Új Népszerű Készleten Ajánljuk figyelmedbe (0) Leírás Hozzászólások (0) Alastair Reynolds Napok háza A csillagközi utazás korszakának hajnalán egy ifjú hölgy, Abigail Gentian ezer klónra hasítja magát, s a klónokat kiküldi a galaxisba, hogy óriási tudásra és bölcsességre tegyenek szert. A Gentian-klán hasadványai bizonyos időnként impozáns ünnepségek keretében újraegyesülnek, amikor is ezer éjszakán át osztják meg egymással az emlékeiket. A harminckettedik egyesülésre azonban két önfejű hasadvány, Campion és Purslane várhatóan több évtizedes késéssel érkezik csak meg. Ráadásul a klán szabályainak ellenszegülve közösen gyűjtik tapasztalataikat a galaxist átölelő hosszú körutak során, mi több: szerelmesek egymásba. A kiközösítéstől csak egyvalami mentheti meg őket: egy gépember, az a aranyszínű robot, Hesperus. De ő sajnos amnéziában szenved, és csak a arra emlékszik, hogy valami rendkívül fontos küldetést próbált teljesíteni, mielőtt törölték a memóriáját. A szerelmesek azt remélik, hogy tekintélyes vendégük megjelenése az egyesülésen enyhítheti majd a büntetésüket, de amikor a hajójuk váratlanul a klán vészjelzését fogja, nagyobb gondjuk is lesz, mint a hasadványtársak rosszallása.. Hatmillió év után valaki úgy döntött, hogy végleg le kell számolni a Gentian-klánnal.
Hatmillió év után valaki úgy döntött, hogy végleg le kell számolni a Gentian-klánnal. Miközben a túlélők maroknyi csapata versenyt fut térrel és idővel, hogy kiderítse, ki akarja a halálukat, megdöbbentő igazságok kerülnek napvilágra. Aztán elszabadul a pokol, mert valójában sokkal több forog kockán, mint egy ősi klán fennmaradása… A "Napok Háza" káprázatos, szédítő űropera, amely a klasszikus sci-fi eszközeivel teremt egy ragyogó, új világot – a kortárs tudományos-fantasztikus irodalom mesterműve. "Az űropera mesterdalnoka" (The Times) Hirdetés
Csakhogy a szálak egy még nagyobb titokhoz vezetnek, melyben nem csak a klánok és a géplények érdekeltek, de még a titokzatos Napok Háza is. Kevés manapság az olyan író, aki ilyen hatalmas távlatok bemutatására vállalkozik, ezért egy kissé féltem is, amikor először kezembe vettem a regényt, hiszen ekkora távolság esetén az alig néhány évezredes földi civilizációnk is csak apró pont lenne a galaxis történelmében. De Reynolds ügyes megoldásokkal kikerüli a felmerülő problémákat, nem rajzol teljes képet a világegyetemről, inkább csak részletekből, utalásokból ismerjük meg. A kentaurtól kezdődően a poszthumán létformáig számos tudatos lénnyel találkozunk, a szerző fokozatosan mutatja be a világot uraló technológiát – melyben bolygókat mozgatnak és csillagokat csapolnak meg, de nem létezik például fénysebességnél gyorsabb utazás, a bolygók közti út rengeteg időt vesz igénybe. Ahogy haladunk előre a regényben, úgy válik egyre nagyobb léptékűvé, de mégis minden hitelesnek és valóságosnak tűnik.
Hazatérése után a Kommunisták Magyarországi Pártja egyik alapító tagja és a Szlovák Tanácsköztársaság hadügyi népbiztosa, valamint a szlovák vörös hadsereg szervezője volt. A tanácsköztársaságok leverése után Bécsbe szökött, majd 1922 és 1936 között a Szovjetunióban élt. Harcolt a spanyol polgárháborúban, utána 1942 és 1945 között főszerkesztő volt a Moszkvai Állami Rádió magyar osztályán. Az 56-os események idején ő ment Kádárral Moszkvába, egyesek őt szerették volna Kádár helyett Magyarország élére. Dokumentumfilm készült az ’56-os soproni eseményekről! – Cyberpress. Így is sokáig az ország második embere volt. A jelenleg a Nagykürtösi járáshoz tartozó Terbegecen született 1898-ban Gerő Ernő. Az ő élete sem volt kevésbé kalandos, mint Münnich Ferencé. 1919-ben, a Tanácsköztársaság bukása után körözést adtak ki ellene, ezért Bécsbe menekült, ahol részt vett az emigráns magyar kommunista mozgalomban. Pozsonyba küldték, ahol részt vett a szlovákiai és a román ifjúmunkás szövetségek megalakításában, az Ifjúmunkás című magyar és szlovák nyelvű lap kiadásában.
