Ez utóbbi példájaként említette az Airbus Gyulán épülő helikopter-alkatrészgyárát, amely a tervek szerint június vége előtt megnyílik. Palkovics László szerint az ukrán-orosz konfliktus rávilágított arra, hogy vannak olyan új technológiák, amelyeket "nagyon komolyan kell venni". Ilyenek a drónok vagy a vállról indítható fegyverek, amelyek gyártása "nagyon komoly opciót jelent Magyarországnak" - mondta a tárcavezető. Győzni mentek a magyar katonák a Don-kanyarba, hazugság, hogy meghalni küldték őket silány fegyverekkel - Tudás.hu. Palkovics László kiemelte a tárgyalásokat a Nurol Makina török páncélozott járműgyártó vállalattal, amelytől ötszáz járművet vásárolt a magyar hadsereg. Ebből ötven darab lehívása már megtörtént, s az első tíz Gidrán típusú, támogató feladatú páncélozott jármű már az év elején meg is érkezett Magyarországra, s a további negyven felszerelése a remények szerint szeptemberben megkezdődhet Kaposváron. Az első ötven jármű gyártása még Törökországban történt, de a darabszám emelkedésével egyre több Magyarországon gyártott elem lesz - hívta fel a figyelmet a miniszter. Tavaly decemberben jelentették be, hogy a Magyar Honvédség több mint 300 Gidrán 4x4-es páncélozott kerekes katonai járművet rendszeresít majd.
"A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program folytatásaként 2028-2030-ra kell olyan szintet elérnie hazánk védelmi képességének, amellyel meg tudunk felelni a biztonságpolitikai kihívásoknak" – nyilatkozta Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Hír TV Napi aktuális című műsorában, szeptember 13-án, hétfőn. A honvédelmi tárca vezetője kifejtette: a NATO előírások alapján minden tagországnak a GDP két százalékát kell védelmi célokra fordítania. Magyarország tervezetten 2024-re éri el ezt a szintet. Benkő Tibor kiemelte: a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program része a hazai hadiipar megteremtése, illetve újrateremtése is. Nem akárhogyan modernizálja magát a Magyar Honvédség, több százmillió euró értékben vásárol lőszert a Rheinmetalltól | Azonnali. "A részben hazai bázison létrehozott új haditechnikai eszközök szavatolják, hogy hazánk ne legyen kiszolgáltatott helyzetben és a hadiipar – új munkahelyek teremtése révén is - nagy mértékben hozzájárul a gazdaság erősítéséhez" – fogalmazott Benkő Tibor. Hozzátette: a katona modern egyéni felszerelése és fegyverzete – részben magyar kézifegyverekkel – szintén fontos része a programnak.
Habár úgy tűnik, hogy nagyot álmodik a Fidesz, nem kell messzire menni, hogy hasonló intézkedéseknek legyünk szemtanúi, a román védelmi miniszter is csúcstechnológiára váltana, drón- és mini tengeralattjáró gyárat jelentett ma be. NYITÓKÉP: Rheinmetall Lynx Fahrzeug 1DMJ1874 / Rheinmetall MAN, Wikimedia Commons
Hadiipari termelés indul Kaposváron Rövidesen megkezdődik negyven Gidrán típusú, Törökországban gyártott harcjármű rádiótechnikai, elektronikai eszközökkel történő felszerelése Kaposváron, később pedig további száz példányhoz helyben gyártanak alkatrészeket is – jelentette be a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos a somogyi megyeszékhelyen szombaton. Gidrán…
Új harcjárműveket szerelnek fel Kaposváron Rövidesen megkezdődik negyven Gidrán típusú, Törökországban gyártott harcjármű rádiótechnikai, elektronikai eszközökkel történő felszerelése Kaposváron, később pedig további száz példányhoz helyben gyártanak alkatrészeket is - jelentette be a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos a somogyi megyeszékhelyen szombaton. Hadiipari termelés kezdődik hamarosan Kaposváron Rövidesen megkezdődik negyven Gidrán típusú, Törökországban gyártott harcjármű rádiótechnikai, elektronikai eszközökkel történő felszerelése Kaposváron, később pedig további száz példányhoz helyben gyártanak alkatrészeket is - jelentette be a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos a somogyi megyeszékhelyen szombaton. Csapatostul érkeznek a török csúcstankok: Kaposváron beindul a hadiipari termelés Rövidesen megkezdődik negyven Gidrán típusú, Törökországban gyártott harcjármű rádiótechnikai, elektronikai eszközökkel történő felszerelése Kaposváron, később pedig további száz példányhoz helyben gyártanak alkatrészeket is - jelentette be a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos a somogyi megyeszékhelyen szombaton.
