Változás történt az e-matrica rendszerben, visszaváltható a Jász-Nagykun-Szolnok megyei autópálya matrica! Megváltozott a 45/2020. (XI. 28. ) ITM rendelet, amelynek alapján mától díjmentessé vált többek között az M4-es autóút Jász-Nagykun-Szolnok megyei szakasza. Ennek megfelelően az erre a megyére érvényes e-matrica termék megszűnt, és a korábban megvásárolt Jász-Nagykun-Szolnok megyei úthasználati jogosultságok visszaválthatók. A visszaváltásra és az e-matrica árának visszaigénylésére 2022. A NÚSZ adatai szerint január 31-én 2,8 millió éves autópálya-matrica jár le - Blikk. december 31-ig van lehetőség személyesen a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. társaság bármely ügyfélszolgálatán, vagy írásban (e-mailben vagy postai úton). A Jász-Nagykun-Szolnok megyei matricák visszaváltásával kapcsolatban bővebb tájékoztatás a oldalon talákhatnak - jelentette Facebook-oldalán a társaság.
A NÚSZ szerdai MTI-nek küldött közleménye arra figyelmeztet, hogy sokan hagyják az utolsó pillanatra az új éves úthasználati jogosultságuk megvásárlását, január utolsó két napján rendre 200 ezer körül van az éves országos és megyei matricavásárlások száma. Megyei autópálya matrica érvényessége za. Megközelíti már az egymilliót az idei évre érvényes éves országos és megyei autópályamatrica-vásárlások száma, eddig nagyjából 300 ezer éves országos és több mint 700 ezer megyei vignettát vettek - közölte Bartal Tamás, a NÚSZ Zrt. vezérigazgatója a közleményben. Hozzátette: ez azt is jelenti, hogy a tavalyi évre értékesített éves vignettamennyiség 65 százalékát még nem vették meg a közlekedők. Január 31-e fontos határidő az úthasználati díjfizetéshez kapcsolódó mentességek és kedvezmények megújítása szempontjából is: eddig kell benyújtani az ezek igénybe vételéhez szükséges kérelmet a közlekedési igazgatási hatósághoz (járási hivatal, kormányablak), vagy a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárságához.
Több millió autós figyelmébe A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) adatai szerint január 31-én éjfélkor hozzávetőlegesen 2, 8 millió, a 2021-es évre megváltott éves országos és megyei autópálya-matrica érvényessége jár le, és ez a nap a mentességek és kedvezmények igénybevételéhez kapcsolódó bejelentési határidő is. 2, 8 millió, éves autópálya-matrica jár le január 31-én A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) adatai szerint január 31-én éjfélkor nagyjából 2, 8 millió, a 2021-es évre megváltott éves országos és megyei autópálya-matrica érvényessége jár le. Az autósoknak figyelniük kell az e-matricákkal! - Napi.hu. És ez a nap a mentességek és kedvezmények igénybevételéhez kapcsolódó bejelentési határidő is. A NÚSZ szerdai MTI-nek küldött közleménye arra…
A mentesség például olyan járművekre vonatkozik, mint a hazai rendvédelmi szervek által üzemben tartott, vagy megkülönböztető jelzés használatára jogosult gépjárművek. A kedvezmény pedig a nagycsaládosokat és a mozgáskorlátozottakat érinti, ők a D2 díjkategóriába tartozó személygépkocsijukkal D1 díjkategóriájú e-matrica megváltásával használhatják a díjköteles úthálózatot. A részleges díjmentességhez kapcsolódóan a január 31-i határidő a nagycsaládosokat érinti, míg a mozgáskorlátozottak esetében nem szükséges a bejelentést évente megújítani, mert az ő jogosultságuk a mozgáskorlátozott parkolási igazolvány visszavonásával, illetve a nyilvántartásból történő törléssel szűnik meg. Megyei autópálya matrica érvényessége. Autópálya-matrica vásárlásához a szolgáltató a saját, mobiltelefonra is optimalizált oldalát ajánlja. Itt a vignettát kényelmi díj nélkül lehet beszerezni, és a vásárlást igazoló bizonylatot sem kell megőrizni a matrica érvényességének lejárta után két évig. Kiemelt kép: MTI/Kovács Attila
Január 31-e fontos határidő az úthasználati díjfizetéshez kapcsolódó mentességek és kedvezmények megújítása szempontjából is: eddig kell benyújtani az ezek igénybe vételéhez szükséges kérelmet a közlekedési igazgatási hatósághoz (járási hivatal, kormányablak), vagy a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárságához. A mentesség például olyan járművekre vonatkozik, mint a hazai rendvédelmi szervek által üzemben tartott, vagy megkülönböztető jelzés használatára jogosult gépjárművek. A kedvezmény pedig a nagycsaládosokat és a mozgáskorlátozottakat érinti, ők a D2 díjkategóriába tartozó személygépkocsijukkal D1 díjkategóriájú e-matrica megváltásával használhatják a díjköteles úthálózatot. Újévi változások a magyarországi autópályákon. A részleges díjmentességhez kapcsolódóan a január 31-i határidő a nagycsaládosokat érinti, míg a mozgáskorlátozottak esetében nem szükséges a bejelentést évente megújítani, mert az ő jogosultságuk a mozgáskorlátozott parkolási igazolvány visszavonásával, illetve a nyilvántartásból történő törléssel szűnik meg.
