Rotschild Klára sikerének nyomába eredtünk a Magyar Nemzeti Múzeum Clara című kiállításán. Szalonja már induláskor, a két világháború között fogalommá vált. Az igazi csoda pedig, hogy a vasfüggöny leereszkedésével tovább virágzott Rotschild Klára birodalma. A Magyar Nemzeti Múzeum Clara című kiállítása arra keresi a választ, hogy mitől válhatott a tervező a 20. század magyar divattörténetének egyik legizgalmasabb és egyedülálló alakjává. A múzeum megújult Kertészházának tereiből ugyanaz az időtálló elegancia sugárzik, mint Rotschild egykori szalonjából. Letisztultak, jól áttekinthetők a terek, amelyekben egyszerre elevenedik meg egy női sikertörténet és egy korszak elitjének öltözködési kultúrája. A Kertészház középső, arany terme az embert tárja elénk, és magára az életútra koncentrál. Egy óriási idővonal ötlik a látogató szemébe, amely segítségével megérthetjük, hogyan is válhatott Rotschild Klára neve ikonikussá. Az 1930-as években szinte egy év alatt sikeres divattervezővé vált. Ehhez hozzájárult az is, hogy Somogyi Pál, a kor hírhedt aranyifjúja rátámadt és megverte.
Rendszeres vendég volt nála a művészvilág színe-java: Psota Irén, Tolnay Klári, Szász Endre felesége, Lula asszony, Váradi Hédi, Fischer Annie, Kovács Margit, Törőcsik Mari, Halász Judit és sokan mások. De hogyan juthatott Rotschild Klára ilyen kivételezett helyzetbe a szocializmus idején? Miért utazhatott állami pénzen évente kétszer Párizsba? Mi tette őt a 20. század magyar divattörténetének egyik legizgalmasabb alakjává? És nem utolsósorban: miért választotta a halált ennyi siker fényében? S IMONOVICS ILDIKÓ sokéves kutatómunkával utánajárt ezeknek kérdéseknek, és felgöngyölítette a legendákkal, rejtélyekkel, elképesztő történetekkel övezett életút állomásait. Interjúalanyainak többsége személyesen ismerte Rotschild Klárát: rokonok, munkatársak, barátnők és állandó vevők vallanak arról, milyen volt a divat nagyasszonya, hogyan építette fel különleges márkáját. Ezenkívül korabeli újságcikkek, dokumentumok és ritkaságszámba menő fotók mesélnek egy kivételes asszony nem kevésbé kivételes életéről.
Szerző: Simonovics Ildikó, Cím: Rotschild Klára - A vörös divatdiktátor, Kiadó: Jaffa Kiadó, Kiadás éve: 2019, Oldalszám: 336 oldal, Ár: 3999 Ft
Ajánlja ismerőseinek is! Rotschild Klárát a keleti blokk Coco Chaneljeként emlegették a korabeli újságírók. Elhozta Párizst Budapestre, és ismertté tette Budapestet a nagyvilágban. Neve évtizedeken át egyet jelentett a divattal, az eleganciával, a minőséggel és a luxussal. Rotschild Klára szalonja már a két világháború közötti indulásakor fogalommá vált Magyarországon. Innen öltözködtek a Horthy-kor arisztokrata hölgyei, megfordultak benne olyan nemzetközi hírességek, mint Cartier ékszerész felesége, gróf Almássy Jacqueline vagy Faruk egyiptomi király édesanyja és lánytestvérei is. Ő bújtatta menyasszonyi ruhába Horthy Miklós menyét az évtized álomesküvőjén. Ám az igazi csoda mégiscsak az volt, hogy a Rotschild-szalon fénye tovább ragyoghatott a vasfüggöny leereszkedése után is. Bár nem a saját nevén működött, de a Különlegességi Női Ruhaszalon mégiscsak az ő csillogó birodalma maradt, így becsempészte a nagy párizsi divatházak fényét az ötvenes évek szürke budapesti hétköznapjaiba. Még a köztudottan puritán Kádárné is el-ellátogatott ide, de Rotschildnál csináltatott gardróbot Tito és Gromiko felesége és a perzsa sah neje.
