteni; ne feledd: életet menthetsz vele! Ha úgy érzed, egyedül kevés vagy kérj segítséget! A depresszió apró jelei, amelyeket nem mindig veszünk észre… - Goodstuff. Fontos, hogy tudd a depresszió nem egy gondolat, nem egy múló szeszély, hanem betegség!
Fáj-e depresszió? Egy nemrégiben elvégzett felmérés alapján a magyar pszichiáterek véleménye szerint betegeik több mint felénél (55 százalékánál) jelentkeznek depresszióhoz társuló fájdalmak. A leggyakoribb panaszok: fejfájás, derékvagy hátfájás, nyaki, hasi vagy ízületi fájdalmak. Azt mondták, a depresszió csak tőled függ? Jó vicc! - Belvárosi Orvosi Centrum. Már több mint egy évtizede annak, hogy tudományos publikációban rámutatattak amerikai szakemberek arra, hogy az alapellátásban a depressziós betegek akár 80 százaléka is kizárólag testi tünetekkel, elsősorban fájdalmakkal jelentkezik. Azonban sok orvos ilyenkor nem veszi figyelembe a depresszió lehetőségét, és csak a testi (szomatikus) okok aprólékos és alapos feltárására helyezi a hangsúlyt. Erre egyébként jellemzően akkor kerülhet sor, ha az érintett fáradtságra, energiahiányra, és "megmagyarázhatatlan" testi fájdalmakra panaszkodik, érzelmi vagy vegetatív tünetek nélkül. Éppen ezért túlságosan hosszú idő telik el addig, amíg a beteg megfelelő, pszichiáteri segítséget kap. Teljes gyógyulás: csak maradványtünetek nélkül Ma már általánosan elfogadott irányelv, hogy a depressziós beteg kezelésében valamennyi tünetet meg kell szüntetni ahhoz, hogy az érintett elérje a teljes felépülést.
Számos sorstársuk mellett Churchill és Lincoln is szenvedett a depressziótól, attól a betegségtől, amelynek előfordulása egyre fenyegetőbb méreteket ölt. A National Institute of Mental Health felmérései alapján évente az amerikaiak 6, 7 százalék számol be depressziós tünetekről, ezen belül több, mint 30 százaléknak komoly panaszai vannak. Ugyanakkor nem csak az igazán vészes tüneteket kell komolyan venni, hiszen a depresszió magában foglal olyan "enyhébb" problémákat is, mint a nyugtalanság, alvászavar, krónikus fájdalom, lehangoltság, fáradtság. Bár a depresszió mindenkinél más és más formában jelentkezik, vannak bizonyos általános tünetek, amelyek megléte betegségre utalhat. Ezek többek közt a következők: • állandó lehangoltság, szorongás, üresség érzet • általános pesszimizmus, reménytelenség • nyugtalanság, koncentrációs nehézségek, döntésképtelenség • az érdeklődés elvesztése a munka, a hobbi, a család iránt • alvászavarok • a szexuális vágy hiánya • evészavarok (habzsolás vagy étvágytalanság) • testi tünetek, fájdalmak, emésztési problémák.
Betegségek, amelyek hangulatzavarokat okozhatnak Bár a depresszió önálló betegségként is jelentkezhet, fontos tudni, hogy az alkohol- és a kábítószerfüggőség jelentősen növeli a kialakulásának esélyét. A szakértők, vagyis a pszichológusok, pszichiáterek ugyanakkor azt is tapasztalják, hogy a szorongásos betegségek mellett – mint például a poszttraumás stressz szindróma, a szociális fóbiák, a pánikbetegség -, gyakran jelenik meg "kísérőbetegségként" a depresszió. Számos betegség a depresszió kialakulását eredményezheti, mint a szívbetegségek, a stroke, a rák, a Parkinson-kór, sőt, a cukorbetegség is. A pajzsmirigy betegség tünetei sokszor kifejezetten utánozhatják, súlyosbíthatják a depressziót – hangsúlyozza dr. Hubina Erika, az Oxygen Medical endokrinológusa. A pajzsmirigy ugyanis egy belső elválasztású mirigyünk, amelynek hormonja erősen befolyásolja a szervezet anyagcsere folyamatait. Éppen ezért, ha felborul működésének egyensúlya, számos szerteágazó tüneteket okozhat. Gyakori probléma többek között az indokolatlan hízás vagy fogyás, a tünetekből fakadó rossz közérzet, az állandó fáradtság, idegesség, álmatlanság.
