Tudni szeretnétek, hol lakik a Mikulás? Most megmutatjuk nektek, mennyi kincset rejt és milyen gazdag népi hagyományokat őriz az a hely, amelyet a legendák szerint hosszas keresés után választott ki lakóhelyéül a Mikulás Lappföldön, Rovaniemiben. A finnek csodálatos mesevilágába utazunk, ahol mindenki csak kitűnő manóbizonyítványt kap és ahol havas varázslatban lehet részünk. Lappföldi nevezetességek Pyha-Luosto Nemzeti Park Mielőtt felfedezzük a Mikulás birodalmát, tegyünk egy túrát a lappföldi tajgán. Az Északi Sarkkört átlépve a föld, a víz, a levegő és a jég az úr, s ez teszi egyedivé ezt a vidéket. Ezért kezdjük ennek a földnek a megismerését a Pyha-Luosto Nemzeti Parkban. Pyha-Luosto Nemzeti Park Elsőként el kell látogatni a husky farmra, hiszen a nemzeti park terültén a kutyákat nem csak tenyésztik, hanem szánhúzásra is használják. S ha már szánhúzás, akkor Lappföld legnagyobb rénszarvas farmját is itt találjátok. Télen ide terelik össze az állatokat és a karámoknál etetni is lehet őket.
Ebből az derül ki, hogy a Mikulás műhelye az Északi-sarkon található. És ez tökéletesen alkalmas hely egy téli időjáráshoz szokott (mese)figurának. Az persze már más kérdés, hogy az évek múltával és a legenda színesedésével a Mikulásnak már társai is akadtak. Egész pontosan a rénszarvasok – akik, tudvalevő, hogy elsősorban növényekkel, fűvel táplálkoznak. Ehhez pedig egy egész évben hóval borított területen viszonylag nehéz hozzájutni.. Hol lakik a Mikulás? Hol lakik a Mikulás – a finnek felfedezése A jelen állás szerint viszont a finnek győztek, ugyanis a legelterjedtebb nézet szerint a Mikulás Lappföld ön lakik. Nem meglepő, hogy ezt ők terjesztették el: egy népszerű rádióműsorban jelentették ki merészen ezt az elméletet, 1927-ben. Azóta volt pár konkurens ország és helyszín, akik beneveztek a nemes "Mikulás földje" című versenyre. Ám egyelőre nem sikerült letaszítani Lappföld ellenállhatatlan varázsát a trónról: a legtöbb gyermek számára ez az igazi otthona szeretett Mikulásának. Persze azért a finnek is mindent megtesznek, hogy minél hitelesebben alá tudják támasztani ezt az állításukat.
7). A Saami bennszülöttek lélekszáma kb. 7 000 főre tehető. A Lappföld keleti része, ahol észak felé haladva az erdős vadont és a mocsarakat a kerekded, fátlan hegyek (tunturi) vidéke váltja fel, jócskán különbözik az ország többi tájaitól. A Lappföld éghajlata a Golf-áramlat jótékony hatásának köszönhetően kontinentális. Az egyes évszakok közötti átmenetek élesek. A februártól májusig tartó tavasz végén az olvadó hó zúgó patakokba gyülekezik az erdőben és a hegyoldalakon. Ezzel egyidőben a tavak és folyók levetik jégpáncéljukat, a fák leveleket hajtva várják az északi nyárba érkező vándormadarakat. Nyáron, június és július folyamán a legtöbb a napsütésés órák száma (220-300). Ekkor a legmagasabb és legalacsonyabb nappali hőmérséklet +20°C és +5°C között ingadozik. Ősszel a "ruska" néven ismert színkavalkád öltözteti a Lappföldet. Novembertől a téli félhomály (Kaamos) időszaka következik, amikor a Nap nem emelkedik a horizont fölé a tél közepén. Januárig lehet gyönyörködni az időnként feltárulkozó sarki fény jelenségben, a kékes árnyalatú alkonyokban és a mélységes csendben és nyugalomban.