Az biztos viszont, hogy az 50-es évek első felétől üzletvezető volt a már államosított üzletében, amely aztán változó néven (Különlegességi Női Ruhaszalonnak, majd 1969-től Clara szalonnak nevezték), de mindvégig a Belkereskedelmi Minisztérium irányítása alá tartozott. A dolgok természete szerint, ahogy haladunk előre az időben, egyre több szemtanúval, a már "Klári nénivé" vált szalonos életének szereplőjével tudott interjút készíteni Simonovics Ildikó. Kiderül, hogy milyen sok ember dolgozott a szalonban – szabászok, varrónők, direktriszek, manökenek –, ez tényleg egy külön világ volt a Váci utcában. A megszépítő messzeség ellenére a visszaemlékezésekből világosan kiderül, hogy a hatvanas–hetvenes évek szürke közegében egy meglepően különálló sziget működött itt, a háború előtti világból valahogy itt maradt tevékenységgel, modorral és stílussal. A műhelyben dolgozó "lányokat" Rotschild Klára felkarolta, sokféleképpen támogatta – a visszaemlékezések szerint. A könyv hosszan idéz a beszélgetésekből, amelyekből a szalon családias, de sokszor igen hajszolt világa és az ott dolgozó számos nő sokszor érdekessé, egyedivé váló sorsa is feldereng.
A könyv megvásárlása után járó jóváírás virtuális számláján:: 29 Ft
9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft
Most egy gif erejéig bárkiből lehet Bosszúálló Már megnézhető a mozikban a tömegek által várva várt Bosszúállók: Végjáték ( a spoilermentes kritikánk meg itt olvasható el róla), de az őrület természetesen nem szorítkozik a mozi falai közé, hetek óta a net is tele van ilyen-olyan bosszúállókos dilikkel. A legújabb ilyen az az oldal, ahol egy szelfi feltöltése után bárki belehelyezheti magát valamelyik filmbeli hős szerepébe. MCU-spoilerek: Íme, minden Bosszúálló, akit már megerősítettek a 4. fázisra. Az oldal a feltöltött két dimenziós fotóból pikk-pakk (na jó, egy kis várakozás után) készít egy 3d-s modellt, amelyet aztán beledolgoz egy-egy kivágott filmjelenetbe, és már kész is a személyre szabott szuperhősös gif. Az eredmény ahhoz képest egész jó, hogy milyen minimális erőforrást igényel, de a tökéletestől azért messze van. Én például ilyen Doctor Strange lennék: Egyelőre 18 gif közül lehet választani ízlés szerint. Aki még többet akar bohóckodni, az meg letöltheti mobilra a Morphin nevű appot, amelynek a technológiájára az oldal is épül, csak éppen az appban jóval nagyobb a választék, mert nem korlátozódik szuperhősökre a gifkínálat.
Elizabeth Olsen, mint Wanda Maximoff/Skarlát Boszorkány Wanda tökéletes arra, hogy megküzdjön Marvel kapitánnyal az MCU legerősebb hősének címéért. Wanda történetét tragédiák határozták meg, de a legendás Skarlát Boszorkányként elfogadja a sorsát a sorozatban látottak szerint. Miután a WandaVision-ben harcolt Agatha Harkness-szel, megjelenik majd az új Doctor Strange filmben. Letitia Wright, mint Shuri Shuri intelligenciájának, tapasztalatának és Wakanda királyi családjának részeként az MCU egyik legfényesebb elméje. Tudjuk, hogy egy tudós mindig elkél a csapatban. Bosszúállók végjáték után újra atomreaktorok épít. Shuri visszatér a Fekete Párduc: Wakanda Foreverben, ami megalapozhatja, hogy szuperhőssé váljon, és így a közeljövőben csatlakozzon a női Bosszúállókhoz. Natalie Portman – Jane Foster/Mighty Thor A Thor-filmek nagy változáson mennek keresztül, amikor Jane Foster felveszi a Thor: Love and Thunderben a mennydörgés istenének a palástját, ami lehetővé tenné számára, hogy csatlakozzon női MCU-hősökhöz. Bár Jane a Bosszúállók: Végtelen háború eseményei előtt szakított Thorral, de úgy tűnik, hogy minden eddiginél jobban részt vesz az asgardiak életében, amikor is méltóvá válik Mjölnirre.
