Az egészségügyi válsághelyzet okozta nehézségek ellenére a Tóparti vállalta a felkérést, és újra hadrendbe szólította a világos és sötét csapatot, melyekben sok régi és néhány új arc lesz látható. És bár a tavalyi előadások óta sok víz lefolyt a Gaján, a darab és az üzenet nem változott: Batu pürroszi győzelmet aratott Muhinál, és legyengülve hamarosan hazaindult. Az elpusztított magyar falvak újra benépesültek. A határszéleken soha nem látott erősségű védelmi rendszer települt. Hogy őrizzük azt, ami a miénk. Hogy védjük azt, ami a másoké. Hitünk szerint. A muhi csata – történelmi csataszínház – fehéren, feketén. Szereplők: Magyar sereg (világos bábuk): Diószegi Miksa (A-GYALOG): Dávidházi Csenge Bényi Máté (B-GYALOG): Szűcs Eszter Gútkeled nem. Péter (C-GYALOG): Harangozó Péter Esztergomi Ákos (D-GYALOG): Krencz Viktória Rembaldus (A-BÁSTYA): Dorogi Dézi Csák Ugrin (B-HUSZÁR): Kellner László Rátót Domokos (C-FUTÓ): Mayer Gergő IV.
10 perc olvasás "Ez volt egyik legnagyobb tettük és legkeményebb csatájuk" – állapította meg a mongol hadjáratokat megörökítő nagy perzsa történetíró, Dzsuvajní (1226–1283) A világhódító története című munkájában a muhi csatában részt vevő magyar seregről. Mindez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a csatát és az azt követő mongol megszállást mindig is a nagy nemzeti tragédiák között tartották számon. Ugyanakkor ez az esemény soha nem váltott ki akkora tudományos és közérdeklődést, mint a mohácsi csata. Ennek legfőbb oka az, hogy a tatárjárást a Magyar Királyság viszonylag hamar kiheverte, és a pusztulás hosszú távú következményei nem annyira nyilvánvalóak, mint Mohács esetében a török hódoltság. A tatárjárás iránt megélénkülő tudományos érdeklődés három fő kérdés köré csoportosul: mi volt a valódi oka a katasztrofális vereségnek, milyen mértékű kárt okozott a mongolok pusztítása, és hol is van pontosan az egykori csata helyszíne. A nemzeti emlékezetben a katasztrofális csatavesztés ténye a legfájóbb.
Igen kevesen tudtak menekülni a vérfürdőből. A király, kit hívei önfeláldozóan védelmeztek, a nagy tömeg útjával ellenkező irányban, északnyugatra a hegyek közé menekült, és talált védelmet. Öccse, Kálmán, bár súlyosan megsebesült, váltott lovakon elérte Pestet s a Dunán átkelve, megszabadult üldözőitől, de májusban belehalt a csatában szerzett sebeibe. A csatatéren maradtak, vagy az üldözés közben estek el: Mátyás esztergomi érsek, Ugrin kalocsai érsek, Gergely győri, Jakab nyitrai és Rajnald erdélyi püspökök. "Hogy azonban a felsőbb és alsóbb rangú világiak közül" – mondja Rogerius – "kik fulladtak a mocsarakba és folyókba, kiket emésztett meg a tűz és kiket vesztett el a kard, halandó nem képes megmondani. A mezőn és utakon hevertek a holttestek, fej nélkül; igen sokan a falvakban és templomokban, hol menhelyet kerestek, összeégtek. Ez a romlás, ez a veszedelem, ez az öldöklés két napi járóföldre terjedt; a föld mindenütt vértől piroslott. Úgy hevertek a holttestek a földön, mint a legelőn a szétszórt nyáj, mint a kövek a kőbányákban. "
A segítségül hívott osztrák herceg, II. (Harcias) Frigyes szintén meggondolta magát, és hazafelé vette az irányt. A kelet felé vonuló magyar főerők létszáma mindazonáltal nem volt kicsi: nagyjából 60-65 ezer katona vert tábort április 10-én a Sajó hídjánál, jóformán járhatatlanul zsúfolt szekértáborral körbevéve a király közvetlen szálláshelyét. A problémát az jelentette, hogy a magyarok a mongolok előőrseire számítottak, pedig ekkor már Batu kán főerői álltak velük szemben, szintén legalább 60 ezres létszámban. Az első összecsapásokra már ezen az éjszakán sor került, és mivel a hídnál sikerült feltartóztatni a kezdeti tatár rohamot, a magyarok azt hitték: végső győzelmet arattak. A mongolok azonban újabb rohamot indítottak, immáron sokkal intenzívebben. Legyőzték az ellenük küldött seregtesteket, majd bekerítették a szekértábort, félelmetes nyílzáport indítottak rá, a menekülőket pedig kíméletlenül lemészárolták. IV. Béla is csak a szerencsének és közvetlen oltalmazói halált megvető bátorságának köszönhette megmenekülését, hadserege azonban gyakorlatilag teljesen megsemmisült.