Ezek többek közt a következők: állandó lehangoltság, szorongás, üresség érzet, általános pesszimizmus, reménytelenség, nyugtalanság, koncentrációs nehézségek, döntésképtelenség, az érdeklődés elvesztése a munka, a hobbi, a család iránt, alvászavarok, a szexuális vágy hiánya, evészavarok (habzsolás vagy étvágytalanság), testi tünetek, fájdalmak, emésztési problémák. A pajzsmirigy betegsége is okozhat hangulatzavarokat Bár a depresszió önálló betegségként is jelentkezhet, fontos tudni, hogy az alkohol- és a kábítószerfüggőség jelentősen növeli a kialakulásának esélyét. A szakértők, vagyis a pszichológusok, pszichiáterek ugyanakkor azt is tapasztalják, hogy a szorongásos betegségek mellett – mint például a poszttraumás stressz szindróma, a szociális fóbiák, a pánikbetegség -, gyakran "kísérőbetegségként" is megjelenik a depresszió. - Számos betegség a depresszió kialakulását eredményezheti, mint a szívbetegségek, a stroke, a rák, a Parkinson-kór, sőt, a cukorbetegség is. A pajzsmirigy betegség tünetei sokszor kifejezetten utánozhatják, súlyosbíthatják a depressziót.
Apátságokat, monostorokat és a zarándokok számára vendégházakat épített. (A székesfehérvári bazilika építése –) Szent István király gyermekei Gizella és István házasságából több gyermek is született. Sajnos a források hiányosak és sokszor egymásnak is ellentmondóak, de a jelenlegi ismeretek alapján két (vagy három) fiú és három lány született a házasságból. Az első fiúgyermek Ottó volt (valószínűleg az éppen regnáló német-római császár tiszteletére), de ő még kisgyermekként elhunyt. A másik fiú Henrik volt (Gizella apja és bátyja tiszteletére) aki később Szent Imre lett. A trónörökös nagyon gondos neveltetésben részesült, s az ő nevelője volt a később szentté avatott Gellért püspök. A király az ő számára foglaltatta össze a legfontosabb uralkodói tennivalókat az "Intelmekben", amely nagyon fontos kordokumentum. Egyes források szerint született egy Bernát nevű fiú is. A királyi párnak több leánya is született, akikről általában nagyon kevés hiteles információ maradt meg, még a nevük sem teljesen biztos.
Ez két lépcsőben 1742-1756 között történt. Fotó: Paul Hatzinger (1686, Linz -1752, Székesfehérvár): a jezsuita rendház alaprajza, 1744. Forrás: Szent István Király Múzeum gyűjteménye A jezsuita rend feloszlatása után 1777-ben a pálosok vették át az épületegyüttest, amelyhez ekkor már gimnázium is tartozott (ma a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár zenei-, számítógépes- és gyermekrészlege, valamint olvasóterme található benne). 1786-ban a pálos rend feloszlatása után a katonaság birtokába került raktárnak, majd a napóleoni háborúk idején kórházként működött. A templom, a rendház és a gimnázium 1813-ban a ciszterci rend kezelésébe került. 1950-ben a szerzetesrendek feloszlatása után állami tulajdonba került, középiskolás diákotthont nyitottak benne. 1978-ban került az István Király Múzeum kezelésébe. Először 1983-1989 között újították fel, hogy 1992-ben megnyílhasson benne a múzeum állandó régészeti kiállítása az első emeleten. Ezzel párhuzamosan nyílt meg a megye római kori kőemlékeit bemutató Lapidarium a földszinti folyosón és a Díszudvaron.
