Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ) 1945-ben alapították, nem sokkal a II. világháború befejeződése után. Az ENSZ kinyilvánított célja az, hogy békét hozzon a világ összes országa számára. A II. világháború után egy bizottság – Eleanor Roosevelt, a volt amerikai elnök, Franklin D. Roosevelt feleségének vezetésével – egy különleges dokumentumot fogalmazott meg, amely "kinyilvánítja" azokat a jogokat, amelyekkel az egész világon mindenkinek rendelkeznie kellene. Ez volt az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Ma az ENSZ-nek 192 tagállama van, amelyek mindegyike az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával egyetértésben csatlakozott. Hol kezdődnek az egyetemes emberi jogok? "A közvetlen környezetünkben, az otthonunkhoz közel – olyan közeli és olyan jelentéktelen helyeken, amelyek nincsenek rajta egyetlen világtérképen sem. Mégis ezek alkotják az egyes ember világát: a környezet, amelyben lakik; az iskola vagy az egyetem, ahova tanulni jár; a gyár, a farm vagy az iroda, ahol dolgozik.
(2) Az anyaság és a gyermekkor különleges gondoskodásra, támogatásra jogosít. Minden gyermek, aká r házasságból, akár házasságon kívül született, azonos szociális védelemben részesüljön. 26. cikk (1) Mindenkinek joga van az oktatáshoz. Az oktatásnak legalább elemi és alapfokon ingyenesnek kell lennie. Az elemi oktatás kötelező. A műszaki és szakoktatást általánossá kell tenni, és a felsőfokú oktatás is legyen érdeme alapján mindenki számára egyaránt hozzáférhető. (2) Az oktatásnak az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának erősítésére kell irányulnia. Elő kell segítenie a megértést, a türelmet és a barátságot valamennyi nemzet, faji vagy vallási csoport között, továbbá az Egyesült Nemzeteknek a béke fenntartása érdekében kifejtett tevékenységét. (3) Elsősorban a szülőket illeti meg annak eldöntésének joga, hogy milyen oktatásban kívánják gyermekeiket részesíteni. 27. cikk (1) Mindenkinek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a művészetek élvezéséhez, a tudomány haladásában és annak előnyeiben való részesedéshez.
28. Egy szabad és tisztességes világ. Országunkban és a világon mindenütt megfelelő rendnek kell uralkodnia ahhoz, hogy mindannyian élvezhessük jogainkat és szabadságunkat. 29. Kötelességeink. Kötelezettségeink vannak mások iránt, és az ő jogaikat és szabadságukat is meg kell védenünk. 30. Senki sem veheti el tőlünk az emberi jogainkat. Ezek az emberi jogaid Nézd meg mind 30 emberi jogról szóló rövid kis videót.
Ilyen helyeken igényel minden férfi, nő és gyermek egyenlő jogokat, egyenlő lehetőségeket, egyenlő bánásmódot – diszkrimináció nélkül. Ha e jogoknak ezeken a helyeken nincs jelentőségük, akkor máshol sem igazán fontosak. Ha az állampolgárok nem tesznek összehangolt lépéseket annak érdekében, hogy ezeknek a jogoknak érvényt szerezzenek a közvetlen környezetükben, akkor teljesen hiábavaló előrehaladást várnunk a nagyvilágban. "
5. cikk Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni. 6. cikk Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjék. 7. cikk A törvény előtt mindenki egyenlő, és bármiféle megkülönböztetés nélkül joga van ahhoz, hogy egyenlő védelemben részesüljön a törvény előtt. Mindenkinek joga van egyenlő védelemhez a jelen Nyilatkozatot sértő minden megkülönböztetéssel és minden ilyen megkülönböztetésre irányuló felbujtással szemben. 8. cikk Minden személynek joga van az alkotmányban vagy a törvényben részére biztosított alapvető jogokat sértő eljárások ellen a hazai bíróságokhoz tényleges jogorvoslatért folyamodni. 9. cikk Senkit sem lehet önkényesen letartóztatni, őrizetbe venni vagy száműzni. 10. cikk Minden személynek teljesen egyenlő joga van arra, hogy ügyét független és pártatlan bíróság méltányosan és nyilvánosan tárgyalja, s ez határozzon egyrészt jogai és kötelezettségei felől, másrészt minden ellene emelt bűnügyi vád megalapozottsága felől.
