Juhász Tibor: Salgó blues Juhász Tibor Salgó blues című első novelláskötete oldalszámra ugyan vékony, alig nyolcvanat számlál, miliője annál vaskosabb. Még föl sem lapozva a címből tudható, hogy Salgótarjánról lesz szó, és a blues afroamerikai fájdalmas-szomorú szólamai visszhangoznak a kis Moszkvának is titulált város összeomlott szovjet légvárai között, sajátos atmoszférát teremtve. A Salgó blues címhez jól illik a borító közepén kiemelt két söröskupak, pontosabban az ábrázolt társadalmi rétegben és egyúttal a szövegben szimbolikus Kőbányai-kupak. Az egyiken bányászjelvény látható, utalva a település és néhány szereplő ellentmondásos közelmúltjára: a feltörekvést célozva messze a föld alatt dolgoztak vájárként. A másikon a "nem nyert" felirat olvasható, amely jelzi az előző próbálkozás sikertelenségét, egyszersmind megbélyegezve a figurák életét, hiába a bányászok "Jó szerencsét! " köszönése. A szerencse forgandóságának hitéről még a mélyszegénységben élők sem mondtak le teljesen, nagy ritkán rámosolyoghat valakire Fortuna – játékgéppel vagy sefteléssel.
Legjobb esetben valahogy úgy, ahogy Puskás Öcsi felívelő pályája mutatja. Emblematikus figura ő, visszatérő helyet kap az események háttereként, a kocsmai poszteren. Juhász Tibor első prózakötete témában, korszakban, helyszínben, az alulnézet szemszögében is jól illik az 2015-ben megjelent Ez nem az a környék című első verseskötete mellé. A szoros kapcsolatról árulkodik, hogy amíg az első vers A harangszót várják címet viselte, az első novella a Harangszóra várni. A harangszó a láthatatlan, mégis létező szakralitás szimbóluma, amely egyaránt áthatja mindkét művét. Az elbeszélés központi szereplője Feri, aki igyekszik kevés szóval sokat mondani, ahogy maga a szerző is – és még valaki, aki – Istenhez hasonlóan – jelen is van a könyvben, meg nem is. Feri gondoskodó jelleme még közelebb visz ehhez az alakhoz. Az író ugyan nem nevezi meg, ahogy a Bibliában is csak a háttérben szerepel, de a Feriék erkélyéről szemlélt templomot róla, Szent Józsefről nevezték el. A munkások patrónusa illeszkedik legjobban ebbe a környezetbe, egy egyszerű ács, aki azonban egyedi jelentőségű.
Bővebb ismertető Juhász Tibor 1992-ben született Salgótarjánban, a Debreceni Egyetem magyar szakos hallgatója. 2012 óta publikál, novellái és versei többek között az Alföld, a Bárka, a Csillagszálló, a Forrás, az Irodalmi Szemle, a Műút, a Palócföld, a Prae, a Tiszatáj, valamint az Új Forrás folyóiratokban jelentek meg. Első verseskötete 2015-ben látott napvilágot Ez nem az a környék címmel. A szerző első prózakötete, a Salgó blues önéletrajzi ihletésű, szociografikus novellaregény. A fiatalkori emlékek és rögzített interjúk mozaikkockáiból összeálló történetek egy idegenségében is ismerős világot tárnak elénk, felvillantva Salgótarján múltját és jelenét, anekdotáit, magán-hiedelemvilágát, esendőségükben is szerethető arcait. A 10 legjobb elsőkönyves. Október 18-án, csütörtökön délután 16 órakor adják át a Várkert Bazárban a negyedik Margó-díjat, mellyel minden évben a legjobb első prózakötetet jutalmazzák. A díj kuratóriuma az utolsó pillanatban, tegnap hozta nyilvánosságra a díj rövidlistáját.
A megbocsátás. De elsősorban a részvét. Jó, hogy van ilyen is. Fotók forrása: ( borítókép, gyártelep)
E novella kiemelt szerepét strukturális pozíciója is támogatja, és az események hátteréül szolgáló világlátást itt mutatja be a szerző az erődszerű, robusztus templom leírásában, ahol az Isten háza elszeparálódni látszik a hívektől. Harang talán nem is lakik már bástyaforma tornyában, vagy csak hallgat – olvassuk, azaz nyitott kérdés marad, mennyire Istentől elhagyatott világ ez. Ha valamelyest az is, az ábrázolt alakokhoz közel álló Szent József mintha a templom helyett Feriéknél időzne, őt támogatná a magatehetetlen Margit emberfeletti erőfeszítést igénylő gondozásában. A narrátor később még visszatér hozzájuk, ahogy a későbbi főbb szereplők is többször megjelennek a továbbiakban. Vagyis az önállóan is olvasható novellák nem szeparáltak, inkább fejezetjellegűen fűződnek össze novellaregénnyé, amely egészében ad teljesebb képet a jellemekről. Az emberekéhez hasonló az épületek sorsa is, például az államszocializmussal vívott küzdelmet kiüresedve túlélő templom. De említhetjük a kolduspalotákat, ahol jelenleg a láttatott szegényebb emberek, közmunkások élnek, és a hajdani virágkor hervadását tükrözik.
