A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2017. december 4. hétfő 11:17 2017. 04. 14:51 Hétfőn hajnalban elhunyt Csontos János József Attila-díjas író, költő, újságíró, televíziós szerkesztő és kultúraszervező, a Magyar Idők főmunkatársa. A rangos József Attila-díj mellett korábban elnyerte a Szellemi honvédelemért díjat, a Kós Károly-díjat és a Csengery Antal díjat. évében, méltósággal viselt, súlyos betegség következtében elhunyt Csontos János József Attila-díjas költő, író. Csontos János Betegsége / Elhunyt Csontos JÁNos ÚJsÁGÍRÓ | VÁLasz.Hu. Temetéséről később intézkednek. Csontos János halálával mind a magyar költészet, mind a magyar próza egy igazi mesterét, formaművészét vesztette el. 1997-ben megjelent Szonettregény című alkotásában a matematika-érzékenységű és képzettségű költő a tökélyre fejlesztette mindazt, amit a szonett műfajában a forma lehetőségeinek végletesen gazdag kihasználásával alkotni lehet. Hétfő hajnalban, 55 éves korában elhunyt Csontos János József Attila-díjas költő, író, újságíró, publicista - közölte a Magyar Írószövetség.
Az európai együttműködésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a jelenleg az egész EU-ban eloszlott szűk forrásokat a ritka betegségekre összekapcsolja. A megoldás különböző országokban a szakmai központok hálózatosítása, az új információk használata és a kommunikációs technológiák használata révén születhet meg. A ritka örökletes betegség kiszűrűsésre már genetikai tesztet is kifejlesztettek. Egy nemrég megjelent kaliforniai tanulmány azt állapította meg, hogy a szűrés felére csökkentette a betegség legsúlyosabb formájával születő babák számát, mert a szülők a terhesség megszakítása mellett döntöttek. A tengerentúlon már bevett szokás, hogy a leendő szülők már a gyerekvállalás előtt elvégeztetik a genetikai szűrést, hogy megbizonyosodjanak róla, nem hordoznak olyan mutációt, amely nagy kockázatot jelentene a születendő gyermekre nézve. Plázs: A legdurvább ritka betegségek | hvg.hu. Noha a tesztek miatt csökkent az ilyen betegséggel születő gyermekek száma, egyes szakértők azonban megkérdőjelezik a genetikai szűrés és annak eredménye alapján elvégzett abortuszok etikusságát.
században (Budapest, 1879) A Budapesti Országos Könyvkiállítás latin kéziratai (Budapest, 1882) Mátyás király és Beatrix királyné arcképei Corvin-codexekben (Budapest, 1888) németül: Bildnisse des Königs Mathias Corvinus und der Königin Beatrix in den Corvin-Codexen (Budapest, 1890) A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában 1892. aug. 15–25-ig a koronázási jubileumi feliratoktól és a magyar koronázási képekből rendezett kiállítás kalauza (Peregriny Jánossal; Budapest, 1892) Két modenai Corvin-kódex története (Budapest, 1893) Források [ szerkesztés] Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 322. o. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I. (A–H). Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 237–238. o. Pákozdi Éva Szilvia – Szőnyi Éva: Csontosi János (1846–1918). Emlékülés és kamarakiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban. Csontos jános betegsége van. Könyvtári Levelező/lap, 2009. 6. sz. 15–18. o. Szita Gábor – Weeber Tibor: "A kéziratoknak van lelkök".
Közben 2001-től másfél éven át a Duna Tv Kalendárium című magazinjának szerkesztője is volt. 2009-ben megalapította a Nagyítás című irodalmi hetilapot. 2011-ben az MTI szerkesztője, 2012-től a HungaroControl Zrt. munkatársa, 2015-től a Napi Gazdaság, majd a Magyar Idők főmunkatársa. Filmes pályáját az ezredfordulón kezdte. Szerkesztette és Glokalfilm nevű cégével gyártotta a Kő kövön (Hír Tv, 2007-2010) és az Építészet XXI (Duna Tv, 2011) című televíziós magazinokat. Irodalmi tárgyú filmeket is készített. Tagja volt a Magyar Filmakadémiának, a Tokaji Írótábor és a Publishing Hungary kuratóriumának is. Újságíróként, publicistaként a Pethő Tibor-emlékérem, a Szellemi honvédelemért díj, a Csengery Antal-díj és a Bertha Bulcsú-emlékdíj birtokosa volt. Csontos János. Irodalmi munkásságát a 2015-ben odaítélt József Attila-díjon túl a Tokaji Írótábor Kishordó-díjával és Quasimodo-különdíjjal ismerték el. Építészeti újságíróként, filmesként a Kós Károly-díjat, az Ezüst Ácsceruzát, a Dercsényi Dezső-díjat és a Magyar Urbanisztikáért díjat is elnyerte.
