A városban egy méter fölött van a vízszint, a velencei pátriárka úgy nyilatkozott, hogy a Szent Márk-bazilika "helyrehozhatatlan" károkat szenvedett. A készültséget péntekig meghosszabbították. Luigi Brugnaro polgármester azonnali fellépést kért a római kormánytól, többek között azt, hogy nyilvánítsa katasztrófa sújtotta övezetnek Velencét és térségét, amelyet szerdára virradó éjszaka rekord magasságú tengervíz öntött el a heves esőzések nyomán. Sajtótájékoztatóján Brugnaro hangsúlyozta, hogy a lagúnákon élők hozzászoktak a tengervíz emelkedéséhez, de a mostani ár húsz centiméterrel magasabb volt a kritikusnak tartott szintnél, és ez térdre kényszerítette a várost. Kijelentette, hogy Olaszország nemzetközi hírneve forog kockán: "meg kell mutatni, hogy nem hagyjuk veszni történelmi kincseinket! " – hangoztatta. Azt kérdezte, miért nem működik már a lagúnák bejáratánál tervezett Mose mobil zsiliprendszer, amelynek feladata éppen az egy méter fölötti tengerár visszatartása lenne. Velence árvíz 2019 pdf. Luca Zaia, Veneto tartomány elnöke, fél milliárd euróra becsülte az első kárfelmérést.
Az árvíz következtében hatalmas az anyagi veszteségük, és persze jól jön nekik a kártérítés, de az sem fedez mindent. Az olasz sajtónak adott nyilatkozatukból kiderül: úgy vélik, problémát jelent az, hogy a várost tartó cölöpök a hosszú nyári szárazságban megrepedeztek, most pedig a megemelkedett vízben szétmállanak. Dühösek a rengeteg pénzt felemésztő, de határidőre el nem készülő Mózes miatt, és amiatt is, hogy a város vezetése többségében Mestrében, szárazföldi Velencében él, ezért nem is ismerik a szigetek problémáit. Erre válaszul november 31-én népszavazást tartottak arról, hogy a lagúnaváros leváljon-e a szárazföldi részről, amellyel 1926 óta alkot egy települést. Velence kettészakadása valósággá is válhatott volna, ha az itt élők fele elmegy szavazni – ez viszont nem történt meg, döbbenetesen alacsony volt a részvételi arány. Velence árvíz 2019 free. Ha ez még mind nem lenne elég, a szélsőséges áradások után most az is fenyegeti Velencét, hogy elveszíti a világörökségi státuszát – írja az Euronews. A város 1987-ben került fel az UNESCO listájára, ám ezzel az olasz állam vállalta, hogy minden erejével igyekszik óvni a helyszínt.
A károk az első becslések szerint egymilliárd eurót tesznek ki. Megrongálódott a Szent Márk bazilika is, a helyiek szerint az épület strukturális károkat szenvedett, s amikor visszahúzódik a víz, és kiszáradnak a falak, lehullhat a csempék és mozaikok egy része. Velence árvíz 2015 cpanel. A velenceiek szerint azonban meg lehetett volna akadályozni a város épületeit és lakóit fenyegető természeti katasztrófát. Például azzal, ha elkészült volna az eredetileg 2011-re tervezett gátrendszer, a több mint hatmilliárd dollárba kerülő MOSE, amely elzárná a szigetekre és cölöpökre épült várost a tengertől: a Velence előtti lagúna három bejáratához tervezett gátak építését 2003-ban kezdték el, és a kiemelkedő, illetve lesüllyedő, több sorban elhelyezett fémfalak akár három méter magas ár ellen is megvédenék a várost. De nem védi: az építkezést korrupció, sikkasztás, késés és költségtúllépés kíséri, 2014-ben azért kellett lemondania az akkori polgármesternek, Giorgo Orsoninak, mert bűntársaival együtt dollármilliókat tett zsebre a gátépítésre szánt összegből.
