Régi, felfagyott beton javítása esetén a. Sok esetben előfordul, hogy a betonfelület annyira rossz állapotban van, hogy nem lehet, illetve nincs értelme felcsiszolni. Folytatva a kültéri betonburkolatok felfagyásának témakörét, tekintsük át a javítási lehetőségeket. Az a betonlemez nem javítható gazdaságos módon, ahol a sok-sok éves felfagyás, vagy a kötés közbeni megfagyás miatt eleve alacsony szilárdságú. C16/20-as beton nyomószilárdsági osztály alatt már hatékonyan és gazdaságosan nem javítható a szerkezet, ugyanis a teherbírása és tartóssága jelentősen lecsökken. Leggyakoribb a fagyás-olvadás ciklusok során bekövetkezett felületi hámlás, amely 5-10 mm mélységben teszi tönkre a felületet. A javítás célja az, hogy a betonlemez elgyengült, felső 10-20 mm-es keresztmetszeti részét megerősítse és a pórusokat lezárja néhány milliméter mélységig. A technológia tehát kettős impregnálás, szilárdító és hidrofobizáló folyadékok bejuttatása a felső rétegbe, azaz nem új fedőréteg, nem burkolat.
Létezik egy olyan felújítási, burkolási módszer, mellyel a régi lépcsőnek új köntöst kölcsönözhetünk. Felhasználási területek: magas – és mélyépítési monolit vasbeton szerkezetek, mechanikai igénybevételnek kitett térburkolatok, útpálya burkolatok, kopásálló, fagyálló betonok, enyhén agresszív kémiai környezetnek ellenálló beton, vasbeton. Az Oxydtron olyan erősen. A beton napos kötési ideje alatt azonban szokatlanul és tartósan lehűlt a levegő, az átlaghőmérséklet meghaladta a -C fokot, ami károsította a beton szerkezetét. Sajnos, a felfagyott szerkezeti réteg porla javítása szükséges. A VSz Gondnoksági és Ingatlanfenntartási Divíziója garanciálisan javítja a. Felfagyott beton javításához szeretnném a segítségeteket kérni. Egyszer mintha valahol láttam volna, hogy van. Igy víz, tengervíz, talajvíz valamint olajszármazékok ellenében teljesen vízzáróvá teszi a betont, valamint nagymértékben növeli a sav, lúg és más kémiai. Töltött leveles tészta
A beton felporlásának ilyen jelei arra utalnak, hogy a beton valamilyen módon károsodott. Szerencsésebb esetben csak a felületével van gond, de akár az is előfordulhat, hogy a beton szerkezetében vannak súlyos károk. Ez utóbbi esetben már nemcsak a járófelület apró hibái okozzák a gondot, hanem a szerkezet károsodott. A beton felfagyása azonban komoly stabilitási, teherbírási, tartóssági problémákat is okozhat, melyek kívülről nem is biztos, hogy láthatóak. Felfagyott beton javítása: milyen lehetőségeink vannak? Nem javítható tehát hatékonyan és gazdaságosan az a felfagyott betonszerkezet, ami: már folyamatosan, hosszú éve ki volt téve a mínuszoknak; kötés közben fagyott el, és emiatt eleve alacsony a szilárdsága. Ezeknek a betonszerkezeteknek ugyanis a tartóssága és teherbírása túlzottan lecsökken, amit nem lehet felületi, azaz tüneti kezeléssel javítani. Azokat a felfagyott betonokat azonban, melyeknek csak a felülete károsodott, lehet javítani. Ezek a felfagyott betonok ugyanis szerkezetileg épek, és csak a rendeltetésszerű használatot akadályozzák a felületi hibái.
Az anyagigényt a gyártó vagy a forgalmazó, illetve az alkalmazási útmutató határozza meg, függ a felület eredeti szilárságától, porozitásától. várható eredmény a szakszerű javítás után: jelentősen csökken a felszínközeli porózusság, csökken a beton nedvességfelvétele, nő a vízzárósága, a felület kissé víztaszítóvá válik, hidrófob lesz. Ezzel együtt kellő védelmet kap a betonlemez a fagy- és olvasztósó hatással szemben és a növekszik a felület kopásállósága is. A kombinált impregnálást száraz időben és +5 °C feletti levegőhőmérséklet esetén szabad csak végezni. Előnye még ennek a megoldásnak, hogy a betonfelület esztétikai szintjét nem rontja, sőt ha a csiszolás jól sikerül, akkor még növeli is és nem utolsó szempont az sem, hogy lehet néhány négyzetméteres mintafelületet is készíteni, ahol a felület kinézetét a megrendelő ellenőrizni tudja. Ezen megoldás sajátsága az is, hogy a használat és a környezeti hatás intenzitásának függvényében az elkopott felületet újra le kell kezelni ezzel az eljárással, ezt viszont lehet helyileg ott, ahol a javítás utáni hatás már lecsökkent.