Újságíróként, publicistaként a Pethő Tibor-emlékérem, a Szellemi honvédelemért díj, a Csengery Antal-díj és a Bertha Bulcsú-emlékdíj birtokosa. Irodalmi munkásságát a 2015-ben átvett József Attila-díjon túl a Tokaji Írótábor Kishordó díja, a Quasimodo-különdíj ismerte el. Építészeti újságíróként, filmesként a Kós Károly-díjat, az Ezüst Ácsceruzát, a Dercsényi Dezső-díjat, a Magyar Urbanisztikáért díjat nyerte. 1989 óta volt nős, két leány- és egy fiúgyermeket hagyott maga után. A Magyar Napló című irodalmi lap 2017. szeptemberi számában már egy olyan interjú jelent meg vele, amit súlyos betegen, a halálos kórral küzdve adott, s így a szöveg végén őszinte számvetésként élete végső kérdéseire is kitért. Mint mondta, betegsége alatt is a munkaterápiát választotta a gyógyulásra esélyt adó módszerként, s folyamatosan dolgozott. A halállal szembenézve leélt hónapok felől érdeklődő újságírói kérdésre viszont már néhány transzcendens felismerésről, istentapasztalásról is kertelés nélkül számot adott.
Bárhol és bármikor vérezhetnek Gyakorlatilag mindenütt vérezhetnek, de a leggyakoribbak és legsúlyosabb problémát az ízületi- és izomvérzések jelentik. A belső vérzések által okozott feszítő nyomás miatt a hemofíliát az egyik legfájdalmasabb betegségnek tekinti az orvostudomány. A veleszületett, egész életen át tartó vérzékenység lényege a vér alvadékonyságának csökkenése, amelynek következtében a hemofíliás betegek sérülések alkalmával hosszabb ideig véreznek, mint az egészségesek. Súlyos fokú hemofília esetén spontán, azaz bármiféle külső behatás nélkül is előfordulnak vérzések. A vérzékenység oka, hogy a beteg szervezetéből részben vagy egészben hiányzik egy olyan fehérje (úgynevezett véralvadási faktor), amely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a véralvadás folyamata megfelelő módon menjen végbe. Megelőző kezelés (úgynevezett profilaxis) hiányában a gyakori bevérzések következtében a betegek ízületei fokozatosan tönkremennek és izmaik elsatnyulnak. Az idősebb hemofíliások szinte kivétel nélkül mozgáskorlátozottakká váltak.
Művészeti projektünkkel valamint az országosan is elismert Szent György-napi Kézműves Vásárral szeretnénk az idén is gazdagítani a kerület kiemelkedően színvonalas és színes kulturális életét. A programok az idén 10. 00 – 21. 00 között várják a közönséget! Forrás: az esemény közösségi oldala
KEDVES LÁTOGATÓ! Felhívjuk figyelmét, hogy ennek a megjelenésnek jelenleg NINCS ÉRVÉNYES IDŐPONTJA portálunkon, ezért az itt közölt tartalom már lehet, hogy NEM AKTUÁLIS! Friss információkat az e-mail címen kérhet vagy küldhet. 26. Szent György-napi Sokadalom és Kézműves vásár 2022 2022. ÁPRILIS 23., SZOMBAT, 10:00–21:00 Helyszín: Budapest, Fő tér 1033 A hosszú évek alatt hagyománnyá vált, hogy ezen a hétvégén az Óbudai Waldorf Iskola birtokba veszi a Fő teret, s az ország számos Waldorf Művészeti csoportja, intézménye képviselteti magát, hogy muzsikával, tánccal, kézműves kirakodóvásárral s az óriás sárkány legyőzésével köszöntsük a tavaszt. A 2022-es esztendő kiemelt fontosságú, hiszen több mint negyed évszázadosak lettünk és 2 év kényszerszünet után újra közösen ünnepelhetünk. A rendezvényen a Szent György–nap kulturális hagyományait megidéző, hagyományéltető művészeti programok, játékok, koncertek, és színházi előadások, a Szent György-legenda bemutatása, kiállítások, kerekasztal beszélgetések, pedagógiai műhely, és az ország több részéről érkező számos Waldorf művészeti produkció várja a közönséget.
