Különösen a népszavazás és a választás együtt hallatszik most messze az egész világon. Jogi értelemben nem lesz érvényes a népszavazás. Ezt sajnálom ugyan, de nem ez a legfontosabb. Mi a lényeg? A NEM választ 3 251 736 polgár jelölte be, támogatva ezzel a gyermekvédelmi törvényt. A Fidesz 2 735 383-ot kapott listán, ez 53 százalékos eredmény. Ha jól számolom, akkor ennél félmillióan többen mondtak NEM-et. Még egyszerűbben: "SOKKAL TÖBBEN ADTAK NEM SZAVAZATOT, MINT AMENNYI SZAVAZATOT LISTÁN A GYŐZTES FIDESZ KAPOTT! " Megint másképp: az országgyűlési választásokon megjelentek elsöprő többsége nemet mondott a nyugatról terjedő gender-őrületre. Ennek elképesztően nagy a súlya és jelentősége. Nagyon sokan, szerte a világban izgalommal várták a népszavazás eredményét. Ez a komoly eredmény, a parlamenti eredménnyel együtt, nagyon is megalapozza a miniszterelnök választás utáni szavait: "Ez nem a múlt, a jövő. Ez lesz a mi közös európai jövőnk. Kit rejthet az Orbán Viktor a hősöm Facebook-oldal? – Interjú – RedeLLe. " A népszavazáson érvénytelenül szavazók közül sokan szintén nemmel szavaztak volna, de meggyőzték őket, hogy ezek a kérdések nem aktuálisak.
E kudarcos folyamat során bukkant fel az erős küldetéstudattal rendelkező Márki-Zay Péter is, aki kétes körülmények között nyerte meg az előválasztás második fordulóját, úgy, hogy előzőleg Karácsony Gergely lemondott a javára. A szervezettség és a társadalmi beágyazottság szorosan összefügg, és a Fidesz-KDNP ezen a téren a választási eredmények szerint egyöntetűen felülmúlta ellenzéki koalícióba tömörült politikai ellenfeleit. Kétharmad az hány egész pulyka. Elég rápillantani választási eredményeket feltüntető térképre, és látható, hogy Budapest kivételével majdnem az egész vidék "narancsba borult", itt az egyéni körzetekben kevés kivétellel a kormányzó párt jelöltje győzött. Még ott is, ahol Még ott is Orbán pártja volt a nyerő, ahol a választókerületek előző fideszes képviselői korrupciós, illetve magánéleti botrányba keveredtek. Ez azért történhetett, mert a magyar vidéken az eltelt tizenkét év alatt kiépült egy olyan összefonódott társadalmi, gazdasági és önkormányzati struktúra, melyben a különböző csoportok tagjai "megtalálják a számításukat".
Mert – s ez nem igazán köztudomású –, még a költségvetésének a jelentős része is kétharmados törvényben van már rögzítve. A Médiatörvény tavalyelőtti módosításába ugyanis beleírták, hogy 2020-ban 96 milliárd forint költségvetést kell biztosítani a közmédia számára, majd utána az összeget minimum az inflációval kell indexálni évente. Kétharmad az hány egész évben. Ez egy kétharmados törvény, ami egyébiránt ellentmond mindennek, ami megfogalmazható a közmédia gazdálkodásával kapcsolatban. "Merthogy azt nem úgy kell megalkotni, hogy ekkora a kalap, tessék a fejükre húzni, hanem úgy, hogy megnézzük, mit pakolunk a kalapba, s ehhez szabjuk a kalap nagyságát". Polyák szerint biztosan van jogi megoldás arra, hogy az elvileg bebetonozott, irgalmatlanul nagy és pazarló összeget csökkenteni lehessen. S kell is, hiszen – a tájékoztatás minőségétől függetlenül – képtelenség a közmédiára ennyi pénzt szánni. Persze, majd eljön annak is az ideje, de itt még nem tartunk – jegyezte meg, hangsúlyozva, hogy ez nem arra reakció, hogy a mostani közmédia a legkisebb mértékben sem látja el feladatát, illetve, hogy semmi dokumentum nem támasztja alá, miért 96 milliárdos volt a kiinduló költségvetése.
Orbán Viktor vitathatatlanul kézben tartja a párt, illetve a kormányzat minden szintjét, miniszterei olykor még a legapróbb kérdésekben sem hozhatnak önálló döntéseket. Ennek előzménye, hogy a Fidesz-KDNP 1998 és 2010 között "kisgömböcként" lenyelte és megemésztette az összes mérsékelt jobboldali pártot, a kisgazdákat, a kereszténydemokratákat és az MDF-et is, és mindent megtett annak érdekében, hogy marginalizálja és "leszalámizza" a 2014-ben még komoly vetélytársának ígérkező radikális Jobbikot is. Hírklikk - Kis-Benedek József: politikai döntés kell az orosz-ukrán háború befejezéséhez. De miért nem ment végbe hasonló megújító, egyszersmind centralizáló folyamat a baloldali pártok körében is? Ha előbb nem is, de 2010 áprilisa, az első kétharmados vereségük után meg kellett volna születnie a "kétpártrendszernek". Ezután lett volna esély arra, hogy a baloldal kilépjen Gyurcsány Ferenc árnyékából, és egy vonzó, ugyanakkor megfelelő politikai háttérrel rendelkező, tehát erős legitimitású riválist állítson szembe Orbán Viktorral. Azóta, hogy Horn Gyula távozott a miniszterelnökségből, azaz 1998 óta a baloldalon folyamatos a "castingolás".
