2017-12-29 Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény Nyáron született meg, és "főszabályként" 2018. január 1-jétől hatályos az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvén y. Ennek kapcsán kiemelendő az a koncepcionális változás, amely a jogszabály a címében is megjelenik, azaz a törvény már nem az ügyvédségről, hanem az ügyvédi tevékenység folytatásáról szól. Az egyik leglényegesebb újítása az ügyvédi tevékenységet folytató jogtanácsosok kamarai integrációja. A törvényhez számos végrehajtási rendelet (ügyvédi igazolványról szóló IM rendelet, a kamarai jogtanácsos és a jogi előadó által fizetendő regisztrációs díjról szóló IM rendelet, az ügyvédi kamarai hatósági eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló IM rendelet), illetve egy salátatörvény is kapcsolódik. 2018. január elsejével hatályát veszti az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. Nagykommentár az ügyvédi törvényhez | Wolters Kluwer Webáruház. törvény, a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet, valamint a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 7/1983.
Az Alkotmánybíróság előtt az Üttv. alaptörvény-ellenssége A Kúria az előtte adóügyi közigazgatási jogvita tárgyában folyamatban lévő felülvizsgálati eljárás felfüggesztése mellett az Abtv. 25. § (1) bekezdése alapján kezdeményezte az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv. ) 20. § (5) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését, valamint alkalmazásának kizárását a folyamatban lévő ügyekben. MEGJELENT az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (MK. 95/2017. sz.). Ügyvédi szolgáltatás távazonosítással Cikkünkben a Magyar Ügyvédi Kamara ügyfelek távazonosításáról és az okirati ellenjegyzés során a távelőttemezés szabályairól készített tájékoztatóját olvashatják. Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Lehet-e ügyvédi iroda tagja az, aki nem ügyvéd? Mi az a vagyoni tagság? Szüneteltetheti-e az ügyvédi iroda az ügyvédi tevékenységét? Lehet-e ügyvédi iroda egyéni ügyvéd jogutódja? JÜB-ölhet-e az ügyvédasszisztens? Elkövethető-e fegyelmi vétség az ügyvédi tevékenységen kívül? Van-e ítélkezési szünet és a panaszosnak bejelentőnek jogorvoslati joga a fegyelmi eljárásban? Dr. Hajdú Sándor Ügyvéd - 1024 Budapest, Lövőház utca 16/A. fsz. 4. Halasztó hatályú-e a keresetindítás a fegyelmi ügyekben? Hány kreditpontot kell elérni az ügyvédi továbbképzésben, és lehet-e ez alól mentesülni? Lehet-e valaki egyszerre kamarai jogtanácsos és szünetelő ügyvéd? Felvehető-e az ügyvédi kamarába az, akinek már elévült tagdíjtartozása van? Nyújthat-e szolgáltatást ügyvédi kamara olyan ügyvéd számára, aki nem a tagja, van-e ennek adóvonzata? Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény – és ezzel egyidejűleg az új polgári perrendtartás, a közigazgatási perrendtartás, az általános közigazgatási rendtartás, a jogi képviselők számára kötelező elektronikus ügyintézést előíró szabályok –2018.
6. Az ügyvédi irodaközösségek működésére vonatkozó különös szabályok 6. Az ügyvédi irodaközösség tagjai a tevékenység folytatására alkalmas irodahelyiségre vonatkozó követelményekről, az irodahelyiség megfelelőségéről és az egy címre bejelentett irodahelyiséggel rendelkezőkre vonatkozó szabályokról szóló szabályzatban foglalt kötelezettségeiknek együttesen kötelesek eleget tenni. Ügyvédi tevékenységéről szóló törvény. 6. Az ügyvédi irodaközösségben olyan fizikai, technikai, számítástechnikai és egyéb feltételeket kell kialakítani, hogy az önállóan, egymástól függetlenül működő irodaközösségi tagoknak az ügyvédi titok megtartására vonatkozó kötelezettsége egymással szemben is biztosított legyen. 6. Az ügyvédi titok megtartásának feltételeit az ügyvédi irodaközösség több tagjával is munkaviszonyban álló alkalmazott ügyvéd, ügyvédjelölt és ügyvédasszisztens vonatkozásában is biztosítani kell. 6. Amennyiben az ügyvédi irodaközösség tagjai egymással ellenérdekű felek részére végeznek ügyvédi tevékenységet, biztosítaniuk kell, hogy az irodaközösség egyes tagjainak ugyanazon alkalmazottja, vagy megbízottja az érintett ügyek közül csak az egyikkel kapcsolatosan vehessen részt a feladat ellátásában.