Szent Györgykor is gyújtottak tüzeket, amelyeket a legények körbetáncoltak, átugrottak. E napon volt szokás a harmatszedés is, az asszonyok lepedővel szedték a harmatot, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak. A tejes fazékba facsarták ki, hogy sok vaj legyen, vagy a kenyértésztába cseppentettek, hogy szebbre süljön a kenyér. Voltak, akik ezen harmattal pogácsát készítettek, amit megszárítva, megsózva odaadtak a tehénnek, hogy az jól tejeljen. Más megfigyelések szerint: ha eső nincs György-nap előtt, sár lepi el a legelőt aki Szent György előtt, dörgéskor megheverkőzik a fűben, nem lesz derékfájása Szent György napján elszárad a ló, akit befognak Szent György után kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet ha Szent György napján akkora a vetés, hogy a holló /más mondásban varjú/ elbújhat benne, úgy jó lesz a termés ahány nappal megszólal Szent György előtt a béka, annyival hallgat utána, t. i. hűvösre fordul az idő, ha közvetlen Szent György előtt szólal meg a béka, korai jó időt és jó esztendőt is jelent
Szerző: Csákány Tifani 10. C Mint a legtöbben tudják iskolánk egyik fontos szakmai ágazata nem más, mint a rendészet. Számos volt diák dolgozik ma is rendőrként, ezért gondoltuk, hogy írunk a mai napról. A rendőrök alapvetően megvédik az embereket, ez volt a feladata Szent Györgynek is, aki katonaként harcolt a hit erejével a gonosz ellen. Ma a rendőrök védőszentjeként is ismerik. Többek között ezért is 1992-től Szent György napján, azaz április 24-én Magyarországon a Rendőrséget ünnepeljük. Ki is volt Szent György? Krisztus után a 3. században került említésre, ahol katonaként tűnt fel, később szentté avatták és ő lett az egyik legismertebb katona szent. Mára ez átalakult egy kicsit, vagy mondjuk úgy, hogy tovább fejlődött, de a lényege ugyanaz. Számos legenda kapcsolódik a nevéhez, talán a legismertebb, hogy egy falut rettegésben tartó sárkányt pórázon vezetett, és levágja a fejét. Mindez nem bizonyult számára nehéznek, mivel remek harcművész és zseniális stratéga volt, így hát nem meglepő hogy pénzérmékre is rányomtatták az arcát.
A tavasz a természet ébredésének és az újjászületésnek az időszaka, ami mindig fontos szerepet kapott egész Európában. Régmúltra visszanyúló hagyományok, hiedelmek és babonák rögzültek erre az időszakra, melyek közül sok a mai napig velünk él, sok közülük viszont visszaszorulóban van. Ez az utóbbi folyamat főleg az életvitelünk gyökeres megváltozásához köthető, melynek során eltávolodunk a természettől, ezért a nem is olyan régen még virágzó kulturális értékeink fokozatosan a feledés homályába veszhetnek. Ilyen április 24-e, Szent György napja is, ami nemcsak Magyarországon, de Európa szerte kiemelkedően fontos hiedelmekkel tűzdelt ünnep. Közép-Európa népei a tavaszt április 21 és május 1 közötti napokon köszöntik, de az, hogy melyik napon, az erősen függ az őket ért történelmi-kulturális ingerektől. Magyarország ilyenfajta fejlődését már a korai állam időszakában két erős és gazdag civilizációs hatás érte. Az egyik a hozzánk bizánci közvetítéssel eljutott római kultúra, ami április 21-én Palilia napját, a másik pedig a keresztény hatás, ami április 24-én Szent György napját ünnepelte.
Szent György napja – április 24. Szent György a keresztény valláskör egyik kiemelkedő alakja, a nevéhez kapcsolódó napot a népi hagyomány is jeles ünnepként tarja számon. Ehhez a naphoz köthető a nyájak és a pásztorok ünnepe, a régi időkben a pásztorok és béresek elszegődésének idejét jelentette, valamint számos szokás és hiedelem alakult ki az ünnep köré fonódva. Az igazi tavasz kezdetét is jelöli, mivel téli szállásaikról ezen a napon hajtották ki az állatokat a legelőre, és vetették el az asszonyok a kukoricát, babot és az uborkát. (Forrás:) Számos időjósló megfigyelést is társítanak ehhez a naphoz: Ha Szent György napja előtt az ég dörren, bő termés lesz abban az évben. György nap előtt, ha nem esik, György nap után sokat esik. A Szent György nap előtt megszólaló béka esőtlen nyarat jelez. Ha Szent György napján esik az eső, még a kősziklán is fű nő. Ha megszólal a pacsirta, jó termést ígér. Ha György napon harmat van, nem kell zab, lesz széna bőven. (Forrás: Lukács J-Ferencz É. – Kerek egy esztendő c. könyve) Amint már említettük, Szent György napja a pásztorok és az állattenyésztők számára is fontos volt, hiszen ezzel a nappal kezdetét vette a legeltetés időszaka.
De ami ennél is jobban megmaradt a köztudatban vele kapcsolatban az nem más, mint a fehér alapon piros kereszt, ami számos ország zászlója feltűnik. Úgy gondolom, hogy a rendőr napnak nagyon is kiváló alakot választottak. Sokan merítenek belőle inspirációt, bátorít, és emlékeztette rá, hogy bizony régen is voltak olyan emberek, akik példát és utat mutattak. Úgy gondolom, büszkék lehetünk, hogy iskolánkban is minden évben megemlékezünk a történelmünket formáló alakokról, legyen szó az iskolánk, kollégiumunk névadójáról vagy egy katonáról, akinek a neve kb. 1700 év elteltével is fennmaradt. Emlékezzünk meg tehát a rendőri munka szépségéről, nehézségeiről, csodájáról és odaadásáról. Az ő szerepük különösen fontos, ebben a jelenlegi helyzetben.