Elismerte, hogy vannak ennek is buktatói – mint a pénz és az időfaktor, miként az is, hogy a politikusok számára nem ideális ez a megoldás, hiszen nem lesz már másnap működőképes az alulról kiépítendő közmédia, s nem lehet azonnali áttörésre számítani.
Kutatók vizsgálatai alapján. Egyes becslések szerint 5-6 mandátum többletet szerzett a Fidesz a 2018-as országgyűlési választásokon a közmunkások szavazatai révén. Erről Reizer Balázs, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának szakértője beszélt egy konferencián. Reinerék úgy jutottak erre a következtetésre, hogy összevetették a 2018-as országgyűlési választás végeredményét a közmunkában dolgozók kistelepüléseken mért arányával. Megdöbbentő eredmények: kiderült, hogy lett meg Orbánéknak eddig a kétharmad - ismét meglehet.... A kutatás eredményei alapján minél magasabb egy településen a közmunkások aránya, annál nagyobb arányban szavaznak a Fideszre a választópolgárok. A legtöbb közmunkást a 2014-es és 2018-as országgyűlési választásokon billegőnek számító választókerületekben találták. Billegőnek azon választókerületek számítanak, amelyekben kicsi a különbség a kormánypártok és az ellenzék között, így mindkét félnek reális esélye van a mandátumszerzésre. Egy érdekességre is felfigyeltek: ahol jól szerepelt a 2014-es és 2018-as választáson a Fidesz, ott a következő önkormányzati választásokra nagyobb lett az arányuk.
A brit Konzervatív Párt frakciójában legutóbb 2018. december 12-én volt bizalmi szavazás Johnson hivatali elődje, Theresa May ellen. Azt a bizalmatlansági indítványt zömmel a keményvonalas EU-szkeptikus frakciótábor kezdeményezte, amely rendkívül elégedetlen volt a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről Theresa May által elért akkori megállapodással. A szavazást Theresa May megnyerte. Az ellene szavazók aránya annak idején 37 százalék volt, vagyis az akkori frakciólétszámhoz képest számottevően kisebb, mint a hétfői bizalmi szavazáson Johnson ellen szavazóké, May azonban fél évvel később mégis kénytelen volt lemondani, miután az alsóházi konzervatív frakcióval képtelen volt a továbbiakban sarkalatos – főleg a Brexit-megállapodáshoz kötődő – kormányindítványokat elfogadtatni. A hétfői bizalmi szavazás kimenetelének ismertetése utáni nyilatkozatában Boris Johnson azonban kijelentette: a voksolás "pozitív, meggyőző és döntő, a politika és az ország számára rendkívül jó" eredménnyel zárult.
Boris Johnson a modern brit politikatörténetben az első olyan, hivatalban lévő brit miniszterelnök, akit törvénysértés miatt rendőrhatósági szankcióval sújtottak. A Konzervatív Párt támogatottsága a felmérések szerint jelenleg 7 százalékponttal elmarad a legnagyobb ellenzéki erőétől, a Munkáspártétól. A legnagyobb brit közvélemény- és piackutató cég, a YouGov legutóbbi országos gyorsfelmérése kimutatta azt is, hogy a választók 59 százaléka szerint Johnsonnak távoznia kellene tisztségéből. A Konzervatív Párt szabályzata szerint a frakciótagság minimum 15 százalékának – a jelenlegi létszám alapján 54 képviselőnek – kellett kezdeményeznie a miniszterelnökkel szembeni bizalmi szavazást ahhoz, hogy a frakció illetékes bizottsága elrendelje a voksolást. Az elmúlt hetekben folyamatosan érkeztek hírek arról, hogy egyre több képviselő nyújtja be a Sir Graham Brady vezette frakcióbizottsághoz a bizalmi szavazást kezdeményező levelét. Az eljárás azonban titkos, és egyedül Brady tudta, hogy pontosan hány konzervatív képviselő csatlakozott a kezdeményezéshez.
A brit Konzervatív Párt frakciójában legutóbb 2018. december 12-én volt bizalmi szavazás Johnson hivatali elődje, Theresa May ellen. Azt a bizalmatlansági indítványt zömmel a keményvonalas EU-szkeptikus tábor kezdeményezte, amely rendkívül elégedetlen volt a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről Theresa May által elért akkori megállapodással. A szavazást Theresa May megnyerte, és az ellene szavazók aránya annak idején jóval kisebb volt az akkori frakciólétszámhoz képest, mint a hétfői bizalmi szavazáson Johnson ellen szavazóké. Theresa May azonban fél évvel később mégis kénytelen volt lemondani, miután az alsóházi konzervatív frakcióval képtelen volt a továbbiakban sarkalatos - főleg a Brexit-megállapodáshoz kötőtő - kormányindítványokat elfogadtatni. A Johnson elleni bizalmi szavazás kiírása hosszabb ideje napirenden volt, miután az elmúlt hetekben kiderült, hogy a londoni miniszterelnöki hivatalban és más kormányintézményekben a koronavírus-járvány megfékezésére korábban elrendelt szigorú korlátozások idején több kerti partit, ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket tartottak, nem egyszer Johnson részvételével.