Megkérdezték erről a Marvel Cinematic Universe urát, Kevin Feige -t, aki lelohasztotta a kedélyeket, hogy egy darabig még biztos várnunk kell rá. Ő ugyanis annyira nem siet, alaposan fel akarja építeni és minél hosszabbá tenni a várakozást, hogy nagyot üthessen újra, ha majd megérkezik. Az szeretnék, ha ésszerű idő telne el a Végjáték és az új történetszál kezdete után. Natalie Portman úgy elkapja Thor kalapácsát, hogy a mennydörgés istene csak pislog | 24.hu. Időre van szükséged, ahogy az első fázis esetében is, hogy felépítsd az egészet, mielőtt mindenkit egy csapatba terelnél. Ez egyébként teljesen ésszerű azt tekintve, hogy a Végjáték után picit talán sok lehet egy újabb össznépi dzsembori. Viszont a számtalan bejelentett cím fényében úgy tűnik, a Marvel minden eddiginél nagyobb dolgot épít. Addig pedig kapunk mindenféle crossovert, például a The Marvels egy filmbe tereli Marvel Kapitányt, Ms. Marvelt, meg vélhetően Monica Rambeaut, Doctor Strange benne lesz a következő Pókember -filmben, ahogy Wanda a következő Doctor Strange -ben. Mi egyébként már sejtjük, mit épít a Marvel, ajánljuk figyelmedbe korábbi, erről szóló cikkünket.
Arany cumival, tejben fürdetéssel és méregdrága ékszerekkel kényezteti egyéves fiát ez az anyuka Elmondása szerint ha megtehetné, meztelenül járna mindenhová, csak hogy megadhassa gyerekének azt, amit csak szeretne. Az egyéves Jareem Akram minden bizonnyal az Egyesült Királyság egyik legelkényeztetettebb egyévese, édesanya ugyanis havi szinten közel átszámítva közel 250 ezer forintot költ a csöppség designer ruhadarabjaira és játékaira. Bosszúállók végjáték utah state. Ez azonban még nem minden: Jareem egy színarany, körülbelül 480 ezer forintot érő cumival is rendelkezik, ezen felül pedig édesanya heti szinten többször is tejben és mézben fürdeti. Én különböző jótékonysági üzletekből öltözködöm, míg ő egy közel 25 ezer forintos pólót hord. Ha lenne választásom legszívesebben meztelenül járnék, hogy ő azt viselhessen amit csak akar. Mindent megkap, amit szeretne, ha pedig azt a valamit nem engedhetem meg magamnak, akkor az apjához fordulok – mesélte a nő, aki jelenleg nem dolgozik, minden idejét a gyereknevelésre szenteli.
Remek húzás volt egy kicsit kiszakadni az amerikai közegből, és eddig nem túl gyakran taposott helyszínre vinni a cselekményt. Peter motivációja az első részben egyértelműen az volt, hogy felnőjön, és egyenrangú szuperhősként kezeljék. Ezúttal hősünk már inkább a tinédzser élet felé húz, ami nagyon jól áll a karakter szempontjából – remek volt látni, ahogy Peter vívódik a magánélet és a szuperhősködés között, ennek végkifejlete pedig szintén szerencsésnek mondható. A humor abszolút kelléke a Marvel-filmeknek, ez alól pedig a Pókember sem kivétel. Bosszúállók végjáték után nem. Aki látta az első részt, az ezúttal is hasonlóan komikus szituációkra, megszólalásokra számíthat. Megszokhattuk már, hogy mind a Disney, mind a Sony nagyon odateszi magát a látványvilág terén (főként, ha Marvel-filmről van szó). A Pókember: Idegenbe n viszont emeli a tétet és az eddig látottakra rádob egy jó nagy lapáttal. A látványvilág, az egyes akciójelenetek lenyűgözően hatnak, de a kreativitás és a logikusnak mondható megoldások jelenléte is jópontnak számít.
A The Electric State 1997-ben, egy alternatív Egyesült Államokban játszódik, amely egy hanyatló high-tech fogyasztói társadalom. Ebben a retrofuturisztikus környezetben követhetjük árva tinédzser és az ő kedves, de rejtélyes játékrobotja, illetve egy excentrikus csavargó kalandjait. A Brown által megformált fiatal lány elszökik otthonról, és nyugatnak veszi az irányt, hogy megtalálja az öccsét. 2. Bosszúállók: Végjáték – 2,797 milliárd dollár - Haszon. A történetből az a Christopher Markus és Stephen McFeely írtak forgatókönyvet, akik Russóék Marvel-filmjein, illetve A szürke emberen is dolgoztak. A rendező testvérpár Végjáték óta készült összes filmjében fontos szerepet játszik valamelyik MCU-s szuperhős megformálója: Tom Holland a Cherryben, Chris Evans pedig A szürke emberben. Ez a hagyomány folytatódhat, ha Pratt igent mond az ajánlatra, mely valószínűleg a csavargó szerepére, vagy talán a robot hangjára szól. Stålenhag képeskönyvéhez még a megjelenés évében, 2017-ben érkezett ez a látványelőzetes: