Öntsd bele sütőpapírral bélelt tortaformába, és nagyjából 30-35 perc alatt süsd készre. Közben nem szabad kinyitni a sütő ajtaját, különben összeesik a sütemény. Isteni finomságok Szeretnél még több finom süteményt készíteni a húsvét közeledtével? Íme, néhány mesés recept! Kérjük, a mezőbe adja meg a helyes értéket is! Üzenet Észrevételét köszönjük! Hamarosan feldolgozásra kerül. Kérjük, vegye figyelembe, hogy erre az üzenetre választ nem küldünk. Bejelentése nem minősül reklamáció vagy panaszbejelentésnek. Amennyiben panaszt vagy reklamációt szeretne bejelenteni, használja Reklamáció/panaszbejelentő online felületünket: A kedvencek funkcióhoz kérjük jelentkezzen be vagy regisztráljon! 🕗 opening times, 5, Lánc utca, tel. +36 62 221 574. Regisztráció Először jár nálunk? Kérjük, kattintson az alábbi gombra, majd adja meg a vásárláshoz szükséges adatokat! Egy perc az egész! Miért érdemes regisztrálni nálunk? Rendelésnél a szállítási- és számlázási adatokat kitöltjük Ön helyett Aktuális rendelésének állapotát nyomon követheti Korábbi rendeléseit is áttekintheti Kedvenc, gyakran vásárolt termékeit elmentheti és könnyen megkeresheti Csatlakozhat Törzsvásárlói programunkhoz, és élvezheti annak előnyeit Kérdése van?
Curpásné Todorán Enikő:: 03 February 2018 22:20:27 Kedves alkalmazottak. Nagyon jó, hogy előre lehet jegyet venni és ki is lehet fizetni előre. 1 terem van, nagy ülőhelyek. A sorok között meglepően nagy szabad tér, emiatt nagyon kényelmes volt. Friss popcorn és meleg nachos. Kár, hogy Pepsi termékek vannak. Mozaik mozi hódmezővásárhely nyitvatartás 8. Ruhatár jó lenne, de mivel a teremből az utcára vezet a kijárat a film végén, így télen mégiscsak jó, hogy nálunk maradt a kabát. A női mosdó egyben van a mozgáskorlátozott WC-vel, de nincs kiírva és nem is lehet bezárni, így bárki benyithat...
Szinyei Merse Anna: Szinyei Merse Pál életéről és munkásságáról szóló könyvében a képet a lappangó festmények között tartja nyilván. Érdekes, és kissé talán hátborzongató, hogy ugyanúgy, ahogy annó a Szerelmespár I. -et is évtizedekig elveszettnek hittük, ugyanúgy a Szerelmespár II. is évtizedekig rejtőzködött, hogy most, 2011-ben újra felbukkanjon a Polgár Galéria aukcióján. A kép azért született, mert a művész és családja számára elérhetetlen volt a Szerelmespár I. – amely ma is elérhetetlen- hiszen a múzeum falán lóg, azonban most, a Szerelmespár II. felbukkanásával a gyűjtők egy olyan mű tulajdonosai lehetnek, amely a magyar festészet egyik elérhetetlennek hitt, unikális darabja. A festmény védett, így természetesen csak magyar tulajdonba kerülhet, és nem hagyhatja el az országot. Vaszary-Zsolnay – Egy másik Vaszary különlegességre is licitálhatnak a gyűjtők egy nagyméretű kerámia-faliképre, amelyet Vaszary János 1902-ben a Zsolnay gyárban készített. A nagyméretű, egyedi készítésű, Máriát a gyermek Jézussal ábrázoló fal feltehetően egyházi megrendelésre készült.
Szinyei Merse Pál: Szerelmespár, 1870 Fotó: Magyar Nemzeti Galéria Benczúr Gyula Olvasó nő az erdőben című képe Szinyei Szerelmespár festménye mellett úgy hat, mintha a két kép valójában együtt élne. A kapocs pedig nemcsak a természet és az a feltűnő kockás pokróc, hanem a két festő jó barátsága is. A müncheni tanulóévekben osztálytársak voltak Piloty mesteriskolájában, akihez Szinyei több éven át próbált bekerülni, míg végül egy kicsi mitológiai témát, egészen pontosan a Faust-történetet feldolgozó festménnyel végre elnyerte a mester szívét. Szinyei Merse Pál a 19. századi magyar festészet egyik legjelentősebb alakja, ezt ma már senki nem vitatja, bár pályája kezdetén nem sokan díjazták azt az újszerű látásmódot és színkezelést, amivel az akkor divatos akadémikus stílusból szeretett volna kitörni. Amikor az 1873-as bécsi világkiállításon kiállította Majális című képét, alig értette valaki, negatív kritikát kapott, nem érte el azt a sikert, amire vágyott, ebben persze az is közrejátszott, hogy a festményt egy közös fal legtetejére akasztották fel, alig lehetett látni.
