A szabadhídvégi születésű Szigeti Lajos költőt a minap a Magyar Érdemrend lovagkeresztje elismeréssel tüntették ki. A versírással ő is tizenévesként kezdett kacérkodni, e tevékenység pedig az egyetemi évek alatt vált komolyabbá. Pályája nehezen indult, ám idővel megjelent például az Új Írás, a Kortárs című folyóiratokban és napilapokban is, köztük a Fejér Megyei Hírlapban. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (elemzés) - Oldal 3 a 4-ből - Műelemzés Blog. Az Élet és Irodalom 1977-ben mutatta be kilenc verssel, később egy külföldi antológiában hét költeménye jelent meg angolul. Eddig nyolc önálló verseskötete látott napvilágot, a legutóbbi Erővonalak címmel, s 1977 és 2014 közötti válogatott verseket tartalmaz. Témaválasztását tekintve Szigeti Lajos rendkívüli módon szeret foglalkozni azzal, honnan jöttünk mi, emberek, hová tartunk, mi végre vagyunk itt, a földön. Szülőfaluja, a természet kincsei szintén érdeklik, foglalkozott már a csillagászat jelenségeivel, szókincsével, és többnyire filozofikus műveket ír. Szereti továbbá a zenét, maga is játszik hangszeren, méghozzá egy harmóniumon, mert közel áll hozzá az orgonamuzsika.
Szigeti Lajos (Szabadhídvég, 1940. október 17. Szülei: Szunoman Lajos, Balogh Veronika) költő egyetemi tanulmányait Budapesten, az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar–angol szakán végezte, 1964-ben. A tanári diploma megszerzése után felsőoktatási intézményekben tanít, idegennyelvi intézet munkatársa. Szigeti lajos költő a m. 1977-ben mutatja be az Élet és Irodalom hetilap kilenc verssel, majd közlik a jelentősebb országos folyóiratok és napilapok is. 2010-ig hat verseskötete került kiadásra. Angolul hét költeménye jelenik meg az In Quest of the 'Miracle Stag': The Poetry of Hungary antológiában (Chicago, 2003). A bolgár Vezni (Mérleg) – 2008 című antológia hat versét hozza. Több idegen nyelvre fordított verse olvasható honlapján: 1993 óta szülőfaluja díszpolgára. Az Aquincumi költőverseny babérkoszorú az aranyszalaggal díjának nyertese (1998). Irodalmi és művészeti társaságok tagja: Magyar Írószövetség, Pen Klub, MAOE, Berzsenyi Dániel Társaság.
(Korunk, 2002) A virrasztó költő. József Attila nyomában. Esszék, tanulmányok, kritikák. (Tiszatáj Könyvek. Szeged, 2002) Meghalt a Nagy Pán!? A Napkelet, a Periszkóp és a Pásztortűz műhelypoétikája. (Tiszatáj, 2003) Hunnia és/vagy Pannónia, avagy Hol van otthon Szindbád? (Mozgó világ. Tanulmányok a hatvanéves Kulin Ferenc tiszteletére. Bp., 2003) Hagyományelvű transzilvanizmus és expresszionizmus. ("egy csonk maradhat. " Tanulmányok az 1920-as évek magyar irodalmáról. Bp., 2004) Verssor(s)ok. Líraiság az ezredfordulón. (Bp., 2005) Danse macabre. ("Égtájak célkeresztjén. " Tanulmányok Baka István műveiről. Szigeti lajos költő a youtube. Bombitz Attila. Szeged, 2006) "De én Uram, bakád én hol vagyok? " Emberiség az Ablaknégyszögben. Baka István szikár alakjai. (Új Dunatáj, 2008) szerk. : Gazdátlan hajók. Szegeden élő fiatal költők antológiája. (Szeged, 1979) "Lelkedet érzed. " Dolgozatok József Attiláról. (Szeged, 1981) "Modernnek kell lenni mindenestül? " Irodalom, történetiség, átértelmezés. Tanulmányok. (Szeged, 1996) Egy más egymás.