(részlet)
Shirley szinte pont annyira kegyetlen és őrült, mint Elizabeth Taylor figurája volt, de Shirley karakterét felmenti a film azzal, hogy ő egy különc, tehetséges szerző. A főhajtás rávilágít még egy dologra: A Shirley sajnos közel sem annyira jó film, mint a Nem félünk a farkasoktól. A történet leírása nem adja vissza adja vissza a Shirley hangulatát. Ezt a filmet igazából nem jó nézni. Josephine Decker rendezőnő előző alkotása, a Madeline a mélyben világát építi újjá. A homályos, töredezett montázsokat zavarba ejtő, zajokra és zörejekre építő zene kíséri. A kései Terrence Malick ( Knight of Cups, Daltól dalig) formanyelve elevenedik meg: a nem lineáris történetvezetés, az imbolygó kistotálok és a nehezen felismerhető álomjelenetek folyamatosan kétségben tartják a nézőt, hogy mi is a valóság és mi a fikció. A néhol misztikus, máskor horrorisztikus hangulat elidegenítő hatással jár, amit csak fokoz a főhősök udvariatlansága, kiszámíthatatlan viselkedése, állandó pszichológiai játszmázása.
A záróvizsgáját követően Ruszt József szerződtette prózai szerepekre Kecskemétre. 1974–1978 között a kecskeméti Katona József Színház tagja volt. 1978–1983 között a Népszínház, 1983–1992 között a Nemzeti Színház társulatának tagja. Magyar nyelvi feladatlap a 8 évfolyamosok számára 2015 turkce Egyszer majd rájössz hogy kit veszítettél z Kapcsolat A híd túl messze van Nem félünk a farkastól teljes film Matematika gyakorló feladatok 4 osztály nyomtatható Sherlock holmes - árak, akciók, vásárlás olcsón - Boglári szüreti fesztivál 2019 program Sam, A Tűzoltó - Marslakó Riadó - Minimax Nem félünk a farkastól film izle Gottsegen györgy országos kardiológiai intézet érsebészet Irodalom munkafüzet 7 osztály megoldókulcs Betanított munka budapest egy műszak remix
Folytatódik a házigazdák csipkelődése, Martha felváltva szidja a férjét, és hevesen dicséri Nicket. George kimegy a kamrába, és egy puskával tér vissza. Hátulról megcélozza neje fejét, de amikor meghúzza a ravaszt, csak egy esernyő ugrik elő a puska csövéből. Marthának tetszik a dolog, és csókot kér George-tól, amit meg is kap, de amikor a férfi kezét a mellére húzza, az elhúzódik. Honey rákérdez Martháék fiára. Martha nem akar erről beszélni, George kikényszeríti belőle, de még a fiú szeme színében sem tudnak megegyezni. Martha elmeséli, hogy ismerkedtek meg George-dzsal, a tervét, hogy férjét apja segítségével az egyetem élére juttassa, és a terv kudarcát. Hogy ne hallja az asszony szidalmait, George Honeyt kezdei forgatni, közben a farkasos dalt énekli. A lány rosszul lesz, és kiszalad. Martha kimegy utána. A férfiak magukra maradnak, és tovább beszélgetnek. Szóba kerülnek a feleségek, Martha mint nagyivó, és Honey, aki állandóan hány. Nick elmondja, hogy azért vette el Honeyt, mert teherbe esett, de kiderült, hogy csak álterhesség volt, az esküvő után a hasa lelappadt.
Értékelés: 75 szavazatból Vasárnap hajnali két óra van. Egy középkorú házaspár valami partiról tér haza, és unalomból civódni kezdenek. Egy fiatal házaspárt várnak, akiket a papa kérésére kellene elszórakoztatniuk... A kibontakozó dráma csak részben szól a "házassági börtönről", legalább ugyanannyira két ember összetartozásáról, de éppen ettől lesz tanmese helyett elgondolkoztató darab. Forgalmazó: Örökmozgó Stáblista: Díjak és jelölések BAFTA-díj 1967 Oscar-díj Golden Globe-díj Legjobb film - drámai kategória jelölés Legjobb adaptált forgatókönyv jelölés: Ernest Lehman Legjobb eredeti filmzene Alex North Legjobb férfi mellékszereplő George Segal Legjobb színésznő - drámai kategória Elizabeth Taylor Legjobb színész - drámai kategória Richard Burton Legjobb női mellékszereplő Sandy Dennis 1967