S mivel a hegyoldal egy nyuszifülre hasonlít, ezért a Mikulás mindent kívánságot meghall. Rovaniemi, a Mikulás otthona Feleségével és a skandináv népmesék legendás alakjaival, a szorgos manókkal azon dolgozik, hogy gyermekeket boldoggá tegye. Azonban a Mikuláshoz Lappföldre ma már nem kell olyan messze menni, elég "csak" Rovaniemibe, Lappföld fővárosába, a sarkkörre ellátogatni. A finn Mikulás és felesége, Karácsonyanyó és a karácsonymanók ma is aktívan dolgoznak a fiatalok örömére. Mindezért Lappföld nem csak egy mesét, hanem egy mesés utazást is megérdemel. Valljátok be, hogy titokban Ti is mindig arra vágytatok, hogy megismerjétek a Mikulás birodalmát! A lappföldi husky szános túra, az ősi városok, a skanzenek miliője után irány Rovaniemi, hiszen a lappföldi varázslat itt válik teljessé! Rovaniemi, a Mikulás birodalma Az északi sarkkör fővárosába Rovaniemibe, Mikulásfaluba érkezünk, ahol minden túlzás nélkül egész évben minden a Mikulás és a karácsony körül forog. Itt csak úgy özönlenek a boldogságbombák!
Újabb cikkünk ebben a témában: Leszállt Ferihegyen Joulupukki gépe - 2016. 12. 01. Hei lapset! – üdvözölte a gyerekeket Joulupukki, a finn Mikulás, amikor kilépett a Finnair Airbus A320-asából. December 6-ig marad hazánkban, több vidéki városba és fővárosi helyszínekre is ellátogat, utána a világ más részein teljesíti a gyerekek kívánságait.
De azért akadnak országok, akik inkább magukénak tartják ezt a megtiszteltetést. Melyek is ezek? Norvégia Mint skandináv ország, a norvégok úgy gondolják, joggal választhatta magának a Mikulás lakhelyéül akár az ő hazájukat is. Ők úgy tartják, Drøbakban él, ez egy kisebb város a fővárostól, Oslótól nem messze, és Julenissennek nevezi magát. Van neki saját rezidenciája is, a Treegarden Karácsonyi Ház, ami egész évben nyitva áll a látogatók számára. A helyi postahivatal pedig legyen akkor a rendelője, hiszen ott is számos ajándéktárggyal és a neki írt levelekkel találkozhatunk náluk. Kanada De Kanada is versenyzik a kitüntető "A Mikulás lakhelye" címért. Olyannyira, hogy 2010-ben a bevándorlási miniszter kanadai állampolgárnak nyilvánította a télapót. Sőt, az Északi-sarkra (ami nemzetközi területnek számít) is igényt tartanak. És persze természetesen ők is fenntartanak egy postacímet a gyerekek kívánságlevelei számára. De az igazi meglepetést a végére tartogattuk nektek. Az igazság ugyanis az, hogy a fent említettek közül senkinek sincs igaza.
Megkezdődött a parlamenti vita 2017. április 19. Megkezdődött a parlamentben a Munka Törvénykönyve módosításáról az általános vita. Az ellenzéki képviselők vadul bírálták az új passzusokat, de senkit sem lep meg majd, ha 2017. július elsejétől ez lesz hatályban, és punktum. Általános vélekedés szerint az autóipari cégek szájízére szabták a javaslatot. A módosítás célja, hogy jobban összehangolttá váljon a teljesítendő munkaidő és az üzemidő – mondta Bánki Erik, a parlament gardasági bizottságának elnöke (képünkön) a Munka Törvénykönyve új javaslatát ismertetve. Hangsúlyozta, hogy a változtatás a munkavállalók érdekét is szolgálja, hiszen így a kevésbé intenzív időszakban nem bocsátják el őket, hogy azután újra felvegyék. Mindez pedig – mint elhangzott – az Európai Unióban alkalmazott gyakorlatnak is megfelel. A törvénymódosítás lényege egyébként röviden az, hogy a munkaidőkeret hossza a jelenlegi egy évről 36 hónapra nyúlik. A módosított jogszabály tehát hároméves időszakra teszi lehetővé a felhasznált és fel nem használt munkaórák közötti "sakkozást".