Nagy Imrétől kezdve a Corvin-közi forradalmárok elmés harctechnikáján át a 18 évesen kivégzett pesti srácig. Szovjet tank Budapest utcáin Az '56-os események kitörését mindenki október 23-hoz köti és a budapesti tüntetésekhez, ugyanakkor egy másik magyar városban, Debrecenben ennél korábban elkezdődtek a megmozdulások, sőt, az első véres események is itt történtek, amikor október 22-én az ÁVH emberei a tüntetők közé lőttek. '56 eseményei olyan gyorsan történtek, hogy sokáig nem is lehetett pontosan meghatározni, leírni, hogy mi zajlik Magyarországon. Elsőként Mindszenty József bíboros, november 3-ai rádióbeszédében utalt az eseményekre úgy, mint szabadságharc. A Magyar Szabadság Éve – Az '56-os Emlékév programjai. Amikor ezt megtesszük, ne tévesszük szem elől a következőket: tudja meg mindenki az országban, hogy a lefolyt harc nem forradalom volt, hanem szabadságharc. 1945-től egy vesztett, számunkra céltalan háború után, erőszakkal épült ki az itteni rendszer, amelynek örökösei most a tagadás, megvetés, undor és elítélés izzó bélyegét ütik annak minden porcikájára.
És amit a szintén hibátlan gyerekszínészekkel együtt két percben összehoznak az amerikai rokonok hallatára ("Gizi néni, mondd, hogy harminchárom"), az egyszerűen a világ legjobb telefonálós jelenete. Eldorádó (1988) Bereményi Géza rengeteg mindenről emlékezetes marad majd a távoli jövőben is, de talán legkevésbé a rendezései lesznek fontos állomások. Azért a korai Eperjes-trilógiája (A tanítványok, Eldorádó, A turné) még mindig üt. Közülük is az Eldorádó emelkedik ki leginkább, mint Filmszemle-fődíjas, rendezői Európa Filmdíjas alkotás. '56-os történetek. Ebben nagyapjának állított emléket, aki Monori Sándor főhőshöz (Eperjes) hasonlóan a piac királya volt, aki a három felvonásra osztott film első harmadában, 1945-ben még simán tartja magát alapelvéhez: akinek aranya van, bármit elérhet – ha kell, azt is, hogy lánya férje örökre eltűnjön. Aztán jön 1950, Rákosiék. A piac haldoklik, Monori valósága kezd darabokra hullani – diftériás unokáját menthetetlennek gondolják, az orvosok is elhajtják, mire Sanyi bácsi elővesz egy rúd aranyat, és azt mondja: "Ez az, ami ember és ember között különbséget tesz".
Az 1956-os Emlékév programjai 2016. október 20. – november 6. 2016. október 20., csütörtök 11. 00 óra A MAGYAR IFJÚSÁG TÖRTÉNELMET ÍRT Ünnepi megemlékezés Beszédet mond Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa Helyszín: 1082 Budapest, Corvin köz 1. október 22., szombat A 6-os és 49-es villamos vonalán korhű, ünnepi járatok egész nap, a megállókban rikkancsok zengik a korabeli híreket. Megállók: 6-os villamos: Széna tér, Jászai Mari tér, Nyugati pályaudvar, Blaha Lujza tér, Corvin köz 49-es villamos: Móricz Zsigmond körtér, Gellért tér, Kálvin tér 10 óra – 18. 56 os események 2022. 00 óra SZENT KORONA-LÁTOGATÁS AZ ORSZÁGHÁZBAN Helyszín: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1- 3. 14. 15 óra Ünnepi koszorúzás a Műegyetemi 56-os Emlékműnél Beszédet mond Boross Péter, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke Helyszín: 1111 Budapest, Műegyetem rakpart 3. 15. 00 óra TÖRTÉNELMET CSINÁLT A NÉP Beszédet mond Schmidt Mária az 1956-os emlékév kormánybiztosa Köszöntőt mond Józsa János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora Felszólal Hajtó Ödön, a Műegyetem 1956 Alapítvány elnöke Helyszín: a Budapesti Műszaki Egyetem K épületének aulájában, 1111 Budapest, Műegyetem rakpart 3.
Dánielnek így hamar elege lesz a lány szüleiből (Garas Dezső és Törőcsik Mari), Angelinek pedig a Rákosiék által börtönbe vágott exávós apja (Bodrogi Gyula) makacsságából, és minden addiginál komolyabban merül fel a kérdés: menni vagy maradni? Szamárköhögés (1987) Gárdos Péter filmje már közvetlenül az októberi események idejére vitte vissza a közönséget – igaz, ekkor még csak háttérként jelenhetett meg az éppen dúló forradalom. Ennek megfelelően szinte az egész film négy fal között játszódik: a gyerekek örülnek, hogy nem kell iskolába menni, apa egy munkahelyi incidens után tér haza, de közben anya el akarja hagyni a családot. A mama kenyerét pedig golyók lyukasztották át. 56 os események kontírozása. Talán a Szamárköhögés mutatja meg legjobban, hogy '56 ugyan egy társadalmat megváltoztató történelmi esemény volt, de azt személyes szinten is meg kellett élni. Szerencsére Gárdos rendelkezésére állt a tökéletes színészgárda: többek közt Garas Dezső, Törőcsik Mari, Hernádi Judit, Eperjes Károly, Reviczky Gábor vagy Rudolf Péter.