Szinyei csalódásában leakasztotta a képet és hazavitte Jernyére, és lényegében felhagyott a festészettel. Szinyei Merse Pál: Pacsirta, 1882 Fotó: Magyar Nemzeti Galéria Hosszú évekig nem vette elő az ecsetet és elzárta magától a művészetet, bár a Léghajó val és a Pacsirtá val még megpróbálta megtörni ezt a hallgatást, de nem kapott pozitív fogadtatást. Talán pont azért, mert sem a színhasználat, sem a témaválasztás nem passzolt a 19. századi eszményekhez, a Pacsirta miatt egyenesen színező őrjöngéssel vádolták. És valóban, a kiállítótérben állva Szinyei képei élénken ragyognak, ebben részben a semleges háttér segít, de akkor is ezt a vibrálást látjuk, ha olyan párhuzamok vannak a festmények mellett, mint Alfred Sisley vagy akár Monet: Szinyei színei sokkal erősebbek. "A szín, azt hiszem, a legnagyobb könnyebbség és legjelentősebb dolog a festő kezében. " Rengeteget foglalkozott a színtannal, úgy vélte, a színek sokkal lényegesebbek, mint a vonalak és a formák. Ez határozta meg művészetét is, és az övéinél tüzesebb, tisztább, élénkebb színekkel kevés magyar festőnél találkozunk.
Két évvel később festi az Anya és gyermekei, a Hinta és a Ruhaszárítás című vázlatait, akkoriban ismerkedik meg Gustave Courbet műveivel. 1872-ben visszatér Münchenbe, Benczúr Gyula műtermében dolgozik. Itt kezdi festeni főművét, a Majálist. Összebarátkozik műteremszomszédjával, a svájci Arnold Böcklinnel. Egy évvel később befejezi a nagy képet, és kiállítja a müncheni Kunstvereinban, majd Bécsbe küldi kiállításra, de a szerencsétlen elhelyezés és a kemény kritikák miatt visszavonja szándékát, és Jernyére szállíttatja főművét. Ezután tíz évig nem állítja ki. "A Majálisodat azért nem akasztották jó helyre, mert mint mondták, a tigrist nem lehet a macskák közé bocsátani, mert mind megette volna őket" – fogalmaz Szinyeinek írt levelében Telepy Károly 1905-ben. Szinyei 1873-ban feleségül veszi Probstner Zsófiát, akitől hat gyermeke születik. Feleségéről festi a Lilaruhás nőt. Gyermekei közül három diftériában meghal. Ő maga sokszor elkeseredett, dühkitörésektől szenved. A Majálist és a Pacsirtát ismét kiállítja Bécsben és Münchenben is, de megint csak kevés sikerrel – még mindig túlságosan újítónak bizonyul.
A látogatók a kiállítótérben először Szinyei színgazdag kései tájképeit, illetve itáliai útjának képeit tekinthetik meg. Az ekkor már köztiszteletnek örvendő festő túl van a párizsi világkiállításon, ahol a Hóolvadás című képe ezüstérmet kapott, és amely meghozta számára a hírnevet és elismerést. A Hóolvadás a kiállítótérben a részben jernyei kertjében készült "park-képek"-kel van szembe helyezve. A képek színvilága között kontraszt csak még jobban kihangsúlyozza a Hóolvadás szántóinak barna pusztáját és hidegkék egét. Ezt követően az ég és a fellegek a képek uralkodó motívuma a térben, hiszen a Léghajó ra és Pacsirtá ra kerül a sor. A L éghajó kék égboltja adta Szinyeinek a kiindulópontot a Pacsirta elkészítéséhez. A Majális méreteivel vetekedő mű, sajnos kezdetekben hasonló el nem ismertség áldozatául esett. A festmény túl modernnek számított és az 1883-as bécsi kiállításán, majd Budapesten sem aratott sikert. A mára már ikonikussá vált alkotás a festő többi munkájától eltérően egy aktot ábrázol.