Budát európai hírű királyi rezidenciává fejlesztette, bizonyos értelemben Buda volt Európa központja, ahol császárokat, királyokat, fejedelmeket fogadtak. Uralkodása idején kezdett kialakulni az a nagybirtokos réteg, amely későbbiekben az országot irányította. Reformpárti gondolkodása révén vonzották a praktikus újítások. Egyetlen törvényes gyermeke a Cillei Borbálától született Erzsébet királyné volt, Habsburg Albert felesége. Feltételezett fia, Hunyadi János házasságon kívüli kapcsolatból, Morsinai Erzsébettől született. Egészen 1921-ig, IV. Károly trónfosztásáig – néhány kivételtől eltekintve – Zsigmond király utódai ültek a magyar trónon. Zsigmond magyar király magyar. A morvaországi Znaimban hunyt el 1437. december 9-én, 69 évesen. Kívánsága szerint Magyarországon, Nagyváradon temették el, Mária királynő sírja mellé. A most meginduló nagyváradi feltárások talán hoznak valami eredményt a király és Mária királynő sírhelyét illetően. Hankó Ildikó
Ezen a napon koronáztak királlyá egy harmincas évei elején járó fiatal férfiút, aki már nagyon várta ezt a pillanatot. 2022. 05. 29. 334 éve szabadult fel a város Székesfehérvár török uralom alóli felszabadítása, a város visszavételének 334. évfordulója alkalmából tartottak megemlékező ünnepséget csütörtökön a Nemzeti Emlékhelynél. 2022. 19. 800 éves az Aranybulla Az Aranybullát hét példányban állították ki. Az elsőt a pápának küldték, hogy írassa be regisztrumába, a másodikat a johanniták, a harmadikat a templomosok kapták, a negyedik maradt a királynál, az ötödiket az esztergomi, a hatodikat a kalocsai káptalan, a hetediket pedig a nádor őrizte. Az alábbiakban Szabados György írását olvashatják, aki a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont történésze. 2022. 04. A magyar király, aki Európa egyik legtekintélyesebb uralkodója volt | National Geographic. 24.
Nagy Lajos végakaratában mindkét országát idősebbik lányának, Máriának szánta. A király halála után Máriát Magyarországon megkoronázták, de a lengyel nagyurak ragaszkodtak ahhoz, hogy új uralkodójuk Krakkóban tartsa székhelyét. Lajos özvegye, Erzsébet kénytelen volt engedni, és Mária húgát, Hedviget küldte Lengyelországba. Hedviget összeházasították a pogány litván fejedelemmel, Jagellóval, aki Ulászló néven elfoglalta a lengyel trónt és megalapította a Jagelló-dinasztiát. Magyarországon az urak Mária királyságát (1382-1387) csak időlegesnek tekintették és az utódlás kérdésében az ország három pártra szakadt. Az egyik tábor Zsigmond királyságát támogatta, Erzsébet királyné a francia király öccsét szemelte ki trónörökösnek, a harmadik jelölt Károly, az Anjou-ház utolsó nápolyi sarja volt. Magyarország története 12 Zsigmond, magyar király és német-római császár (1) | Egyéb videók. A bárói családok szabályszerű szövetségeket, ligákat alakítottak, hogy saját jelöltjeiket ültethessék a trónra. A küzdelemből végül Zsigmond került ki győztesen, aki a bárók akaratából lett király, és ezért nagy árat kellett fizetnie.
