Nem sokáig kell azonban várni a konfliktusra, mely sorsszerűen alakul ki a szabadságot, a megtörhetetlen akarást és erőt képviselő McMurphy, és a tökéletes "Üzem"-vezető, vagyis a Főnéni között. Jóllehet mindenki – McMurphy maga is – sejti, tudja, hogy esélytelenül próbálkozik, az új páciens mégis szembeszegül a hatalommal, és a kilátástalan küzdelembe nem bocsátkozó betegek apátiájával. Lehetséges vajon nem együttérezni e született lázadóval, ezzel az örökké mókázó (sok tekintetben Koltai Róbert figuráiban újjáéledő) alakkal? A Száll a kakukk fészkére a bele nem törődés, a bolondos anarchia bibliája, melynek – s emellett nem kis mértékben sajátos, a regényben leírtakéhoz hasonló elveket követő életvitelének – köszönhetően Ken Kesey nem csupán a beat-nemzedék, hanem a hippik "szószólójává" is válhatott. Részlet a regényből
Összefoglaló A Száll a kakukk fészkére megjelenését 1962-ben osztatlan lelkesedéssel fogadták olvasói és kritikusai, jóllehet a polgárpukkasztó beat nemzedék hatásait tükrözi, és az akkortájt formálódó, ellenkultúrának nevezett mozgalom több majdani eszméje is vezérmotívumként ível át a regényen. 1975-ben Jack Nicholson és Louise Fletcher főszereplésével Milos Forman rendezett belőle filmet, amelyet nemrégiben a húsz legjobb film közé sorolt az Amerikai Film Intézet. Egy elmegyógyintézetbe új beteg érkezik, a nagyhangú, tettre kész és életvidám Randle Patrick McMurphy. Rögtön felméri az erőviszonyokat, és nekilát átalakítani az osztály életét: kártyapartikat szervez, valóságos fogadóirodát üzemeltet, italt és nőket csempészik be, sőt megkérdőjelezi a csoportterápiás gyűléseken alkalmazott módszert is. A szabályok megszegése játékként indul, amelynek kimenetelére fogadásokat köt, hamarosan azonban elkeseredett háborúvá fajul, amelyben McMurhpy ellenfele az osztály teljhatalmú főnővére, a Főnéni.
Tekintélyénél és pozíciójánál fogva a Főnéninek számos eszköz áll rendelkezésére, McMurphy viszont csak féktelen életvágyára, szélhámosbölcsességére és betegtársai rokonszenvére hagyatkozhat. 1962-ben, nem sokkal a Száll a kakukk fészkére megjelenése után az egyik női alkalmazott abban a kórházban, ahol Ken Kesey a regény írásának idején kisegítőként dolgozott, beperelte a szerzőt és kiadóját, a Viking Presst: állítása szerint a regény egyik mellékszereplőjét, a háromszor színre lépő vöröskeresztes hölgyet nyilvánvalóan róla mintázta a szerző. Kesey nem bonyolódott jogi vitába, hanem az érintett részeket (összesen nagyjából három oldalt) egyszerűen átírva, a színesen megfestett "vöröskeresztes libát" a jellegtelen Szóvivőre cserélte. Az Egyesült Államokban tehát, ahol a könyv több mint száz kiadást megért, csak az első kiadás birtokosai ismerhetik az író eredeti szándéka szerint megírt regényt. Magyarországon jelen kiadás az első, amelyben a módosított szöveg olvasható.
A történet színtere egy elmegyógyintézet, elbeszélője egy félvér indián, az önmagát süketnémának tettető Bromden főnök, aki egyfelől elszenvedi az eseményeket, ugyanakkor megfigyelőként követi is a kezeltek sorsának alakulását. A darab valódi főhőse az intézetbe kerülésekor még életvidám, nyers és szókimondó Randle Patrick McMurphy. Talán kifogyhatatlan jókedve láttán, talán, mert McMurphy is tetteti fogyatékosságát, rögtön egyfajta szimpátia alakul ki a börtönből kikívánkozott, s épp ezért tébolyt színlelő rab, és a szokatlanul nagytermetű indián főnök között. Nem sokáig kell azonban várni a konfliktusra, mely sorsszerűen alakul ki a szabadságot, a megtörhetetlen akarást és erőt képviselő McMurphy, és a tökéletes "Üzem"-vezető, vagyis a Főnéni között. Jóllehet mindenki – McMurphy maga is – sejti, tudja, hogy esélytelenül próbálkozik, az új páciens mégis szembeszegül a hatalommal, és a kilátástalan küzdelembe nem bocsátkozó betegek apátiájával. Lehetséges vajon nem együttérezni e született lázadóval, ezzel az örökké mókázó alakkal?
