Szerző: Szoboszlai Endre 2020-ban, március 29-én vasárnap hajnalban kezdődik, és október 25-én ér majd véget a nyári időszámítás. A világ számos országában március utolsó vasárnapja és október utolsó vasárnapja közötti időszakban alkalmazzák a nyári időszámítást. Az időszámításba – egyben az élőlények biológiai ritmusba – történő mesterséges beavatkozásnak bizonyára vannak energia-takarékossági hatásai, de vannak negatívumai is… A nyári időszámítás történetét vizsgálva energetikai, csillagászati, de még hadtörténeti érdekességeket is találunk! Az első világháború időszakában energiatakarékossági okok miatt vezették be az úgynevezett alternatív időszámítás t, 1916-ban az USA -ban. Ezt az akkori Magyarország is átvette. A nyári időszámítás lényegében egy olyan megoldás, amikor a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. Maga az elnevezés azért alakult át, mert ez az időszámítás nagyrészt a nyári időszakra esik – a Föld északi féltekéjén. Érdemes megjegyezni, hogy az arab országok 1973-ban a kőolajat, mint létfontosságú energiahordozót, fegyverként vetették be, ugyanis kőolaj-exportjukat embargó alá vonták.
Ősszel és tavasszal rendre felmerül a kérdés, hogy a téli vagy a nyári időszámítás-e a jobb? Mindkettőnek megvan az előnye és a hátránya is. Nemrégiben egy szavazást indítottunk Facebook-oldalunkon, olvasóink véleményére voltunk kíváncsiak a témát illetően. Az óraátállítás ötletét először Benjamin Franklin amerikai tudós vetette fel a 18. század végén. Terve szerint áprilisban minden vasárnap 20 perccel előre állították volna az órákat, októberben pedig ugyanígy vissza, ám felvetése akkor nem talált táptalajra. A nyári időszámítást takarékossági célokból először az első világháború alatt vezették be, mégpedig az Osztrák-Magyar Monarchiában és Németországban. Példájukat hamar követte Nagy-Britannia és az USA is. A háború után az időszámítás visszatért a régi kerékvágásba, egészen a második világháborúig, amikor ismét bevezették. A nyári időszámítást végérvényesen az 1980-as években vezették be a fejlett országok – egymástól függetlenül – azzal a céllal, hogy takarékoskodjanak az elektromos árammal.
Milyen átmeneti panaszokat okozhat az óraátállítás? "Az óraátállítás hatásai túlmutatnak az egyszerű kellemetlenségen. A kutatások egyre több bizonyítékot találnak rá, hogy a minden márciusban esedékes előreállítás rendkívül negatív egészségügyi hatásokkal áll kapcsolatban" - hívta fel a figyelmet a The Conversation oldalán megjelent cikkében Beth Ann Malow, a Vanderbilt Egyetem nashville-i orvosi központjának neurológus-gyermekgyógyász professzora, az egyetem alvászavarokkal foglalkozó intézetének igazgatója. Mint írta, az őszi óraátállítás viszonylag ártalmatlan, még ha az alkalmazkodás időszakában okozhat is átmeneti panaszokat. A nyári időszámításra való áttérés ezzel szemben sokkal erőteljesebb hatást gyakorol a szervezetre, és nem véletlen, hogy a többi között a stroke és a szívroham megnövekedett gyakoriságával mutat összefüggést. Vasárnap ismét áttérünk a nyári időszámításra. Fotó: Getty Images Ennek oka, hogy tavasszal az órát egy órával előbbre állítjuk. Azaz hiába érezzük azt, mintha még csak reggel hét lenne, az óra már nyolcat mutat.
Ugyanis a természetet, az emberek és az állatok életritmusát, nem lehet parancsszóra átállítani! Kimutatták, hogy az állattenyésztésben jelentős károkat okozott ez a megoldás. Például a szarvasmarhák tejhozama csökkent, mivel megzavarták a fejési időpontot. Kimutatták, hogy az óraátállások miatt növekedett a közlekedési balesetek száma. Ezen felül jelentős leterhelést jelent az emberek, főleg a gyerekek, számára a megszokott életritmus megtörése, aminek számos káros hatása lehet, ezért is vetődött fel az utóbbi időben, hogy várhatóan megszüntetnék az óraátállítást. 2021 lehet a megszüntetés éve: A nyári időszámítás megszüntetéséről az Európai Parlament már 2019 márciusában döntést hozott, vagyis arról, hogy a 2021. év lesz az utolsó, amikor még valamilyen változatban lesz majd óraátállítás. Országonként több megoldással is át lehet majd állnunk, sőt, akár úgy is, hogy egyidejűleg egy adott ország választhatna másik időzónát is attól, amelyikhez jelenleg tartozik! Amennyiben ez bekövetkezne, akkor például Magyarország esetében jelenleg még nem dőlt el a lényeg: vagyis az, hogy hazánk majd a Greenwichi Világidő től (angol rövidítése és jele UT) egy, vagy két órával fog majd eltérni az " óratekergetés " megszüntetését követően?
