La ökológiai lábnyom ez egy olyan mutató, amelyet a földre gyakorolt társadalmi hatás mértékének megértésére használnak. Ezt a koncepciót 1996 -ban javasolták William Rees közgazdász és Mattis Wackernagel ökológus tanácsára. Ez a mutató segít megismerni a bolygó regenerációs képességét és a rendelkezésre álló erőforrások fogyasztásának ütemét. Az ember minden évben elfogyasztja a bolygó összes rendelkezésre álló erőforrását, ezért környezeti összeomláshoz érkezünk. Ebben a cikkben mindent elmondunk, amit az ökológiai lábnyomról tudni kell, mik azok jellemzői és jelentősége. Mi az ökológiai lábnyom Az ökológiai lábnyom a környezet társadalmi hatásának mutatója. Ily módon méri a kereslet hatását a bolygó meglévő természeti erőforrásaira, összefüggésben azzal, hogy képes -e ezeket az erőforrásokat regenerálni. Más szavakkal, általában úgy határozzák meg, mint a teljes ökológiai termőterületet, amely szükséges ahhoz, hogy előállítsák a közönséges polgárok által egy adott közösségben elfogyasztott erőforrásokat.
Ne vezessen környezetszennyező autókat. A gyaloglás vagy a kerékpározás fenntarthatóbb módja a városokban való utazásnak. Jobb vonattal vagy busszal utazni, mint repülővel. Energiatakarékos A lehető legalacsonyabb termosztát használata a téli fűtéshez az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy csökkentse ökológiai lábnyomát. Nyáron csökkentse a légkondicionáló használatát. Húzza ki az elektromos készüléket, ha nem használja. Szárítsa meg a ruhákat természetesen szárítógép használata nélkül. Kerülje az eldobható termékek használatát, és ha igen, mindig megtalálja a megfelelő módot az újrahasznosításra. Adj minden tárgynak egy második életet. Csökkentse a vízfogyasztást minden célra. Kerülje a műanyag használatát, amennyire csak lehetséges (bár a jövőben újrahasznosítható). Fenntartható étel Vásároljon helyi és szezonális élelmiszereket (a távolsági szállítás és a szennyeződés elkerülése érdekében). Fogyasszon olyan bioélelmiszereket, amelyek ritkán vagy egyáltalán nem használnak peszticideket és műtrágyákat a gyártási folyamat során.
A Föld biokapacitása (vagyis a termőföldek, vizek regenerálódása) viszont nem nőtt ilyen mértékben. Minden évben kiszámolják az "ökológiai túllövés" állapotát, vagyis azt a napot, amikor az emberiség erőforrás igénye és hulladéktermelése meghaladja/meghaladta a bioszféra regeneratív és abszorpciós kapacitását. 1987-ben ez a nap október 23-án volt, 2019-ben már július 29-én elértük azt a dátumot, amitől kezdve már több termőföldet használunk el, mint amennyi képes regenerálódni. 2020-ban a COVID-19 világjárványhoz kapcsolódó korlátozásoknak köszönhetően a dátum kitolódott augusztus 22-re. Hány embert tudna kellemesen eltartani bolygónk a lábnyom szerint? A jelenlegi ökológiai lábnyom és biokapacitás adatok alapján megközelítőleg 4, 5 milliárd ember élhetne fenntartható módon a Földön. A fejlődő, szegény országok egy része saját területéhez mérve még úgy sem számít fenntarthatónak, hogy kifejezetten alacsony az egy főre jutó fogyasztásuk. India egy főre jutó ökolábnyoma (1, 2 gha/fő) elég alacsony ahhoz, hogy a globális egy főre jutó biokapacitás alatt maradjon, ám a túlnépesedés miatt az egy főre jutó biokapacitás még annál is alacsonyabb (0, 4 gha/fő).
Hogyan csökkenthető a fogyasztás? Táplálkozás Bizonyára hallottál már róla, hogy a nagy üzletláncokban történő vásárlás helyett érdemesebb a helyi kistermelőket előnyben részesíteni. De miért van ez így? Egyrészt a multinacionális cégek az előállítási költségek leszorítása miatt gyakran távoli országokban (akár más földrészen) állítják elő a termékeiket. Ez több szempontból is aggályos, de talán a legfontosabb a szállítmányozás. Ahhoz, hogy egy távoli országban előállított élelmiszer a hazai boltokba kerüljön, rengeteg energiára (üzemanyagra) van szükség. Ezzel nem csupán a Föld erőforrásait csapoljuk, de a környezetet is szennyezzük. Másrészt a helyi termelők jellemzően annyi élelmiszert állítanak elő, amennyit értékesíteni is tudnak, így a felesleg nem kerül kidobásra. Az már csak hab a tortán, hogy a lokális gazdaságok szállítmányozása kevesebb energiát igényel, ezáltal pedig kevésbé szennyezik a környezetet. Otthon A tudósok szerint az otthoni energiafogyasztás az ökológiai lábnyom 20 százalékát teszi ki.
Idén augusztus 2-án volt a globális Ökológiai Túllövés Napja, az a nap, ameddig feléltük idén a természet fenntarthatóan előállítható erőforrásait. Azaz öt hónappal az év vége előtt már felfaltuk az éves betevőt! Nem meglepő módon a '70-es évek óta, amióta az emberiség folyamatosan túlfogyaszt, ez a dátum a legkorábbi az összes eddig számított közül. Érdekes azt is megnézni, hogy mikor lenne a Túllövés Napja, ha a világon mindenki egy átlagos magyar ökolábnyomán élne: előbb vagy később, mint a globális nap? Sajnos előbb, nekünk a világátlagnál valamennyivel nagyobb a lábnyomunk, így ez a nap július 10-re esett idén. Ökológiai deficit Kiderült az is, hogy mikor van az ökológiai deficit napja Magyarországon, azaz a Nemzeti Túllövés Napunk itt, a Kárpát-medencében. Az a nap, amikor az ország biokapacitását kimerítjük, vagyis a Magyarországon élők kimerítik az ország területén található ökoszisztémák által erre az évre fenntarthatóan előállított erőforrás-mennyiséget, például fát, mindenféle élelmet, vizet, és kimerítik az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, mint a hulladékok "elnyelése", a víz- és levegőtisztítás.
József Attila költészetének összefoglalása Költészetét áthatja az árvaság érzése, a szeretet vágya, a társkeresés és az emberség megőrzésére való törekvés. Szellemi fejlődése során a lázadástól eljutott a gondolat és élményvilág elmélyüléséig. Formailag az egyszerű népdaloktól indult majd az összetett képeket tartalmazó, láncszerkesztésű verseket írt de utolsó éveiben újra a zárt, tömör formákat használja. Zord bűnös vagyok, azt hiszem - József Attila kései költészete. A teljesség igénye hajtotta, de nem tudta azt megvalósítani sem életében, sem költészetében. Kedvelt motívumai: tél, fagy, bús, sötét, mama, nyirkos, szalma, víz
Videotorium) Bereményi Géza-Cseh Tamás: József Attila
Kötés: Kötött ISBN: 9789639893337