A nemzeti irodalom (milli edebiyat) költő- és írónemzedéke tette meg az első lépéseket az irodalom "törökösítése" felé. Ezt a változást tükrözi költőink életműve is: míg Yahya Kemal költeményeinek zöme aruz verselésű és szókincse is archaikus, vagyis jelentős mértékben arab és perzsa szavakból áll, Cahit Sıtkı már teljesen elhagyja a dívánköltészet formáit, Orhan Veli pedig mind nyelvében, mint költői attitűdjével akár kortársunk is lehetne. Három török költő: Yahya Kemal Beyatlı, Cahit Sıtkı Tarancı és Orhan Veli Kanık | Türkinfo. Mányoki János válogatásában, értő utószavának kalauzolásával most közel száz költemény segít kirajzolni a magyar olvasó számára e három igen eltérő karakterű költő arcélét, ráadásul a török irodalom e szerényen meghúzódó ismertetője műfordítóként is sikeresen helyt áll a két gyakorló költő-műfordító társa mellett! (szerk. : Mányoki János és Pintér Gábor; a műfordításokat készítette Bede Anna, Hárs Ernő és Mányoki János, a verseket válogatta és az utószót írta Mányoki János; illusztrálta Horváth László Adrián, 192 pp., Budapest, 2016) Tasnádi Edit
Gizella magyar királyné – Wikipédia Szent István Koronázása - Szent István Bazilika - Budapest Augusztus 20 István kerekes Mindezt azért cselekedte, mert Magyarországot minden külföldi menedékének szánta, olyan országnak, ahová mindenkinek szabad bejárása legyen, és senki a vendéget bántalmazni, sértegetni ne merészelje. Lett is foganatja a király szavának: amíg ő uralkodott, egyetlen vendégnek sem görbült meg még a haja szála sem. Szent István legendája nyomán írta: Lengyel Dénes Szent István István király ítélete II. Szilveszter pápát ugyanis éppen a német-római császár segítette Róma élére, ráadásul korábban ő III. Ottó császár nevelője volt. Szent istván királlyá koronázása. Így semmi jelentősége nem volt akkor, kitől kapta a magyar uralkodó a koronát. Nem tudjuk azt sem, milyen szertartási rend ( ordo) alapján zajlott le a koronázás, erről a történészek vitáznak, de forrás híján megállapítása egyelőre reménytelen. A Szent Koronáról gyakran elmondják, hogy az nem lehetett István koronája – mondván, rajta van a később uralkodó Dukasz Mihály bizánci császár portréja –, ám ez sem ilyen egyszerű, mivel vannak bizonyítékok arra, hogy a korona zománcképeit cserélték az idők során, és Mihály császár képének helyén eredetileg Szűz Mária volt.
A régi korok eseményeiről és uralkodóiról számtalan szájhagyomány, hamisított krónika és oklevél született. Bár ezek jó részét a történészek már cáfolták, néhány még a mai napig tartja magát. Augusztus huszadika alkalmából az Azonnali összegyűjtötte az öt legismertebb tévhitet az államalapítás korából, melyekről mindenki úgy gondolja, hogy igazak. Az államalapítás óta eltelt bő ezer esztendő során annak emlékezetére számtalan réteg rakódott. Mélyükre történészek generációi igyekeztek behatolni – természetesen mindig koruk lehetőségeihez mérten. A politika azonban itt is közbeszólt és a középkortól kezdve igyekezett mindig a saját érdekei szerint formálni a Szent Istvánról kialakított képet. Ezért fordulhatott elő, hogy ezekből a művészetek, a szájhagyomány és a folyton rohanó-változó iskolai oktatás során több is bekerült a magyar köztudatba. Szent István koronázása - Esztör napok | HelloEsztergom. Az alábbiakban öt ilyen esetet mutatunk be. 5. Koppány Szent István atyai nagybátyja volt – bizonytalan Az István ellen lázadó somogyi törzsfő alakját az 1983-as rockopera emelte be végleg a magyar nemzeti emlékezetbe.
1440. július 17. Szerző: Tarján M. Tamás 1440. július 17-én koronázták meg I. Ulászló magyar királyt (ur. 1440-1444), első Jagelló uralkodónkat, aki a rákosi országgyűlés választásának köszönhetően szerezte meg a trónt. Szent istván koronázása. A mindössze 15 éves Ulászló uralkodása mindössze négy évig tartott, és a rossz emlékű várnai ütközetben fejeződött be – bár egyes legendák utóbbi állítást kétségbe vonják. Ulászló édesapja – II. Ulászló király (ur. 1386-1434) – már 73(! ) esztendős volt, mikor fia megszületett, így aztán kevéssé meglepő, hogy a herceg alig tízévesen megörökölte a lengyel trónt. Első Jagelló királyunk nem alkotott jelentőset az északi királyságban, mivel uralkodása jelentős részében nemesi és egyházi előkelők – főként Zbigniew Olesnicki krakkói püspök – irányítottak helyette, ráadásul megkötötték a kezét az apja által adott engedmények is, melyek vészesen csökkentették a krakkói udvar hatalmát. Ulászlót már 14 esztendősen nagykorúsították, és még nem töltötte be 16. életévét, amikor I. Albert (ur.