Fontos rangadót nyert a bronzérem szempontjából a Debrecen együttese a női kézilabda NB1-ben a Mosonmagyaróvár gárdájával szemben. Szilágyi Zoltán csapata a második játékrész elején állva hagyta ellenfelét. Rengeteg hibával kezdték a találkozót a felek, ami a félidő közepére stabilizálódni látszott. Az első játékrész lüktető volt, hol a hazaiaknál, hol a vendégeknél volt az előny, de tetemesebb különbséget egyik együttes sem tudott kiépíteni saját maga számára. 2019–2020-as magyar női kézilabda-bajnokság (első osztály) – Wikipédia. Míg az óváriak előkészítetlen szituációkat is felvállaltak, addig a vendégeket Szemerey Zsófi babonázta meg, hisz kiválóan védett a válogatott hálóőr. Planéta Szimonetta piros lapot kapott, egy igencsak véleményes szituációt követően, így nagy érvágást jelenthetett volna ez a Lokinak, azonban az MKC nem tudott élni a kínálkozó lehetőséggel, így 12-12-es állással vonultak szünetre a játékosok. A fordulást követően állva hagyta ellenfelét a Debrecen, négy nullás szériával kezdték a második felvonást, aminek a padról beszálló Kovács Anna volt a fő letéteményese.
A 2019–2020-as magyar női kézilabda-bajnokság a bajnokság 69. kiírása volt. A szezon 2019. augusztus 29-én kezdődött, a címvédő a Győri Audi ETO volt. K&H Liga Bajnokság adatai Szezon 2019–2020 Statisztika Gólkirály Kácsor Gréta (140 gól) Csapatok száma 14 Mérkőzések 66 Összes gól 3676 Gólátlag 55, 7 Összes néző 70 024 Átlag nézőszám 1061 ← Előző szezon ( 2018–2019) Következő szezon → ( 2020–2021) A bajnokság ezen kiírásában is a 2016-ban bevezetett rendszer szerint 14 csapat vett részt a szezon küzdelmeiben. A 26 fordulósra tervezett alapszakaszban oda-visszavágós rendszerben játszott minden csapat egymással, majd a tabella első helyén végző csapat nyerte volna a bajnoki címet, míg az utolsó két helyezett csapat kiesett volna a másodosztályba. [1] A koronavírus-járvány miatt a bajnokságot 2020 áprilisában félbeszakították. Bajnokot nem avattak. [2] A bajnokság két újonca a Szent István SE és a Szombathelyi KKA volt. Magyar női kézilabda-bajnokság (első osztály) – Wikipédia. [3] Résztvevő csapatok Szerkesztés Klub név Székhely Előző szezon Alba Fehérvár KC Székesfehérvár 7.
TAKÁCS Dusmáta 0, 70 74. MONORI Orsolya 75. BULATOVICS Angyela 0, 67 76. ARENHART Barbara 0, 60 77. PÁL Tamara 0, 63 78. AFENTÁLER Sára 79. JEZSIKAVA Karina 2 2, 00 80. ALTHAUS Anja 0, 50 81. BORGYOS Panna 3 82. MÉSZÁROS Rea 83. TOMASEVICS Katarina 0, 30 84. BOUTI Fruzsina 85. HORNYÁK Bernadett 0, 20 86. CIFRA Anita 87. CSISZÁR-SZEKERES Klára 88. Női kézilabda nba.com. SZILOVICS Fanni 1 89. ZELIZI Fanni 90. MONCZ Nikolett 91. TÓTH Nikolett 92. PÉNZES Laura 0, 14 93. NICK Viktória 0, 10 A góllövőlistán nem szereplő játékosok góljainak számát a csapatnévsorban szereplő játékosok egyéni adatlapján találják meg.
5 gólos vereség a szomszédvári derbin NB I/B férfi felnőtt – Nyugat – Tata, Güntner Aréna 2021. 10. 03. – 18. 00h – 4. forduló Tatai AC – Komárom VSE | 23:18 (13:8) Játékvezetők: Bátori Bence Martin – Szécsi Lantos Boldizsár Nézőszám: 200 fő Kiállítások: 10 perc ill. 6 perc Hétméteresek: 1/1 ill. Női kézilabda nbc.com. 8/5 Tatai AC: Pulai, Blázsovics – Sárosi 2, Iváncsi Á. 1, Iváncsik T. 1 (1), Zöldy 1, Bálint, Bognár 3, Tass 5, Kiss 3, Schneider 5, Kreisz, Győrffi, Molnár 1, Gajdos 1 Komárom VSE: Mucsi, Kisék M. – Hunyadvári, Szakács T., Farkas, Kisék B. 2, Szakács P., Oross, Nagy 1, Neukum, Mizser 1, Schneider 2, Krancz 2, Mándy 1, Hollós 3 (2), Bodnár 6 (3) Rangadóval folytatta a Komárom az NB1/B-s menetelését, hiszen a szomszéd Tatára utazott, hogy javítson ismét mérlegén. Az első 10 percet fej-fej mellett kezdte a csapat és egész kiélezett volt a párharc. Gólra gól volt a válasz, ám a 10 perc után egy 3:0-s hazai szakasz után 5:2 volt az eredményjelzőn. Ez nem törte meg a vendég gárdát, hiszen ők is egy 0:3-as szériát hoztak.