Míg az alaptáborok általában 5000 méter körüli magasságban állnak, itt 4200 méteren van az utolsó, hosszabb táborozásra alkalmas hely (Fotó: A hegymászók az alaptáborban töltik idejük jó részét. Az Annapurnáról tart előadást Erőss Zsolt. A fekete márványból készült emléktáblán Erőss Zsolt születésének és halálának helye és dátuma mellett egy Wass Albert-idézet szerepel: "Üzenem az otthoni hegyeknek: (…) A víz szalad, a kő marad, a kő marad…" HIRDETÉS Az emléktábla ma már nincs ott – a rögzítőcsavarokat sarokcsiszolóval vágták le, a tábla eltűnt. A hiányt a Hargita megyei alpinisták azután fedezték fel, hogy a Neamt megyei hegyi csendőrség tagjai komoly felszereléssel megmászták a sziklát, hogy az ország létrejöttének századik évfordulójára emlékezve hatalmas zászlórudat állítsanak a csúcson, amelyen egy gigantikus román trikolór lobog. Hegymászók sarokcsiszolóval? Fekete Örs, a Hargita Megye Tanácsának Hegyimentő Közszolgálatát vezető szakember lapunknak azt mondta: a hegymászók nem szoktak sarokcsiszolóval és generátorral a hátizsákjukban mászni.
Kollár Lajos pedzegette, hogy azt még idén meg kellene mászni. Tavasszal a Kancsendzöngát, nyáron a K2-t. Ebben van logika, hiszen akkor már akklimatizáltan tudok nekimenni a legnehezebbnek számító nyolcezresnek. Csak éppen itthon vár két kiskölök, meg a feleségem. Hilda (gyermeköltöztetés közben): Elmehetsz. Nem baj. Bár a K2-t szerettem volna vele mászni, de akkor majd mást. Mikor tudnál újra csatlakozni Zsolthoz? Hilda: Mit is beszéltünk? Hogy két-három év? Zsolt: Egy-két év minimum. Jövőre már együtt mászunk az Alpokban. 2014 lesz az az év, amikor már el tudunk szakadni a gyerekektől. Vagy 2015. Mert azért a kéthónapos távollét trauma a kicsiknek. Gyerekekkel nem is lehet elmenni egy alaptáborba? Hilda: 12 éves korig 3 ezer méternél magasabbra nem jó menni, azt mondják. Nem vihetem fel őket 5000 méterre. Később meg iskola van. Hogy látod, hogyan változott meg a hegymászás a 25 éves pályafutásod során? Erőss zsolt annapurna. Tömegsporttá vált. Tömeget lehet látni a Mont Blancon, és ugyanúgy a Himalájában is.
A franciák 1950-ben történelmet írtak, amikor hetven éve, június 3-án elsőként jutottak fel az Annapurna 8092 méter magas csúcsátra a Himalájában. Ám túl nagy árat kellett fizetniük ezért. Mást sem csinál, csak a felhők között túrázik Ha a természetjárás különböző formái kerülnek szóba, az emberek általában gyaloglásra, kerékpározásra vagy evezésre gondolnak. Táj, természet és távolság. Mindezeket madártávlatból, siklóernyővel is megtapasztalhatjuk. Szalma Gábor több mint tíz éve így fedezi fel a világot. Beszélgetésünkből kiderült, hogy ez azért több mint sport, és több mint hobbi. Erőss Zsoltnak le kellett mondania Annapurna megmászásáról - sport.ma.hu. Szerinte szinte bárki megtanulhatja, néhány hónap alatt, és nem veszélyesebb, mint bármelyik másik sport. Miután ő felmondott a munkahelyén, Nepálba utazott kipróbálni egy teljesen új életformát. Már csak egy 8000-es hegyen nem járt magyar Klein Dávid a magyarok között elsőként oxigénpalack és teherhordók segítsége nélkül elérte a Himalájában található Annapurna 8091 méter magas csúcsát nepáli idő szerint vasárnap kora délután.
2018. 10. 30. 20:42:49 Frissítve: 2020. 07. 05. 8:59:41 A franciák történelmet írtak 1950-ben, amikor elsőként jutottak fel a 8091 méteres csúcsra, de az expedíció csak a hazatérés után vált érdekessé, mert kiderültek a vezető önzései és intrikái. Már a 19. század végén megjelent a nyolcezresek megmászásnak igénye, nem sokkal az után, hogy a nyugati ember Ázsiában járva egyáltalán tudomást szerzett létezésükről. Az első próbálkozások tragédiái után a nagyobb expedíciókat a két világháború között kezdték el szervezni, de csak a második világháború után vált realitássá. A helyiek szentként kezelték ezeket a hegyeket, és eszük ágában sem volt felmászni, ezért a vállalkozások szervezésében az európai országok jártak élen, s minden hagyományos hegymászó nemzetnek meglett a "saját nyolcezrese", amelyet igyekezett meghódítani. Erőss zsolt annapurna charity trip taksar. A briteknek a 8850 méteres Mount Everest, az olaszoknak a 8611 méteres K2, a németeknek a 8126 méteres Nanga Parbat, a franciáknak pedig a 8091 méter magas Annapurna. A franciák 1950-ben indítottak egy újabb csapatot az Annapurnára, soraikban a korabeli legjobb alpinistákkal (Louis Lachenal, Lionel Terray, Gaston Rébuffat), az akkori legmodernebb felszereléssel.