Kedvenc verseim, zenéim, idézeteim és még sok más! "Letéptem ezt a hangaszálat Már tudhatod az ősz halott E földön többé sohse látlak Ó idő szaga hangaszálak És várlak téged tudhatod" Apollinaire Legnépszerűbb bejegyzések Legfrissebb hozzászólások Szilvia1: Meghatott nagyon ez a történet. De Szegeden is van a művésznek egy története. A Télapó apu. Felteszem ide. (2013-02-06 09:54:02) Anatole Hongrois: Születésnap Apryl: ha rájöttél akkor jó, mert én se nagyon tudom:))) Nem szabad hogy szélesebb legyen a méret mert akkor nem jelenik meg a modul. Találkozás egy fiatalemberrel [antikvár]. De tényleg nagyon jól sikerült a külső. (2013-01-23 18:38:47) Idézet Márai Sándortól Eager: Azt hiszem, rájöttem a pixelekre! :) (2013-01-23 17:31:25) Idézet Márai Sándortól Eager: Köszi, nekem is tetszik!!! (2013-01-23 17:20:04) Idézet Márai Sándortól Apryl: Hoppáá... Nagyon szép! (2013-01-23 10:03:29) Idézet Márai Sándortól Katianyus: Szeretek ide járni! Megint csak köszönet, hogy van még aki szereti a verseket! (2012-10-21 08:45:37) Tóth Árpád: Lélektől lélekig Eager: Örülök, hogy itt jártál és kedvedre valót találtál!
Nemsokára aztán meglassítottam a lépteimet. Már alkonyodott. A fiatalember nem fordult meg. Tudta, hogy mögötte vagyok. Nyugodtan ment tovább, egy hajókötélnél nyugodtan megállt és a csendes Duna felé fordult s nézett át, messze a hegyek felé. Borzasztó zavarban voltam, a torkom köszörültem. Melléje álltam, hogy észrevétessem magam. Lopva a száját néztem, mely fiatalabb és keskenyebb volt még, mint az enyém. A szeme nagyobb és világosabb. Ó, ő volt az. És a füzet a kezében, a régi füzet… amit a szekrényem fenekére tettem és elfelejtettem… Nehéz, szorongó izgalom volt ez. – Hát… nem látsz? … – mondtam végre halkan. Havas Gyula: Karinthy Frigyes: Találkozás egy fiatalemberrel • Novellák | Nyugat 1908-1941 | Kézikönyvtár. – De igen, – mondta, de nem fordult felém. Zavartan hallgattam. Aztán elszégyeltem magam. Nevetséges. Egy tizennyolcéves fiatalember! A találkozás különös, de fel kell hogy találjam magam. Elfogulatlan leszek. Örüljön, hogy alkalma volt meglátni engem. – Azonnal megismertelek, – mondtam hangosan – amint elmentél mellettem. – Tudom, – mondta. – Hát mért nem jöttél oda? Nem vagy kíváncsi rám?
Nem felelt. Ideges lettem. - Jó, tudom, milyen tartózkodó és gőgös vagy. De látod, ennek semmi értelme... Hidd el, rájöttem, hogy semmi értelme... Majd elmagyarázom neked... Magad is belátod majd, hogy nem maradhattam tartózkodó és gőgös... De hát miért nem nézel rám... Nézd, bajuszom van... Huszonhat éves vagyok... De furcsa vagy. Haragszol rám? Nem felelt. A szája keserűen összehúzódott. - Eh!... - mondtam. - Ez a nagyszerű hallgatás! Jó, jó, emlékszem már... Hát aztán? Örökké nem csinálhatja azt az ember. Né, még talán szemrehányásokat teszel. Ugyan kérlek, a nagy hallgatásod nem olyan nagy dolog... Nem látom, hogy sokat használt neked... A ruhád nagyon szánalmas, édes fiam. És sovány vagy. Már engedj meg, nem tudnék ilyen ruhát felvenni... Na, mi az! Sírj egy kicsit, kapsz egy krajcárt! Most nézett rám először. Keményen rám nézett, a szemembe. Aztán megint elfordult. - Sokat beszélsz - mondta szárazan. Megsértődtem. - Ó! Ugyan! Nagyon tökéletesnek képzeled magad. Találkozás egy fiatalemberrel - Optimisták [eKönyv: epub, mobi]. Igenis, beszélek, mert tanítani akarlak... érted?
Karinthy Frigyes (teljes nevén: Karinthy Frigyes Ernő, Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29. ) Magyar író, költő, műfordító. Karinthi Ada festő és illusztrátor öccse. Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket, akárcsak később született gyermekeiket, Mariskát, Mária Katalint, Frigyest és Józsefet. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után apjuk egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket. A Markó utcai főreál gimnáziumban végezte tanulmányait. 1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette.