Életkép a Tethys-óceán partjáról egy pihenő repülő hüllővel. A Tethys üledékeiből gyűrődött fel az eurázsiai hegységrendszer, így a Himalája is, az ősi óceán bezáródásakor Forrás: Origo India északra nyomulása napjainkig zajló folyamat, ami miatt a Himalája még most is emelkedik. A Csomolungma, vagy Európában jobban ismert nevén a Mount Everest, a tektonikai lemezek ütközése miatt évente átlag 3-5 millimétert emelkedik, és mintegy 27 mm-rel mozdul el északkeleti irányba. A Mount Everest, vagy Csomolungma látképe. A Csomolungma név tibeti nyelven azt jelenti, hogy "a föld istenasszonya" Forrás: Wikimedia Commons A földtani értelemben gyorsnak tekinthető emelkedést, pontosabban a Mount Everest tényleges magasságát azonban az erózió is befolyásolja, és ez a két folyamat nagyjából kiegyenlíti egymást. Edmund Hillary és Tendzing Norgai, akik először jutottak fel a Mount Everest csúcsára, 1953-ban Forrás: Wikimedia Commons Mivel a hegylánc anyagát az egykori Tethys-óceán sekélytengeri üledékei alkotják, a Mount Everest több mint nyolc és fél kilométer magasságba emelkedő csúcsán egykor volt tengeri élőlények maradványai figyelhetők meg.
A tengerek mélysége Az ókortól kezdve egészen az első világháborúig a tengerek mélységének meghatározására egyszerűen egy súllyal ellátott kötelet használtak. A kötelet egyszerűen a vízbe engedték, majd miután elérte a tenger fenekét, kihúzták és megmérték a hosszát. A módszer ugyan nem volt a legpontosabb, de sokáig az egyetlen módszernek számított. Ezt használta például a HMS Challenger is, amikor 1872-ben útra indult, és az elkövetkező 4 év alatt 700 000 tengeri mérföldet tett meg. (1 tengeri mérföld pontosan egyenlő 1852 méterrel). De amikor a Csendes-óceán nyugati részére érve rutinszerűén 140 mérföldenként vízbe engedték köteleiket, a kötélre kötött súly egyre hosszabb ideig süllyedt, és csak akkor lazult meg, amikor 8 kilométeres mélységbe ért. Sokáig ez számított a Föld legmélyebb pontjának, de azután egy 20. századi felfedezésnek köszönhetően még ennél is nagyobb mélységeket sikerült felfedezni. Azt a berendezést, amely hanghullámokat használt a tenger mélységének meghatározására, már 1913-ban szabadalmaztatták ugyan, de tökélesítésére csak a második világháború során került sor.
A 19. században Crawford nyitotta meg a Himalája-kutatók sorát és ő volt az első, aki annak néhány óriásával Európát megismertette. Követték őt munkájában Manning, Hodgsen és Herbert, Fraser, Moorcroft és Trebeck, Vigne, Falconer, Jacquemont, Thomson, Hooker, a Schlagintweit testvérek, Cunningham, Waugh, Déchy és különösen a punditök. Az első magyar, aki feljutott a csúcsra, a felvidéki Demján Zoltán volt 1984 -ben. Első magyar állampolgárként az erdélyi Erőss Zsolt érte el a csúcsot 2002. május 25-én. Hegycsúcsok [ szerkesztés] A Himalájának összesen tizennégy 8000 méternél magasabb hegycsúcsa van: Név Magasság (m) Csomolungma 8850 K2 8611 Kancsendzönga 8598 Lhoce 8516 Makalu 8462 Cso-Oju 8201 Dhaulagiri 8167 Manaszlu 8163 Nanga Parbat 8125 Annapurna 8091 Gasherbrum I 8068 Broad Peak 8047 Gasherbrum II 8035 Sisapangma 8027 Galéria [ szerkesztés] Mount Everest A Himalája néhány hegycsúcsa Irodalom [ szerkesztés] Marco Majrani: Himalája, Gabo Kiadó, 1998 Móga János: Lamayuru a világ közepe: holdbéli táj a Himalája szívében, A Földgömb: a Magyar Földrajzi Társaság folyóirata, 2009.
A világháború során a szonár ellenséges tengeralattjárók azonosítására szolgált. A világháborút követően pedig forradalmasította az óceánok és tengerek fenekének feltérképezését. A hajók aljára erősített szonárok segítségével azt mérték, hogy a tengerfenékről meddig tart, míg a hanghullám visszaérkezik. Mivel a hang a vízben való terjedési sebessége ismert (1500 m/s), ki lehet számítani annak az objektumnak a távolságát, amelytől a hang visszaverődik. A mélységmérésre szolgáló ekoszonárok frekvenciája általában 12kHz, akisebb (3, 5 kHz) frekvenciájú szonárokkal a tengerfenéken található üledékek, a magasabb (200 kHz) frekvenciájú szonárokat pedig plankton és halrajok azonosítására használják. Szonár segítségével számították ki, hogy a Föld legmélyebb pontja a Marianna-árokban található, mégpedig 10 944 méteren (30 méteres toleranciával) A 70-es évek során aztán a szonár munkéját a műholdas megfigyelés is kiegészítette. Ennek köszönhetően sikerült meghatározni, hogy az óceánok átlagos mélysége 3790 méter, a világóceánok teljes térfogata pedig 1.
A hegymászókat mindez nyilván a legkevésbé sem zavarja. Képforrás: Canva Pro adatbázis.