Irányelvtervezet az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás megszüntetéséről – eredményjelentés a Tanácsnak, 2018. 12. 03. Az uniós miniszterek megbeszélése a Tanács 2018. 3-i ülésén Szeptember 12. Az Európai Bizottság javaslata az óraátállításról Az Európai Bizottság új irányelvre tett javaslatot, amely megszüntetné az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítást. A tagállamok továbbra is szabadon megválaszthatnák standard idejüket, de a javaslat értelmében ez az idő nem változna az év során. A bizottsági javaslat szerint az óraátállítás mellett szóló eredeti érv – az energiatakarékosság – már nem állja meg a helyét. A Bizottság közölte, hogy a javaslat egy 2018-ban végzett nyilvános konzultáció eredményét tükrözi, továbbá választ ad az európai polgárok, az Európai Parlament és egyre több tagállam által feltett azon kérdésre, hogy vajon szükség van-e még az óraátállításra. Irányelvtervezet az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás megszüntetéséről (Európai Bizottság) URL másolása a vágólapra Másolás Másolás
HONVÉDELMI TÁBOR KUNSZENTMÁRTONBAN 2019. augusztus 5-9-ig A Magyar Honvédség korábban elindított és igen népszerű honvédelmi tábora Kunszentmártonban is lehetőséget biztosít a 12-15 éves korosztály számára a táborozásra. A bentlakásos 5 napos tábor a szakközépiskola udvarán kerül megrendezésre katonai körülmények között. A táborról részletes ismertetést, általános programot, információkat a honlapon találhatnak az érdeklődő fiatalok és szüleik. Innen online formában lehet konkrét kérdéseket feltenni a táborral kapcsolatban a szervezőknek. A jelentkezés is ezen a honlapon keresztül történik. Kérjük, hogy az érdeklődők látogassanak el a honlapra és ha kedvet éreznek 5 nap katonás életmódra, jelentkezzenek a táborba.
Szentesen a műszaki ezrednél kezdetét vette a Honvédelmi Táborok második turnusa, az Önvédelmi tábor. A gyerekek elköszöntek szüleiktől, magukra öltötték az egyenruhát és elfoglalták körleteiket, ezzel egy hetes szünetet követően újra benépesítették a tábort. A foglalkozások kezdeteként kötetlen beszélgetés keretében megismerkedtek a tudatos egészséges életmóddal, valamint a küzdősportok és harcművészetek szellemiségével. A katonai közelharc történetébe is kaptak betekintést és már el is kezdték az alap mozgásformák megismerését, de még csak elméletben. A küzdősportokhoz nélkülözhetetlen fogvédőt, amit a "welcome" csomagban kaptak, használatba vették, vagyis saját magukra (fogsorukra) igazították. MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred|50 Post Views: 17
Az Egri székhelyű 60. Mike József Területvédelmi Zászlóalj – Rózsaszentmárton Községi Önkormányzat, valamint a Móra Ferenc Általános Iskola közreműködésével – honvédelmi tábort szervez Rózsaszentmártonban 2019. július 29. - augusztus 2. között. A honvédelmi tábor lényege, hogy a gyerekek játékos formában betekintést nyerjenek a katona életébe, feladataiba, mindennapjaiba. A tábor a napirendi pontok betartásával illetve a tanultakon keresztül egyfajta rendszerességre nevel, mely által fejlődik a gyermek fegyelme és csapatban való együttműködése. Természetesen e típusú táboroknak nem titkolt célja az is, hogy a Honvédelem ügye iránt elkötelezett állampolgárokat "neveljen", ezáltal bővítve azt a bázist, amelyből a Honvédség képes feltölteni az üres, vagy megüresedő beosztásait. Az első Rózsaszentmártoni honvédelmi gyerektábornak a helyi általános iskola ad otthont. A tábor egy hete alatt sokféle felkészítést kapnak a "kiskatonák".