Az Adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 25 napon belül tájékoztatja az érintettet a kérelem nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén - figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát - ez a határidő további 2 hónappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az Adatkezelő a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított 1 hónapon belül tájékoztatja az érintettet. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a tájékoztatást lehetőség szerint elektronikus úton kell megadni, kivéve, ha az érintett azt másként kéri. Ha az Adatkezelő nem tesz intézkedéseket az érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 1 hónapon belül tájékoztatja az érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az érintett panaszt nyújthat be valamely felügyeleti hatóságnál, és élhet bírósági jogorvoslati jogával. Az információkat, a tájékoztatást és az intézkedést díjmentesen kell biztosítani.
Fotó: MTI/Faludi Imre / MTI/Faludi Imre - 2016. április 14., csütörtök 14:21 Nem kell megijedni tőle, érdemes ellenőrizni az elévülési időt, a tartozás jogosságát. A háztartásokban előfordulhat, hogy egy korábban felhalmozott - például kábeltévé-, esetleg áramszolgáltatáshoz kötődő tartozás nem lett kifizetve, és feledésbe merül. Hónapokkal, akár évekkel később pedig jöhet egy fizetési felszólítás, hogy ki kell fizetni a tartozást. A Budapest Békéltető Testület szaklapja, a Mindennapi Fogyasztóvédelem tavaszi számában hasznos tanácsokat ad ahhoz, mi a teendő ebben az esetben. Sok esetben nem az a cég követeli rajtunk a pénzt, amelynek eleve tartozunk, hanem úgynevezett követeléskezelőtől, esetleg ügyvédi irodáktól jön a papír. Ez azzal magyarázható, hogy a szolgáltató, amelynek tartozunk, nem feltétlenül bajlódik a tartozás megszerzésével, hanem általában a tartozás összegét mérsékelt áron átadja a követeléskezelőnek. Így a szolgáltató megszabadul egy csomó adminisztrációtól, és nem kell bajlódnia az adóssal.
A gyakorlatban ez annyit tesz, ha kiderül, hogy nem volt jogos a követelés, de mi azt befizettük, akkor nem jár vissza az összeg. A Polgári Törvénykönyv szerint nem elég csak a fizetési felszólítás az ügyek rendezésénél, a tartozást bíróságon kell érvényesíteni. Fontos, hogy a fizetési felszólítás nem jelent végrehajtást, utóbbit csak a jogerős bírósági ítélet eredményeként indíthatja el a tartozást követelő cég - derül ki a Békéltető Testület összefoglalójából, amely a következő három pontban foglalta össze a legfontosabbakat. Ellenőrizzük, hogy jogos-e a követelés, ha nem, akkor érvényesítjük a jogainkat! Ellenőrizzük, hogy nem évült-e el az adott tartozás! Ha befizettük az elévült adósságot, akkor azt már nem lehet visszakérni. Ha nem jutunk dűlőre, akkor a Békétetető Testület ingyenesen segít rendezni a vitát.
Az új Ptk. már "szigorúbban" ítéli meg, hogy mivel lehet a követelések elévülését megszakítani. Erre a fizetési felszólítás már nem elegendő, helyette lehetőségként a tartozás elismerése, az egyezség, vagy a kötelezettség módosítása, a követelés bírósági eljárásban történő érvényesítése, vagy csődeljárásban történő bejelentése áll a hitelezők rendelkezésére. Kit érint a változás? A változás gyakorlatilag mindenkit érint, nem csak a cégeket, de a magánszemélyeket is. Egyértelmű, hogy az adós szempontjából kedvezőbb az új szabály, hiszen a jövőben egy-egy fizetési felszólítással nem tehető "örökös adóssá". Ugyanakkor a hitelezők az új Ptk. alapján már nem "üldögélhetnek" akár korlátlan ideig egy-egy követelés felett, ha be akarják hajtani, időben kell lépniük. Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd - - - - - - - - - - A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!
rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megtett jognyilatkozatokra" nézve kell alkalmazni. Az új Ptké részletesen felsorolja azokat az eltéréseket, ahol az 1. §-t nem lehet alkalmazni, azonban, az elévülés általános szabályaira nézve nem tartalmaz eltérő szabályokat. Vagyis, a 2014. március 15. után kötött szerződésekre nézve, az elévülés tekintetében az új Ptk az irányadó. Tehát ezeknél a szerződéseknél a fizetési felszólítás nem szakítja meg az elévülést. Azonban, ha egy szerződést 2014. március 15-i, vagy ezt megelőző dátummal kötöttek meg, akkor a fizetési felszólítás továbbra is kiváltja a kívánt joghatást. Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek
Ez azért is lényeges, mert a mindennapi életben előfordulhat, hogy nem feltétlenül hanyagságról van szó, hanem valamilyen adminisztrációs problémáról, és ha fizetési felszólítás formájában figyelmeztetjük a kötelezettet arról, hogy nem fizetés esetén mit szándékozunk tenni, a legtöbb esetben megfizeti a tartozását. Persze a fizetési felszólítás sem biztosíték magára a teljesítésre, de mégis érdemes esélyt adni ennek a jogi lehetőségnek. Az 1 millió forintot meg nem haladó követelés esetében fizetési meghagyásos eljárást kell indítania a jogosultnak a törvény szerint, ha a követelése nem munkaviszonyból eredő. Egymillió forint felett viszont választható a peres vagy a fizetési meghagyásos nem peres eljárás. Korábban kötelező volt a fizetési felszólítás megküldése a fizetési meghagyást megelőzően, a jelenlegi hatályos jogszabály viszont nem tartalmaz már erre vonatkozó kitételt, mégis célravezetőbb a legtöbb esetben a fizetési felszólítás megküldése, így később ha perré alakulna az eljárás, a bíróság látni fogja, hogy mi mindent megtettünk a teljesítés előmozdítására és nem volt elsődleges szándékunk a bírósági út.
A rendelkezés megsértésének törvényi szankciója az adós legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagjának, az egyéni cég tagjának, valamint külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás készfizető kezesként történő helytállási kötelezettsége, amelyet a törvény 26. § (7) bekezdése rögzít. 5. A vitatás és a fizetési felszólítás, különös tekintettel a kézbesítési vélelemre A változások érintik a fizetési felszólítás és a vitatás törvényi szabályait, valamint a kapcsolódó kézbesítési vélelem törvényi előírását. A fizetési felszólításra és a vitatásra, ezek formai és tartalmi követelményeire vonatkozó rendelkezések szisztematikus rendben kerülnek szabályozásra az alábbiak szerint: a) A Cstv. 27. § (2c) bekezdése tartalmazza a joghatályos vitatás tartalmi elemeit, megküldésének végső határidejét, valamint az elkésett vitatáshoz fűződő jogkövetkezményeket. b) A Cstv. § (3) bekezdésébe helyezték át a fizetési felszólítás szabályait.
6. Ingatlanügyi hatóságok értesítése a bíróságok részéről A Cstv. 29. §-a akként változik, hogy részletesen rögzíti, a felszámolási eljárást lefolytató bíróságot mely hatóságok felé terheli értesítési kötelezettség a felszámolás elrendeléséről. A bíróság a felszámoló által beszerzett tulajdoni lapok adatai alapján megkeresi az illetékes ingatlanügyi hatóságokat a felszámolás tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése, továbbá az adós nevére vonatkozó adatváltozás átvezetése iránt. A megkeresést a kormány által kijelölt ingatlanügyi hatóság részére/útján kell megküldeni az egyes földhivatali szerveknek; a megkereséshez mellékelni kell az érintett ingatlanok pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám) és a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot, valamint a felszámolási eljárásra vonatkozó tény megjelölését. 7. Új határidők a felszámolási eljárás menetében Új határidők lettek beiktatva törvényi szinten a felszámolási eljárás menetébe: a) A felszámoló köteles az adós vagyonára vonatkozó adatok beszerzése érdekében a közhiteles nyilvántartásokat, a pénzügyi intézményeket, az értékpapírszámlát vezető és az egyéb pénzpiaci eszközöket kezelő szolgáltatókat elektronikus úton megkeresni.