Az alábbiakban szereplő adatok hivatalos adatai. Megtalálható a súlyok, a belső és a külső méretek specifikációja Jual Mobil Suzuki Swift 2008 St 15 Di Jawa Barat Automatic Hatchback Silver Rp 88000000 – 7899671 – Mobil123com What engine is in 1995 suzuki swift ii 1. 3 gti? Suzuki swift 1. 3 1995 adatok. With total power at 100 bhp and a power/weight ratio of 120 bhp/tonne it has a. Reméljük, hogy a jelen suzuki swift műszaki jellemzői segítik egy megbízható és kényelmes autó választásában. Az extra dekor szettekkel ezt bármikor megteheted, és pillanatok alatt ki fogsz tűnni a hétköznapi tömegből. Alkatrész katalógus suzuki swift ii sedan (ah, aj) 1. 3 (sf413, ah35, ma) benzin (felett év 01. 1991, 68 le) műszaki adatok suzuki swift 1. 3 (sf413, ah35, ma) 68 le. The 1995 suzuki swift ii 1. 3 gti has 101 ps / 100 bhp / 74 kw. With 67 hp, the naturally aspirated 1. 3 liter 8v inline 4 gasoline engine accelerates this swift 1. 3 cabrio to 62 mph in 13. 0 seconds and on to a maximum speed of 103 mph.
Kezdőlap › Suzuki › Suzuki Swift I 1. 3 I 16V (2004) - Műszaki adatok ferdehátú, 3 / 5-ajtók, 5-ülések, méretek: 3695. 00 mm x 1690. 00 mm x 1500. 00 mm, tömeg: 1000 kg, hengerűrtartalom: 1328 cm 3, két vezérműtengelyes (DOHC), 4 henger, 4 szelepszám, max teljesítmény: 92 hp @ 5800 rpm, max nyomaték: 116 Nm @ 4200 rpm, gyorsulás (0-100): 11. 00 s, végsebesség: 175 km/h, váltók (automata/manuális): 5 / -, üzemanyagfajta: benzin, üzemanyag fogyasztás (városban, országúton, vegyes): 7. 5 l / 5. 1 l / 6. 0 l, kerékabroncs: R14, gumiabroncs: 165/70 R14 Gyártó Suzuki Sorozat Swift Modell I 1. 3 I 16V Első gyártási év 2004 Utolsó gyártási év 2010 Karosszéria ferdehátú Ajtók száma 3 / 5 Ülések száma 5 (öt) Tengelytáv 2380. 00 mm (milliméter) 7. 81 ft (láb) 93. 70 in (hüvelyk) 2. 3800 m (méter) Nyomtáv elöl 1470. 00 mm (milliméter) 4. 82 ft (láb) 57. 87 in (hüvelyk) 1. 4700 m (méter) Nyomtáv hátul 1480. 86 ft (láb) 58. 27 in (hüvelyk) 1. 4800 m (méter) Hosszúság 3695. 00 mm (milliméter) 12. 12 ft (láb) 145.
Leírás Suzuki Swift 1. 3 1298cm3 49kw -G13BA- minden bontott alkatrésze eladó! (Motod, váltó, ülések, karosszériaelemek, fényszórók, lámpák, kerekek, óracsoport, kormány, stb... ) Személyesen: Debrecen, Gizella utca 19. regisztrált auóbontó! Igény esetén futár utánvéttel megoldható!
Kemény János Gyerőmonostori Kemény János Kemény János Erdélyi fejedelem Uralkodási ideje 1661. január 1. – 1662. január 23. Elődje Barcsay Ákos Utódja I. Apafi Mihály Életrajzi adatok Született 1607. december 14. Magyarbükkös Elhunyt 1662. (54 évesen) Nagyszőlős Édesapja Kemény Boldizsár (? – 1630) Édesanyja Tornyi Zsófia Házastársa Kállay Zsuzsanna (1632), Lónyay Anna (1659) Gyermekei Kemény Ferenc Kemény Simon ( 1633 – 1675) A Wikimédia Commons tartalmaz Kemény János témájú médiaállományokat. Magyargyerőmonostori Kemény János ( Magyarbükkös, 1607. [1] – Nagyszőlős, 1662. ) erdélyi fejedelem. Katonai és politikai pályája [ szerkesztés] Kemény János öt fejedelmet szolgált, közülük a legfontosabbak: Bethlen Gábor udvarában került közel a politikához. Később nagykövetként szolgált Bécsben (ő kérte meg Brandenburgi Katalin kezét Bethlen részére), Lengyelországban és a Portán. I. Rákóczi György idején Fehér vármegye ispánja, kincstartó, majd az erdélyi hadak parancsnoka, az ország generálisa volt.
Ugyanakkor részt vett a fejedelem hadjárataiban. Egyike a linzi béke kidolgozóinak. II. Rákóczi György alatt fejedelmi tanácsos, a kancellária vezetője. A kudarcba fulladt lengyel hadjárat során 1657 -ben a krími tatárok fogságába került, ahonnan váltságdíj ellenében szabadult. Első felesége, Kállay Zsuzsanna meghalt, tőle két fiúgyermeke született, Ferenc és Simon. Később feleségül vette Lónyay Annát, akivel aranyosmeggyesi birtokára húzódott vissza. Uralkodása A császáriak és az erdélyi rendek egy részének felkérésére visszatért a politikába, 1660. november 22-én kiáltványban tudatta, hogy felveszi a harcot a törökök pártolta Barcsayval. Barcsay Gáspár, a fejedelem egyik testvére ellen, 1660. november végén, Örményesnél – a későbbi Marosörményesnél – Kemény serege csatát nyert, Barcsay Gáspárt megölték. Kemény Jánost 1661. január 1-jén választották fejedelemmé. Kemény később elfogatta Barcsay Ákost, és emberei 1661. július elején Kozmatelkén meggyilkolták a volt fejedelmet. A törökök azonban már korábban, Barcsay elfogása előtt, végleg elfordultak az általuk erélytelennek tartott Barcsaytól, ezt Kemény is tudta, ugyanis 1661. márciusában maga mondta azt, hogy "Barcsaynak töröknél igen be van téve a kapuja".
Állítólag azért végeztette ki, mert Barcsay András – amikor az erdélyi sereget a tatárok 1657-ben fogságba ejtették – Kemény kezességvállalása ellenére a rabságból megszökött, és helyette Keménynek kellett fogságban maradnia. Kemény szakított a Portával, és I. Lipót császár oltalmát kérte. A büntetésére szervezett török hadjárat elől Magyarország területére menekült. Kemény helyére a Porta I. Apafi Mihályt nevezte ki. A Kemény segítségére érkező császári hadak, Montecuccoli vezényletével, azonban csata nélkül cserben hagyták, aki mégis megütközött Apafinak és az őt támogató törököknek Kucsuk (Kücsük) Mehmed jenői bég vezette seregével, és Segesvár mellett, Nagyszőlősnél, 1662. január 23-án elesett a csatában (lezuhant lováról, s valószínűleg a menekülő sereg taposta halálra). A fennmaradt hagyományok szerint a szásznádasi temetőben temették el. Kemény János portréja a Vasárnapi Ujság 1857. évi 40. számában Barcsay Ákos és András megölését a kortársak mélyen elítélték. Ezért, amikor Kemény János elesett, így írtak haláláról: "Barcsay uram bús haláláért áldozat kellett, Isten keze volt rajta"; és: "Visszaadá Isten igaz kölcsönnel a jámbor, kegyes Barcsay Ákos ártatlan halálát.