Szeretettel:-Gyuri dobosigyorgy (szerző) 2013. 16:43 Ágika hálás szívvel köszönöm hozzászólásodat és a szívet is. Szeretettel:-Gyuri giziszalay 2013. 16:29 Tetszik az ünnepi köszöntőd kedves Gyuri. Szeretettel:Gizi kreativ55 2013. 16:03 ''Nem lesz itt háború, lesz majd örök béke, békességben élünk és nem szegénységben. '' Bár csak így lenne!!!!!!!!!!!!! Szívvel viszem kedves György. Ági dobosigyorgy (szerző) 2013. augusztus 20. 19:47 Valika hálás szívvel köszönöm. Szeretettel:-Gyuri 43Valeria 2013. 19:20 ''Nem lesz itt háború, lesz majd örök béke, békességben élünk és nem szegénységben' Szivet hagytam. űmesné dobosigyorgy (szerző) 2013. 18:43 Babuka hálás szívvel köszönöm hozzászólásodat és a szívet is. Szeretettel:-Gyuri babumargareta01 2013. 17:53 Kedves Gyuri,, nagyon jól sikeredett versedhez,, szeretettel gratulálok,,,, úgy legyen,,,,! dobosigyorgy (szerző) 2013. Szent istván koronázása legenda. 15:15 Andika hálás szívvel köszönöm a gratulációt és a szívet is. Szeretettel:-Gyuri Andicsek 2013. 15:11 Szívből gratulálok: andi dobosigyorgy (szerző) 2013.
1437-1439) halálát követően a magyar országgyűlés – 1440. január 1-jén – meghívta őt hazánk trónjára. A rendek mindössze annyi feltételt szabtak a jelölt számára, hogy védje meg Magyarországot a töröktől – erre a lengyel korona birtokában jó esély mutatkozott –, adja vissza a Zsigmond (ur. 1387-1437) által elzálogosított szepesi városokat, és vegye feleségül a nála kétszer idősebb Luxemburgi Erzsébetet, Albert özvegyét. Ulászló készségesen teljesítette volna a kéréseket, mire azonban Budára érkezett, már teljesen más helyzettel találta magát szemben: időközben ugyanis a királyné megszülte Albert utószülött fiát, Lászlót – a későbbi V. László királyt (ur. 1453-1457) –, és a Cillei és Garai családok támogatásával őt akarta a trónra ültetni. Erzsébet hamarosan ellopatta udvarhölgyével, Kottaner Jánosné Wolfram Ilonával a Visegrádon őrzött Szent Koronát, amivel Szécsi Dénes prímás – a hagyományoknak megfelelően – megkoronázta a csecsemő Lászlót. Szent István koronázása, Mani áldása - előadó: Várai Róbert - YouTube. Ulászlót aztán IV. Jenő pápa támogatása mégis hozzásegítette a hatalomhoz – az egyházfő nem akart egy újszülöttet állítani egy oszmán szomszédságban élő állam élére –, mivel a Szentszék fenyegetéseinek hatására Szécsi Dénes hamarosan átpártolt hozzá, és 1440. július 17-én őt is megkoronázta.
Az mindenesetre kétségtelen, hogy a koronázási paláston István király nem a Szent Koronát viseli. Ez az öt leggyakoribb tévhit Szent István korából. István koronázásánál nagyobb hatású esemény aligha volt a magyar történelemben, hiszen ettől kezdve a magyar királyok minden koronázáskor "Istvánná" lettek, a neki tulajdonított relikviákba öltöztek, az ő temetkezési helyén történt a koronázás, minden jogi hivatkozás alapjává szintén István kora lett. Tudta, hogy miután Szent Henrik halálával a bajor uralkodócsalád férfiágon kihalt, ezért az utolsó nőági leszármazott is szóba jöhetett lehetséges örökösként, aki történetesen pont Imre lehetett volna. Még kis sem heverték fiuk elvesztését, és az uralkodópárnak máris egy újabb problémával kellett szembenéznie: miután István senkit nem látott alkalmasnak, hogy az örökébe lépjen és keresztény hitben tartsa meg az országot, ezért inkább évtizedes háborúskodásba kezdett. Gizella passaui síremléke Forrás: Wikimedia Commons A források szerint ez vezetett egyik unokatestvére, Vazul megvakíttatásához, ráadásul néhány legenda szerint ezt a "megoldást" maga a megkeseredett Gizella királyné találta ki.