A keresztény egyházi szervezet egységesítésére a konstanzi zsinat tűnt a legalkalmasabb helyszínnek. Zsigmond maga hívta össze a korabeli Európa legnagyobb diplomáciai tárgyalását. Az 1414-1418 között ülésező zsinat kezdetén még mindig három pápa volt, s mindegyik mögött erős országok, sőt országcsoportok álltak. Ekkor már nem elsősorban a francia-olasz ellentét dominált, a két legfőbb tömörülés a francia-spanyol-skót és a német-burgundi-angol volt. Ekkoriban dúlt ugyanis a százéves háború Anglia és Franciaország között. Az angolok átmenetileg erősebb pozíciókat vívtak ki maguknak a konstanzi zsinat idején, ráadásul Zsigmond 1416-ban szövetséget is kötött velük. (Az angol király, V. Henrik ekkoriban bejelentette igényét a francia trónra, és a Loire völgyéig hódította meg Franciaország északkeleti részét. Zsigmond magyar király teljes. ) Zsigmond fegyveres támogatást ígért az angoloknak a franciák ellen, amit ugyan nem tartott be, de az angolok így is támogatták őt az egyházi ügyekben. A franciák viszont a fenyegető német-burgundi-angol szövetségtől tartottak, amúgy is rossz hadihelyzetükben, az angoloktól elszenvedett azincourt-i vereség után.
Zsigmond idejében három-négy kilométeren új, magas, vastag, tömör várfalakat építettek, városszerte új kapukat, kaputornyokat húztak föl, a falakat bástyákkal tagolták. Kijelölték a heti piacok és az országos vásárok helyét, szabályozták a behozott áruk vámját. A város gazdasági erősödésével együtt járt kulturális felemelkedése is. Hét budai és két pesti egyházi iskola mellett kialakult a vári domonkosok rendi főiskolája, és 1389-ben Mária királynő és Zsigmond király megalapítja az óbudai – igaz, rövid életű – egyetemet is. Zsigmond magyar király 1. Fejlett városépítésének bizonyítékai a budavári ásatások során felszínre került vízvezeték részei. A várpalotának már az Anjouk idején is volt vízvezetéke, de tönkrement, és az 1410-es években Zsigmond király építtette újjá. Lelke egy dunai víziszivattyú volt, amely fölnyomta a vizet a várnegyedbe. Zsigmondot megszerették a magyarok és kivételes képességű nagy királynak tartották. Német, magyar, cseh királyként és német-római császárként az akkori Európa legtekintélyesebb uralkodója volt.
A keleti királyság örököse ekkor még mindig csak 16 esztendős volt, így aztán helyette uralkodói ambíciókat dédelgető anyja kormányozta Erdélyt 1559-ben bekövetkezett haláláig. Az uralmat átvevő János Zsigmond helyzete nem volt könnyű, ugyanis a Habsburgok nem mondtak le Erdély megszerzéséről. A háborúskodásnak az 1570-es speyeri egyezmény vetett véget: II. János végleg lemondott a választott magyar királyi címről, és helyette princeps, azaz fejedelem titulust vette fel. Ő és utódai megtarthatták Erdélyt, de a család kihalása esetén a magyar királyt illette volna meg az új vezető kinevezésének joga. Ilyen szempontból tehát vita van azzal kapcsolatban, hogy az 1570. december 1-jén beiktatott uralkodó mennyiben tekinthető tényleges erdélyi fejedelemnek, és nem a rendek által önállóan választott utódot, Báthory Istvánt kellene-e inkább az elsőnek tekintenünk ebben a sorban. János Zsigmond fejedelmi országlása ugyanis nem tartott sokáig: 1571. március 14-én ratifikálta a szerződést, majd négy nappal később elhunyt, az erdélyi rendek pedig halála után eltértek a speyeri egyezményben foglaltaktól.