1146 Budapest, Hősök tere A Milleniumi emlékmű, avagy Hősök tere – ahogyan még sosem mutatták be információk A Milleniumi emlékmű, avagy Hősök tere – ahogyan még sosem mutatták be A "nemzet legjobbjainak panteonját", ahogyan a Milleniumi emlékmű alapötletét Széchenyi István megfogalmazta, valóban a Millenium idején kezdték el építeni, de kész állapotában csak az 1920-as évekre került, majd 1932-től nevezték magát a teret Hősök terének. Az emlékmű szobrai és az alattuk elhelyezett domborművek számos művész keze munkájának gyümölcse, ezeket pedig nap mint nap megcsodálják az odaérkező látogatók. Ezekhez az alkotásokhoz azonban tartoznak kevésbé ismert tények is. De mit jelentenek a szimbólumok? Zala György, I. 7. Hősök tere – MiniMagyarország Szarvas. Istvánhoz tartozó domborműve (István az 1000. év karácsonyán koronát kap a pápától) szimbolikus ábrázolása annak, hogy a középkori Magyarország első királyának vezetésével kereszténnyé vált, csak éppen a megerősített esemény sem megjelenésében, sem történelmi szempontból nem így történt meg.
(A honfoglaló vezérek Zala György alkotásai, 1926-1929) Árpád fejedelem (Zala György alkotása, 1912) Az oszlopcsarnok tetején allegorikus bronzszobrok láthatók. A Háború (Zala György, 1906) A Béke (Zala György, 1908) A Munka és Jólét (Zala György, 1905) A Tudás és Dicsőség (Zala György, 1905) A két félköríves kolonnádban a magyar történelem jeles személyiségeinek alakjai láthatók, hét az egyik és hét a másik oldalon. Szent István (Senyei Károly, 1911) István az 1000. Korok, szobrok, mítoszok: a Hősök tere regényes története (I. rész) | PestBuda. év karácsonyán koronát kap a pápától (Zala György, 1912) Szent László (Telcs Ede, 1911) László legyőzi a leányrabló kun vitézt (Zala György, 1909) Könyves Kálmán (Füredi Richárd, 1912) Kálmán király megtiltja a boszorkányégetést (Antal Károly, 1955) II. András (Senyei Károly, 1912) II. András keresztes hadjáratot vezet Jeruzsálem felszabadítására (Zala György, 1912) IV. Béla (Köllő Miklós, 1905) IV. Béla a tatárjárás után felépíti az országot (Zala György, 1912) Károly Róbert (Kiss György, 1905) A morvamezei csata (Zala György, 1912) Ez az egyetlen dombormű, amely nem kapcsolódik a felette álló királyhoz, hiszen IV.
A nagyszabású kiállítás valódi megmutatkozási lehetőség volt Magyarországnak (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum) A tér bal oldalán, a mai Szépművészeti Múzeum helyén állt a Feszty-körképet bemutató Rotunda (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum) A főváros közgyűlése 1881-ben kezdeményezte, hogy a város méltóképpen emlékezzen meg a honfoglalás ezeréves évfordulójáról. 1894-re kristályosodott ki fokozatosan a terv, hogy az emlékmű – mely nyugati minták alapján készült – a reprezentatív "magyar Champs-Élysées" végére kerüljön, és oszlopokat formázva egyfajta elfektetett kapu legyen. Kapu a kiállításra, és kapu a nemzeti múltra. A millenniumi kiállítás főkapuja: vigyáztak a jobb oldali platánfára is a felállításakor (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum) A főkapu emlékeztet a későbbi emlékműre, a tér viszont még nincs lekövezve (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum) A tervek készen voltak már 1896-ra, de ekkor még másnak kellett a hely: a megnyíló ezredéves kiállítás egyik bejárata (az öt közül) itt volt.
1911-ben Szent László (Telcs Ede alkotása), Szent István (Senyei Károly) és Mária Terézia (Zala György) alakja öltött végleges formát. Ugyanebben az esztendőben öt domborművel is gazdagodott a főváros új nevezetessége. A már meglévő szobrok számát 1912-ben II. Endre (Senyei Károly műve), III. Károly (Telcs Ede), Árpád lovas szobra (Zala György) gyarapította. 1914–1915 folyamán újabb négy dombormű is a helyére került. De ekkor a történelem közbeszólt: kitört az I. világháború. (Egyébként a térnek még mindig nem volt neve. ) Királyok helyett világproletárok Az I. világháború alatt elfogyott a pénz, utána pedig az akarat. A nemzet hirtelen nagyon-nagyon messze került attól, amit 1896-ban ünnepelni akart. A közhangulat a súlyos veszteségek nyomán a Habsburgok ellen fordult: a dinasztia tagjainak szobrait, alig néhány évvel felállításuk után, eltávolították, mi több, a katonai egyenruhás Ferenc Józsefét össze is törték. 1919-ben pedig jött a Kommün: május 1-jére pedig egy internacionalista oltárrá változott a tér.
Településünk 2014. június 08-án a Trianoni békediktátum 94-dik évfordulója alkalmából egy olyan emlékművet állított, mely mindig emlékeztetni fog minden korosztályt a hatalommal való visszaélésre. Az emlékmű állításának kezdeményezője Aranyosi Imre képviselő-testületi tag. Szentistván nagyközség képviselő-testülete, egyhangúan mellé állt a kezdeményezésnek, hiszen érezték a múltban rejlő erőt, hogy nemzetünk történelmére akkor is büszkének kell lennünk ha az fájó pont. Ezen emlékmű felállításával Szentistván nagyközség hazáját és történelmét tisztelő lakossága, mint már annyiszor, most is megmutatja, hogy a múltat elfeledni nem szabad, hogy a hitre, az elődök munkájára építeni lehet és kell, hogy példát és erőt meríteni nemzetünk történelméből tudunk. Ezt a gondolkodást, ezt a hitet kell továbbadnunk példamutatással az utánunk jövő nemzedéknek.
A készítmény reform élelmiszer minősítésű, tartósító és konzerválószert, festékanyagot nem tartalmaz, mellékhatást semmilyen körülmények között sem okozhat, de javasoljuk, hogy bármilyen egészségügyi probléma esetében kérje ki kezelőorvosa véleményét. Kiszerelés: 60db Forgalmazza: Zafír Egéstség Kft. 8500 Pápa, Szentilonay József u. 7. Vissza az előző oldalra