A működési egyensúly megbomlása neuro-hormonális szinten is megjelenik, – tehát befolyásolja az idegrendszer és a hormonális rendszer működését –, és emellett meghatározó szubjektív élményekkel és viselkedéses zavarokkal is együtt jár. A szubjektív élmény szintjét a "túl sok" kifejezéssel lehetne leírni. Ambivalens kötődés gyógyítása gyogyitasa hazilag. Az SE gyengéden, lépésről-lépésre, testből induló folyamatokkal teszi lehetővé, hogy a lefagyás állapotában megrekedt önvédő motorikus válaszok befejeződjenek, és a test képes legyen kiengedni azt a befagyott többletenergiát, amely a traumatizált állapotban a testben ragad. "A gyógyuláshoz nem feltétlenül kellenek új fejlesztésű gyógyszerek, bonyolult eljárások vagy hosszú terápiás kezelések. Ha megértjük, hogyan alakul ki a trauma, és megtanuljuk felismerni az oldódását gátló mechanizmusokat, képesek leszünk észrevenni azt is, hogy a szervezetünk milyen módokon próbálja meggyógyítani önmagát. […] Az SE módszerek hozzásegítenek ahhoz, hogy keresztüljuthassunk a traumán és önmagunk teljesebb, biztosabb érzékelésével folytathassuk tovább az utunkat.
Az az állat, amelyik majdnem prédává válik, szinte a lehetetlent viszi véghez: az óriási, beragadt többletenergiát a hajsza egy pontján elképesztően rövid idő alatt "leállítja" – majd a menekülés során és azt követően szintén kifutja-kirázza magából, hogy megszabaduljon tőle. Levine felismerte, hogy a traumatizálódott embernél azonban elakadnak azok a fiziológiai, energiaszabályozási folyamatok, amelyek az állatokban természetesen és azonnal lefolynak. A traumatizálódás tüneteit az okozza, hogy egy sokkhelyzetből nem tudunk elmenekülni, és megreked a menekülésre mozgósított energia, így azonban a felfokozott, elárasztó izgalmi állapotból nem tudunk visszatérni a nyugalmi működésbe. Az ember traumaválasza, működésmódja nem egyértelmű, hiszen a poszttraumatikus stresszhatás jelentős mértékben függ a trauma jellegétől és minőségétől, mélységétől, továbbá az egyén személyes életélményeitől és így megküzdési mechanizmusaitól is. A traumás, tehát túlzó stresszreakció akkor jön létre, ha az egyén próbálkozásai hatástalanok, az önvédelmi rendszer kimerül, és a szervezet működésének egyensúlya felborul.
kerület, Pozsonyi út 21–23. szám alatt volt. Krúdy Gyula rákospalotai vonatkozásai – Rákospalotaanno.hu. Ekkor kezdődött a cég igazi fénykora; különösen a milleniumi időszak nagyszabású építkezései számtalan megrendelést biztosítottak Neuschloszéknak. A fővároson kívül laktanyákat építettek Vácon, Nagyváradon, Lembergben és Przemyslben, de Eperjes város tűzvész utáni újjáépítésében is jelentős szerepük volt. Az igazi sikert az 1885-ös Országos Általános Kiállítás és az 1896-os Ezredéves Országos Kiállítás lebonyolításában és a pavilonok tucatjainak kivitelezésében nyújtott szerepük biztosította. Több mint 30 pavilon szerkezetét alkották meg, ácsmunkáit végezték el, sőt az ezredéves kiállításon saját pavilonnal is rendelkeztek.
A faszerkezet nem bizonyult tartósnak, ezért tíz évvel később tartós anyagokból újjáépítették az épületegyüttest. A Neuschloss fivérek végezték a millenniumra elkészült, eredetileg favázas szerkezetű Vajdahunyad vára kivitelezését, amelyet Alpár Ignác tervezett (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) További jelentős munkájuk szintén 1896-ra készült el, a reprezentatív Kossuth téri Igazságügyi Palota (Kúria) kivitelezése, mely Hauszmann Alajos tervei alapján épült meg. A Kúriával szemközti Országház építésében is szerepet kapott a cégük, hasonlóan további fővárosi, nagypolgári bérpalotákhoz, melyek ácsmunkáit, parkettázását ők végezték el. Hauszmann Alajos tervezte a Kossuth téri Igazságügyi Palotát, amely 1893 és 1896 között épült meg (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) Hauszmann Alajossal már meglévő kapcsolatuk és a referenciáik voltak a biztosítékai, hogy a századfordulón újjáépülő és kibővülő Budavári Palota parkettáinak gyártására is a cégüket kérték fel. 1899. május 26-án aláírt szerződésükben 1443 forintért vállalták a megépülő Szent István-terem különleges intarziás parkettájának elkészítését.
Az elkészült gyönyörű munka háromféle fából: dél-amerikai sapelli mahagóniból, vörös tölgyből és sötétbarna kerti diófából készült. Ötféle minta díszíti a parkettát: egy mandalamotívum és négy különböző sárkányábrázolás. Utóbbiak a Szent István-terem falikarjait is díszítő sárkánymotívumokkal vannak összhangban. A parkettát a terem széleinél a falburkolat alá befutó, geometrikus mintájú díszek keretezik. Hasonló gyártású volt a szintén Neuschlosz-kivitelezésű Rudas fürdő nyugati szárnyának intarziás padlózata is az 1880-as évek közepén. Alpár Ignác a korábbi közös munka után Neuschlosz Ödönnek és Marcelnek is villát tervezett. A Rózsadombon, 1891-ben vásárolt telket (Apostol utca 11. és 13. ) a fivérek megfelezték: Marcel villája volt a díszesebb, viszont az a II. világháború után teljesen megsemmisült. Az Apostol utca 13. számú villa jellegzetessége a déli homlokzat négyszögletes alaprajzú, prágai stílusú sisakkal megnyújtott tornya volt. Alpár Ignác tervezte az Apostol utca 13. szám alatti villát Neuschloss Ödön számára (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) Az 1898-ban elkészült villát Ödön csak hat évig lakta, mert 1904-ben meghalt (öccse egy évvel később, 1905-ben hunyt el).