Személyiségem határait az Ungon kívül számos környezeti ártalom mossa (úgy mint állam, többségi nacionalizmus, szakmai féltékenység, dilettantizmus és provincializmus), ezek ellen nagyrészt írással (és kisebb részt olvasással) védekezem. Peller Károly's albums Ez Karácsony! 2013 pop Collections: 1 Operettslágerek - Slágeroperettek 2017 pop Peller Károly: Best songs Peller Károly, Szendy Szilvy — A Nő Szívét Ki Ismeri? Operettslágerek - Slágeroperettek, 2017 03:03 Peller Károly, Szendy Szilvy — Te, Rongyos Élet... 02:19 Peller Károly, Szendy Szilvy — Éjjel Az Omnibusz Tetején... 02:20 Oszvald Marika, Peller Károly — Cintányéros Cudar Világ 02:02 Peller Károly — Télapó A Legnagyobb Sztár Ez Karácsony!, 2013 02:27 Peller Károly — Karácsonyi Cipők 04:52 Peller Károly — Jaj, Cica... 02:32 Peller Károly — Kislány, Vigyázz! 01:39 Peller Károly — Egy Vizipacit Kérek Karácsonyra! 02:30 Peller Károly — Pest-Buda-Óbuda Egyveleg 03:45 Szép kilátásom van. Makkai Zoltán – Cintányéros, cudar világ Újszentesen ‹ Heti Új Szó. Ennél szebb csak a belátásom. Kudarcaim sorából raktam össze sikertörténetemet.
Az Újszentesi Farsangi Kabaré szűkebb pátriánk azon ritka és hosszú életű kezdeményezésének bizonyult, amikor a rivaldafénytől távol élők tisztes polgári foglalkozásukat féretéve felvállalják az alakoskodás művészetét, és a helybéliek szórakoztatására a világot jelentő deszkákra lépnek. A helybéliek dicséretes kitartásával a farsangi időszakban évről évre lelkes műkedvelők által megrendezett, egész estét betöltő kabaré-előadás végső soron a helyi magyar közösség összetartásáról, a közösségi élmény megéléséről szól, és nem titok, hogy az évek és a kabarék számának előrehaladtával egyre jobban kell nekigyűrkőzni a szervezésnek, néha bajos megtalálni a legmegfelelőbb hangot és pótolni az elmaradó alkalmi "színészeket", de az akadályokat a rendezvény osztatlan sikere szerencsésen semlegesíti, és erőt ad a folytatáshoz – vallják a szervezők. Az idei farsang utolsó hetében szervezték meg Cintányéros cudar világ címmel az újszentesi kabarét, amelyen a néhány évvel ezelőtti hagyo- mányt folytatva, határon túli testvértelepülések, Szentes (Magyarország) és Tamásfalva (Vajdaság) műkedvelő csoportjai is részt vettek.
Sokévi hagyományt betartva a helyi asszonyok farsangi fánkkal kínálták meg a közönséget a szünetben. Az előadás második felvonását a folyamatosan megújuló, megfiatalodó Butykos néptánccsoport sófalvi táncai nyitották meg. A szerteágazó sporttevékenység és országos jegyzett egyéni vagy csapatban sportolók, a román néptánc együttes, a modern tánccsoportok, a Háziasszonyok és Szépkorúak csoportja, az egyházi énekkarok mellett a Butykos magyar néptánccsoport egyike a község büszkeségeinek, tevékenységükkel méltán nyertek elismerést idehaza és külföldön is. A jövendő vonatkozásában biztató, hogy idén egy részben megfiatalodott tánccsoport színvonalas előadásának tapsolhatott a közönség. A jó hangulatú rendezvény második részében Piroska Péter, Bozsó Margit és Turbucz Károly népszerű dalokat, nótákat adott elő. A tamásfalvi amatőr színjátszócsoport, valamint az újszentesi Meda Gizella, Bálint József és Lengyel Miklós, Kuglis András, Máté Ákos, Hajdó Miklós vidám jelenetekkel léptek fel, a szentesi Árpád Szabadidős Sportklub hölgyeknek beöltözött szépkorú férfi táncosai a "Hat tyúk tava" egyik közismert balett jelenetét adták elő óriási sikerrel, amelyet csak a keleti hastáncosnőket megidéző produkciójuk múlt felül.
Amikor még piciny voltál, / olyan nagyon enyém voltál, / engem ettél, engem ittál / rám nevettél, nekem ríttál - Várnai Zseni megható sorai az anyaságról, az elmúlásról és a csodálatos emlékekről szólnak. Szerző: Nagyszülők Lapja 2015-11-16 Forrás: Nagyszülők Lapja Várnai Zseni, a József Attila-díjas költőnő csodálatosan foglalja versbe a gyermeknevelés csodáját, az anyaság semmihez sem fogható érzését, a változástól való természetes aggodalmat, amit saját gyermekeinken keresztül élünk meg és értünk meg. Várnai Zseni: Úgy megnőttél, szinte félek Amikor még piciny voltál, olyan nagyon enyém voltál, engem ettél, engem ittál rám nevettél, nekem ríttál. Mikor később nagyobb lettél, mindig messzebb, messzebb mentél. Először csak a kiskertbe, aztán a nagy idegenbe. Ha itt vagy is, csak elnézel, akkor is nem engem nézel. Nem anyádat, nem apádat, valami más csillagtájat. Úgy megnőttél, szinte félek, már a válladig sem érek. Alig-alig hihetem már, hogy ölbéli bubám voltál. Én voltam-e óriási, vagy Te lehettél parányi?
Első és legismertebb, Katonafiamnak című verse [2] 1911-ben jelent meg a Népszavában, amelynek példányait emiatt a rendőrség elkobozta, őt pedig vád alá helyezték. A verset az őszirózsás forradalmat előkészítő baloldali propagandisták a Világosság nyomdában 1918. október végén szórólap formájában újranyomtatták, és több száz példányban terjesztették Budapest utcáin. A két világháború közt az erdélyi Zsidó Jövő közölte verseit. 1943–1944-ben egy antifasiszta csoport vezetője volt. A második világháború után rövid ideig a Kossuth Népe és az Új Idők szerkesztőségében dolgozott. Költészetében a politikai mondanivaló mellett megjelentek a lírai témák is, például az anyaság érzése. Kései verseinek fő témája az öregedés, az elmúlás fájdalma, bizalom a szeretetben és a munka öröme. Művei [ szerkesztés] Katonafiamnak! (versek, 1914) Gracchusok anyja (versek, 1916) Anyaszív (versek, 1918) Vörös tavasz. Várnai Zseni forradalmi versei (versek, 1919) Örömök kertje (mesék, 1919) A mesélő erdő (mesék, 1921) A fájdalom könyve (versek, 1921) Aludni szeretnék (dráma, 1922) Furulyaszó (gyermekversek, 1923) Ím itt az írás!