Munkanap, munkahét, munkaidő-beosztás – újradefiniált fogalmak A törvénytervezet szándéka szerint némileg módosul, illetve egyszerűsödik néhány fogalom, így a munkanap, a (munka)hét, az általános munkarend és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás fogalma is. Ezen felül azonban kifejezetten érdemi változást jelenthet a már közölt munkaidő-beosztás módosításának új szabálya. Gyakorlatilag változatlan maradna ugyanis az a fő szabály, hogy a munkaidő-beosztást milyen határidőben kell a munkavállalóval közölni ahhoz, hogy a módosítás ne minősüljön pótlékköteles rendkívüli munkavégzésnek. Azonban a tervezet szerint a munkavállalóval már közölt munkaidő-beosztást a munkáltató ennél rövidebb határidővel is módosíthatná, ha ezt a módosítást a munkavállaló kéri, vagy ahhoz hozzájárul. Ezzel kapcsolatos majdani viták esetén komoly bizonyítási kérdéseket vethet fel, hogy tekinthető-e egyáltalán önkéntesnek a munkavállaló hozzájárulása egy ilyen – rövid határidővel közölt és rendkívüli munkavégzési pótlékot nélkülöző – módosításhoz.
Ettől pedig kizárólag kollektív szerződésben lehet érvényesen eltérni. A hosszabb munkaidőkeret kapcsán érdekes kérdés lesz, hogy a munkaidőkeret végén megállapításra kerülő rendkívüli munkavégzéséért járó díjazást mikor fogja elszámolni a munkáltató, hiszen a jelenlegi szabályozás kapcsán erre csak a munkaidőkeret végén köteles, és ennél rövidebb elszámolási határidőt a jelenlegi módosítástervezet szövege nem tartalmaz. Munkanap, munkahét, munkaidő-beosztás: újradefiniált fogalmak A törvénytervezet szándéka szerinti némileg módosul, illetve egyszerűsödik néhány fogalom, így a munkanap, a (munka)hét, az általános munkarend és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás fogalma is. Ezen felül azonban kifejezetten érdemi változást jelenthet a már közölt munkaidő-beosztás módosításának új szabálya. Gyakorlatilag változatlan maradna ugyanis az a fő szabály, hogy a munkaidő-beosztást milyen határidőben kell a munkavállalóval közölni ahhoz, hogy a módosítás ne minősüljön pótlék-köteles rendkívüli munkavégzésnek.
A munkaadói érdekképviseletek kezdetben eleve elutasították az éves korlát fenntartását. Érvelésük szerint a jogharmonizáció révén bevezetett változtatások, így a napi és a heti munkaidő túlórával együtt számított 12, illetve 48 órában történő maximálása elegendő korlátot jelent az elrendelhető túlóra mértékére is. A további egyeztetésen viszont már elfogadták volna egy általános 300 órás éves korlát bevezetését, ha ezt a kollektív szerződésekkel 400 órára lehet emelni. A szakszervezetek más alkutémákkal összefüggésben belementek volna a 200-300 órás éves korlátba. Végül a kormány által a parlament elé terjesztett javaslatban a 300-400 órás éves korlát szerepel. (MTI)
Ezen a fórumon már többször is megvitatták a szociális partnerek a munkaidő szervezésére vonatkozó módosítási javaslatokat. A kormányzati oldal ennek során számottevő mértékben változtatott eredeti előterjesztésén a munkáltatói érdekképviseletek heves tiltakozása közepette. Így például az egyik legvitatottabb kérdéskörnél, a munkaidőkeret meghatározásánál a munkaadói érdekképviseletek végig fenntartották a kormányzati oldal első változatához közeli igényüket. Ezek szerint a jelenleg általánosan alkalmazható két hónapos munkaidő-keretet négy hónapra kívánták emelni. A speciális munkaidő-beosztásnál, például a készenléti munkaköröknél, a folyamatos, több műszakos, az idénymunkánál fél éves, a kollektív szerződés esetén pedig egyéves munkaidő-keret meghatározására tartottak igényt. A munkaidő-keret azt jelenti, hogy a napi, illetve a heti munkaidőnek ilyen időtartam átlagában kell megfelelnie a munkáltatónak. Az időtartam egy részében tehát akár napi négy órát, egy másik részében pedig 12 órát dolgoztathatnak a munkáltatók, azaz túlóra nélkül is alkalmazkodhatnak a nagyobb megrendelésekhez.
(MTI) Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.