Víz alatt Velence! Összefoglaló Két idős ember vesztette életét az árvíz miatt Velencében – írja az MTI. A várost szerdára virradó éjszaka a heves esőzések után rekord magasságú tengervíz öntötte el. Velence A tengerár teljesen elöntötte Pellestrina szigetét, ahol két idős ember életét veszítette. Egyiküket áramcsapás következtében, akkor érte a halál, amikor lakóházában a szivattyúkat próbálta meg elindítani. Velencében továbbra is esik az eső, az erős szél miatt a tengervíz beáramlik a városba. Velence: vasárnap újra tetőzik az árvíz - Turizmus.com. A víz elárasztotta a híres Szent Márk teret is, a Szent Márk-székesegyházban a vízszint az éjszaka meghaladta az egyméteres magasságot. A legendás székesegyházat 1200 éves fennállása alatt összesen hatszor öntötte el a víz, ebből négy beázás esik az elmúlt húsz évre. A Szent Márk-székesegyházat felügyelő tanács egyik tagja a BBC-nek – konkrétumok említése nélkül – azt mondta: "súlyos károk keletkeztek az épületben". Az olasz kulturális miniszter válságstábot küldött Velencébe; az óvodák, iskolák szerdán is zárva tartanak.
A város kedd óta víz alatt van, az éjszakai órákban a víz elérte a 187 centiméteres magasságot, ami rekordnak számít: a történelmi feljegyzések szerint ilyen magas vizet 1200 óta csak hat alkalommal mértek eddig. Ez a második legmagasabb az 1966-os után, amikor a Szent Márk téren 194 centimétert mértek. A tengerár teljesen elöntötte Pellestrina szigetét, ahol két idős ember életét veszítette. Egyiküket áramcsapás következtében, akkor érte a halál, amikor lakóházában a szivattyúkat próbálta meg elindítani. A szigeten legutóbb ekkora ár az 1966-os nagy áradáskor volt. A velencei Ca'Foscari palotában tűz ütött ki a víz okozta rövidzárlat miatt. Több velencei szállodát is víz öntött el az alsóbb szinteken. Az üzletek is víz alatt vannak, a gondolákat a szél elsodorta. Halálos áldozatokat követelt az árvíz Velencében. A szél egy motoros csónakot is a szigetek rakpartjára vetett ki. A tűzoltók egész éjszaka dolgoztak. A telefonösszeköttetés megszakadt, és továbbra is akadozik. A város polgármestere szerdára a legmagasabb fokozatú készültséget rendelte el.
Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre! Feliratkozom Kapcsolódó cikkek
– Hol? – kiáltotta kétségbeesetten szegény kecskemama, és föl-alá szaladgált a romok közt. – Hol vagy, édes lelkem? – Itt, az órában! – cincogta a gida. A kecskemama fölágaskodott, és kiszedte az órából a csemetéjét; a többit siratta, ennek az egynek meg úgy örült, hogy csak úgy potyogtak a könnyei. – Hát még akkor hogy potyogtak, amikor a legkisebbik gidától megtudta, mi történt! Azt sem tudta, hová legyen bánatában; már-már azon volt, hogy nekiszalad keservében a világnak. Kifordult a házból, neki a rétnek, a kis gida meg sírva-ríva a nyomában. Hát ahogy a rétre ért, szinte gyökeret vert a lába. Ott feküdt a farkas a fa alatt, és horkolt, hogy csak úgy remegtek belé az ágak! Az öreg kecske nézte, nézte, mint aki kővé dermedt. Kép: Oskar Herrfurth (1862-1934) Addig nézte, míg észre nem vette, hogy valami fickándozik a farkas kövér hasában. "Uram teremtőm, csak nem az én szegény gyerekeim mozognak ott? " – gondolta. Hazaszalasztotta a gidát ollóért, tűért, cérnáért, aztán nekilátott, kezdte fölvágni az ordas bendőjét.