1516. március 13. Szerző: Tarján M. Tamás 1516. március 13-án hunyt el II. Ulászló király, a cseh és a magyar trón birtokosa. Ulászló már Mátyás idejében trónkövetelőként lépett fel Magyarországon, nagyapjára, I. Albert királyra (ur. 1437-1439) hivatkozva, de szembekerült az előtte uralkodó Mátyással (ur. A második Jagelló-kor Magyarországon (1490-1526). 1458-1490) Csehországban is, ahol ketten versengtek Podjebrád György megürült trónjáért. A cseh rendek Ulászlót választották, majd a vetélytársak 1477-től megosztva birtokolták az országot, a harc pedig Mátyás halálával, 1490-ben végleg eldőlt. Ahogy a krónika írja, az erőskezű Hunyadi után a magyar főnemesek olyan királyt akartak választani, "akitől nem prüszköl a májuk", így esett a választásuk Ulászlóra, akinek a kezét még a koronázási eskü is megkötötte. A Jagelló-uralkodó tehát nagy vetélytársának trónját is megszerezhette (Corvin Jánossal, Mátyás törvénytelen fiával szemben), de a hatalmat gyakorolni már nem tudta: regnálása idején az őt behívó bárók kiskirályokká nőttek, megtagadva a király parancsait saját céljukra szedték be az adót és a vámokat, semmibe vették a tehetetlen uralkodót.
Forrás:;
Hatalmát korlátozó feltételeket fogadtattak el vele, s visszahelyezték magukat ősi jogaikba. A feljegyzések szerint a nép most is örömujjongásban tört ki, a reményekkel eltelt Beatrix királyné pedig a nagy nap örömére pénzt szóratott közéje. "Dobzse, dobzse – mosolygott a király, s csakugyan nem törődött többet se koronával, se országgal. Azt tartotta, hogy csak szundikálásra való a trónus, s akármilyen rossz hírrel ébresztették, csak ennyit mondott rá: dobzse, dobzse! Ez pedig nem jelent magyarul egyebet, mint azt, hogy: jól van, jól, ne bántsatok, hadd alszom! Rá is ragadt a jámbor cseh emberre ez a név, a magyar nép azon emlegeti örökétig. 1516. március 13. | Meghal II. Jagelló Ulászló magyar király. " (Móra Ferenc: Titulász bankója) A magyar koronára többen is igényt tartottak, ezért Ulászló uralkodása nem sok jóval kecsegtetett. Előbb Albert lengyel herceg tört be az országba, de ő Ulászló sziléziai birtokaiért cserébe visszavonult. Miksa, Frigyes császár fia azonban elfoglalta Bécset, sőt az országba benyomulva, Székesfehérvárott királlyá is koronáztatta magát.
Ugyanakkor az ő uralkodása alatt tört ki az országban a Dózsa-féle parasztfelkelés. Nagyszabású törvényhozói munkája eredményeképpen II. Ulászló alatt megszületett az addigi legnagyobb magyar törvénykönyv, a Hármaskönyv. Az újabb kutatások szerint a Jagellók korában jelentős gazdasági fejlődésre kerülhetett sor. 1456. március 1. | II. Ulászló király születése. Ami a kultúrát illeti: gyorsan terjedt az írásbeliség, a magyar nyelvű irodalom pedig kifejezetten virágzásnak indult. Forrás: József Attila Könyvtár – Dunaújváros
1456. március 1. Szerző: Tarján M. Tamás "Dobzse, dobzse – mosolygott a király, s csakugyan nem törődött többet se koronával, se országgal. Azt tartotta, hogy csak szundikálásra való a trónus, s akármilyen rossz hírrel ébresztették, csak ennyit mondott rá: dobzse, dobzse! Ez pedig nem jelent magyarul egyebet, mint azt, hogy: jól van, jól, ne bántsatok, hadd alszom! Rá is ragadt a jámbor cseh emberre ez a név, a magyar nép azon emlegeti örökétig. Ii ulászló magyar király tv. " (Móra Ferenc: Titulász bankója) 1456. március 1-jén született II. Ulászló magyar király (ur. 1490-1516), akinek országlása a Hunyadi Mátyás (ur. 1458-1490) által kiépített erős, központosított állam hanyatlását, hazánk eladósodását és meggyengülését hozta. Magyarország történetének második Jagelló uralkodója a krakkói udvarban, IV. Kázmér (ur. 1447-1492) gyermekeként látta meg a napvilágot. A fiatalembert édesapja a maga örökébe szánta, Ulászló azonban nagyapjára, Albert királyra (ur. 1437-1439) hivatkozva a Szent Koronára is igényt formált, 1469-ben, III.
Miksától végül Báthori István erdélyi vajda és Kinizsi Pál szabadították meg az 1491. évi pozsonyi békével, amelyben Ulászló elismerte Miksa és örökösei trónigényét. Megszabadulván ellenségeitől, Ulászló tétlenségbe merült. Ulászlónak nem volt eszköze az ország rendbetételére, kincstára kiürült, állítólag magának is a néptől kellett élelmet kérni, miközben az urak állandó követeléseit kénytelen volt jóváhagyni. Mindenre rámondta, hogy "dobzse", azaz "jól van". Ez a szokása már Csehországban megszerezte neki a "Dobzse král" (Jól van király) címet, s nemsokára "Dobzse László" alakban Magyarországon is közkeletűvé vált. Az ország határait a törökök is veszélyeztették, de velük is békék sorát kötötte. Ii ulászló magyar király 2. Gyengekezű uralkodó volt, a tényleges hatalmat tulajdonképpen nem is ő, hanem a Szapolyaiak, majd Bakócz Tamás gyakorolta. 1490 után fokozatosan lebontották a Mátyás korában kiépült központosított politikai rendszert, majd 1494-ben szétverték az egykor rettegett fekete sereget, elhanyagolták a török ellen kiépített végvárrendszert, eltörölték a Hunyadi által bevezetett adókat.