Elektrosokkos kezeléssel igyekeznek megtörni őket sikertelenül, idővel visszakerülnek az osztályra. Az osztályra becsempésznek a betegek két örömlányt, beavatják az ügyeletes ápolót, és nagy iszogatás, szórakozás veszi kezdetét egészen hajnalig, amikor lebuknak. A Főnéni szemrehányást tesz, és megfenyegeti az egyik félénk, dadogós beteget (Billyt), hogy elárulja a tettét elnyomó anyjának. Beküldi az orvosi szobába, beszélgetésre, de Billy várakozás helyett talál egy szikét a szobában, amivel elvágja a torkát. A Főnéni McMurphyt hibáztatja az öngyilkosságért, aki ezért rátámad a Főnénire, és letépi róla a ruhát, szorongatja. Bosszúból a Főnéni elintézi, hogy McMurphyn lobotómiát végezzenek. (Kivágva agya egyik részét, vegetáló élőhalottá változtatják. ) A regény elbeszélője, Bromdem úgy érzi, nem méltó McMurphynek így élnie tovább, hogy a Főnéni évtizedekig mutogathatja majd a testét tanulságul: "így jár, aki ellenkezik". Valamint, ha McMurphy tudatánál lenne, ő sem akarná ezt a legkevésbé sem, ezért Bromdem "felszabadítja": egy párnával megfojtja, ezután McMurphy által eltanult dolgoktól megerősödve meg tud szökni az intézetből.. Itt a vége a cselekmény részletezésének!
Az "Intézet"ben a fasiszta diktátorokat megszégyenítő kegyetlenséggel a Főnéni uralkodik az Osztály elmebetegei felett. A nagyon különböző egyéniségű ápoltak engedelmesen belesimulnak a Házirend és a Ratched nővér megszabta keretekbe. Amikor Randle Patrick McMurphy megérkezik hozzájuk – akit egy büntetés-végrehajtó intézetből szállítottak az elmegyógyintézetbe -, megváltozik a helyzet. A csavargó hamar az ápoltak hangadójává válik, így az Osztályon egy kiválóan működő diktatúra gépezetében pillanatnyi zavarok keletkeznek. A csavargó nemcsak a saját sorsával törődik, hanem érdekli, hogyan bánnak a többiekkel. Ő maga egy pillanatra sem alkuszik meg, folyamatosan provokálja a Főnénit, lázadást szít az embertelen diktatúra ellen. Egy időre sikerül is felráznia az apatikus, vegetáló szerencsétleneket. Közben a regény elbeszélője is megszólal, az élete újra értelmet nyer McMurphy hatására. A kilátástalannak tűnő harc során a betegek szempontjából apró győzelmek és vereségek váltják egymást. A Főnéni egy – a betegek számára szervezett – kollektív hajókirándulás után zárt osztályra csukatja McMurphyt és Serteperte Főnököt.
A kormány húsz százalékkal emeli az egészségügyi szakdolgozók fizetésén Rétvári Bence államtitkár elmondta, hogy ebben az évtizedben 76 százalékkal növelte a kormányzat az egészségügyi ráfordításokat. A szakszervezet szerint elfogadhatatlan a közalkalmazotti törvény kivezetése és a dolgozók érdekeivel szembeni lépésnek tekinti a kollektív szerződések megkötésének megtiltását is. Már novembertől nő az ápolók bére is Egészségügyi dolgozók béremelése, hitelmoratórium, 5 százalékos lakásáfa – ismertették a legújabb döntéseket a kormányinfón. Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Ötvenszázalékos béremelést kérnek az egészségügyi szakdolgozók. Iratkozzon fel hírlevelünkre! Feliratkozom Kapcsolódó cikkek
Nem ismerjük a pontos okokat, ám nagy eséllyel az ellátás biztonsága miatt ítélte úgy a kormány, hogy a felmondásokat be kell tiltani, amíg tart a járvány második hulláma. Ez persze nem vigasztalja azokat a kollégákat, akik esetleg mostanában tervezték a felmondásukat – mondta a rezidensszövetség munkatársa. A másodállások kérdése A Parlament által október elején elfogadott törvényjavaslat talán egyik legtöbbet vitatott, leginkább indulatokat kiváltó része, hogy a január 1-től járó fizetésemelésért cserébe, lehet-e az egészségügyi dolgozónak, orvosnak, vagy épp nővérnek másodállása, és ha igen, ezt számára ki fogja engedélyezni. A közalkalmazott státuszú egészségügyi dolgozóknak jelenleg akkor kell engedélyt kérniük a másodálláshoz, amennyiben a munkaidejük ütközne a két munkahelyen. Egészségügyi béremelés 2022. (Ezt szinte kivétel nélkül meg is kapják. ) Ha ennek nincs akadálya, egyszerű bejelentési kötelezettség terheli őket. Ehhez képest az októberi törvény jóval nagyobb szigort ír elő a területen. Nem feltétlenül csupán a klasszikus másodállásvállalást korlátozza, hanem valamennyi térítés ellenében végzett tevékenységet.