Menjetek s gyujtsetek követ. A hét kisgida egy nagy halom követ hozott és telerakták vele a farkas gyomrát. Aztán a kecske mama összevarrta a farkas hasát. Amikor a farkas már ébredezni kezdett, valamennyien egy fa mögé rejtoztek, s onnan lesték, mi fog történni. A farkas rettenetes szomjasan ébredt. Nagy nehezen feltápászkodott, és a tó partjára vonszolta magát. - Mi zörög az én drága kis bendomben? Ám akkor váratlanul megszólalt az óra? egy, ketto, három, - ütötte. - Oh! Ideje lepihennem! Amúgy is teljesen jóllaktam - mondta a farkas, s azzal kiment a házból. Nem sokkal ezután megérkezett kecske ma- ma. Szegény! Micsoda látvány fogadta. Az ajtó tárva nyitva, az asztal és a székek felborogatva, az edények összetörve, a lepedok, a takarók a földön szanaszét hányva. Kecske mama egyre csak a gyerekeit kereste, de nem találta oket. - Jaj! Jaajj! Csak nem történt valami bajuk?! Mi lesz most velem?! - siránkozott. Egyenként szólongatta kicsinyeit, de egy sem válaszolt. Amikor a legkisebbiket szólította, egy félénk hangott hallott: - Itt vagyok, anyácskám!
Mese - A kecskegida és a farkas - Népmese | Mese @ A farkas és a hét kecskegida, Horváth József, Erzsi Pártos A farkas s a ht kecskegida - Videk | Csal A farkas és a hét kecskegida - Minden változó pontszámokat kapott annak alapján, mekkora a valószínűsége, hogy közös az eredetük. A pontszámok alapján rajzolható fel a fa, amely a történet terjedésének legvalószínűbb útjait ábrázolja. A népszerű feltevés szerint a Piroska és a farkas eredeti változata egy kínai népmese, innen terjedt a történet nyugat felé – magyarázta Tehrani. Elemzéséből azonban kiderült, a kínai változat alapul európai szájhagyományon, és nem fordítva. Ugyanezzel a módszerrel más népmesék eredetét is elemzi a kutató, és reméli, az így nyert információ adalékokkal szolgálhat az ősi népvándorlások megértéséhez – írta 2013 novemberében az MTI. Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az támogató közösséghez! Tudj meg többet itt! A farkas és a hét kecskegida - 3D mese (Klasszikus TÉRBELI mesék) - kiadó. A Könyvudvar átmenetileg zárva tart, bolti átvétel nincs.
- Hol vagy, édes lelkem? - Itt, az órában! - cincogta a gida. A kecskemama fölágaskodott, és kiszedte az órából a csemetéjét; a többit siratta, ennek az egynek meg úgy örült, hogy csak úgy potyogtak a könnyei. - Hát még akkor hogy potyogtak, amikor a legkisebbik gidától megtudta, mi történt! Azt sem tudta, hová legyen bánatában; már-már azon volt, hogy nekiszalad keservében a világnak. Kifordult a házból, neki a rétnek, a kis gida meg sírva-ríva a nyomában. Hát ahogy a rétre ért, szinte gyökeret vert a lába. Ott feküdt a farkas a fa alatt, és horkolt, hogy csak úgy remegtek belé az ágak! Az öreg kecske nézte, nézte, mint aki kővé dermedt. Addig nézte, míg észre nem vette, hogy valami fickándozik a farkas kövér hasában. "Uram teremtőm, csak nem az én szegény gyerekeim mozognak ott? " - gondolta. Hazaszalasztotta a gidát ollóért, tűért, cérnáért, aztán nekilátott, kezdte fölvágni az ordas bendőjét. Alig nyisszantott egyet, máris kidugta a fejét egy gida. - Csakhogy látlak, édesanyám! - kiáltotta, s örömében már-már a nyakába ugrott kecskemamának.