Szilveszter pápával elismertesse hatalmát, ugyanakkor koronát és apostoli áldást is remélt. Mivel István sokat tett a kereszténység terjesztéséért, s közben befejezte a pannonhalmi apátság építését, a pápától kapott egy koronát. A koronázás végül 1000 karácsonyán (vagy 1001 január 1-én, esetleg 1001. augusztus 24-én) Esztergomban történt meg. Az ország legnagyobb része ekkortájt még a törzsfők kezén volt, s a királyi hatalom szerette volna az egész országot az uralma alá hajtani. Az új király ezt követően több hadjáratot is indított azon törzsfők ellen, akik ellenálltak, főként Erdélyben. Egy-egy ilyen hadjárat után szép lassan megalapításra kerültek a területen a püspökségek is, a kereszténységét terjedését segítően. 1003-ban nagybátyja, az erdélyi gyula ellen vezetett hadjáratot, majd a dél-erdélyi Keánt győzte le, akit akkortájt leginkább erdélyi vajdaként emlegettek. 1008-ban a Délkelet-Dunántúlon élő fekete magyarok (feltehetően a kabarok) ellen viselt hadjáratot, s az elfoglalt területen alapította meg 1009-ben a pécsi püspökséget, majd a kalocsai érsekséget is.
A törvény (latin: decretum, törvény, rendelet) az uralkodó akaratnyilvánítása volt, olyan rendelkezéseket tartalmazott, amelyeknek az egyedi eseten túlmutató, általános érvényt tulajdonítottak. A törvények megalkotásában az uralkodó mellett a királyi tanács is részt vett. "A vasárnap megtartásáról A papok pedig és az ispánok hagyják meg az összes falusi bíróknak, hogy ezek parancsára vasárnap mindenki menjen a templomba, öregek és fiatalok, férfiak és nők, kivéve azokat, akik a tüzet őrzik. Ha pedig valaki amazok hanyagsága folytán nem tűzőrzés végett marad otthon, az ilyet verjék meg, és nyírják le. A keresztény vallás megtartásáról Ha valaki a keresztény vallás megtartását elhanyagolva és hanyag ostobaságtól megátalkodva az ellen bármi vétséget követ el, a vétek természetének megfelelően ítélje meg a püspök az egyházi törvények szabályai szerint. Ha pedig ellenszegüléstől indíttatva a reá rótt büntetést vonakodnék nyugodtan elviselni, ismét ugyanazon büntetéssel fegyelmezzék, és ezt is megismételve összesen hét ízben.
István legyőzte őt a veszprémi csatában, tetemét felnégyeltette, és az ország legfontosabb erősségeinek – Esztergom, Győr, Veszprém, Gyulafehérvár – kapujára függesztette ki tagjait. 1000 karácsonyán vagy 1001. január elsején megkoronáztatta magát Esztergomban. A koronát II. Szilveszter pápától kérte, aminek az a diplomáciai jelentősége, hogy az országot a római egyház és nem a német-római császár védnöksége alá helyezte. Ezt követően lerakta a magyar állami és egyházi szervezet alapjait, kijelölte a királyi birtokok székhelyeit, a várispánságokat (megalapozta a megyerendszert), kibocsátotta az első magyar ezüstpénzt, kiadta első törvénykönyvét. Megalapította az esztergomi érsekséget és a püspökségeket, latin szertartásrenddel, de engedte a görög rítust is. Megújította a 996-ban alakult pannonhalmai apátság kiváltságait, bencés monostorokat alapított, amelyek idővel az írásbeliség műhelyeivé váltak. 1003-ban erdélyi hadjáratában leverte nagybátyja, Gyula hadait, és a területet országához csatolta.