Nemsokára aztán meglassítottam a lépteimet. Már alkonyodott. A fiatalember nem fordult meg. Tudta, hogy mögötte vagyok. Nyugodtan ment tovább, egy hajókötélkőnél nyugodtan megállt, és a csendes Duna felé fordult s nézett át, messze a hegyek felé. Borzasztó zavarban voltam, a torkom köszörültem. Melléje álltam, hogy észrevétessem magam. Lopva a száját néztem, mely fiatalabb és keskenyebb volt még, mint az enyém. A szeme nagyobb és világosabb. Ó, ő volt az. És a füzet a kezében, a régi füzet... amit a szekrényem fenekére tettem és elfelejtettem... Nehéz, szorongó izgalom volt ez. - Hát... nem látsz?... - mondtam végre halkan. - De igen - mondta, de nem fordult felém. Zavartan hallgattam. Aztán elszégyelltem magam. Nevetséges. Egy tizennyolc éves fiatalember! A találkozás különös, de fel kell találjam magam. Elfogulatlan leszek. Örüljön, hogy alkalma volt meglátni engem. - Azonnal megismertelek - mondtam hangosan -, amint elmentél mellettem. - Tudom - mondta. - Hát mért nem jöttél oda? Nem vagy kíváncsi rám?
- Nem akartam megismerni az életet... azt akartam, hogy az élet ismerjen meg engem... Igen, engem mindenki kinevetne, és te nem akartad, hogy miattam téged kinevessenek... De te tudod, nézz a szemembe, merj a szemembe nézni!... te tudod, hogy te vagy a nevetséges és kicsi... és hogy nekem van igazam... és hogy nem nevetséges, amit én mondok... te tudod, hogy nekem van igazam... te szegény... te kicsi... te senki... Merj a szemembe nézni... El kellett fordulnom; a helyzet ostoba és kínos volt. Ő lassan távolodott el tőlem, aztán nem nézett többé rám, lassan, gondolkodva indult meg... Percek múlva, halkan tudtam csak megszólalni: - Hová mész? Maradj... - suttogtam. De nem fordult már vissza. Csak a szavát hallottam még, távolról: - Emlékezz rá, hogy egyszer még, utoljára, találkoztál velem... És ha van még benned valami belőlem, mártsd be tolladat a lenyugvó nap tüzébe, s írd meg nekik... írd meg ezt a találkozást... és írd meg nekik, hogy hagytalak el, és hogy tűntem el, beleolvadva az alkonyodó égbe, ifjan, szépen és végtelenül szabadon, hogy ne lássalak többé... Ezeket nagyon messziről hallottam már, és a karcsú alak vékonyodott, elfolyt, felemelkedett.
A meggy, csak úgy, mint édesebb testvére a cseresznye, igazi frissítő nassolnivaló a rekkenő hőségben. A szezonban sokan nagyobb mennyiségben vásárolnak belőle, ezzel viszont van egy bibi: hogy nem tárolható túl sokáig. Mivel viszonylag hamar megfonnyad, emiatt a vásárlások akár 30-40%-a is a kukába kerülhet. Meggyes pite | Budafoki élesztő. Ezt elkerülendő adok néhány ötletet, hogyan rakhatod el télire sőt, mutatok egy szuper pite receptet is, azonnali fogyasztásra! A meggy nagyon egészséges gyümölcs, ezért célszerű az idény alatt naponta fogyasztanod belőle. Az a legjobb ha nyersen eszed, így nagyobb mennyiségben vihetsz be C-vitamint és antioxidánsokat a szervezetedbe, de érdemes télire is betárazni belőle, így egész évben élvezheted ízét és jótékony hatásait. (Készülhet belőle szörp, lekvár, kompót, szorbé és persze fagyasztani és aszalni is remekül lehet. ) Ha nyersen túlontúl fanyarnak találod, akkor se mondj le róla, főzz belőle egy finom hűsítő gyümölcslevest, mártást vadhúsokhoz és persze a piskótákat, tortákat, muffinokat és pitéke t is remekül feldobhatod vele.
180 C fokra előmelegített sütőben 25 perc alatt készre sütjük. A sütőből kivéve kenjük le a vaníliás cukorral elkevert tejjel. Tetejére borítsunk egy tiszta konyharuhát úgy, hogy ne érjen hozzá, és így letakarva pihentessük 10-15 percet. Hagyjuk teljesen kihűlni. Porcukorral enyhén meghintve szervírozzuk. Moha Konyha: Tejfölös meggyes pite. A lecsöpögtetett meggyet ízesítjük a cukorral, vaníliás cukorral és a fahéjjal. Sütés hőfoka: 180 °C Sütés módja: alul-felül sütés Tepsi mérete: 20×30 Sütés ideje: 25 perc Elkészítettem: 100 alkalommal Receptkönyvben: 193 Tegnapi nézettség: 44 7 napos nézettség: 583 Össznézettség: 142123 Feltöltés dátuma: 2016. július 15. Még Nagyikám receptjei között akadtam rá, és olvasgatva rájöttem, hogy nagyon kedvelt volt ez a pitetésztája, mert majdnem minden gyümölcsös pitéjének ez volt az alap tésztája. Tényleg nagyon finom, porhanyós. Kompótokból is nagyon finom. Hozzászólások (4) Wawa 2016-07-17 18:48:08 Köszi, hogy megosztottad a receptet, ma megsütöttem és a család szerint sokkal finomabb, mint a megszokott családi recept szerinti.
Mit ronthattam el? 2016-09-13 17:30:39 Még nyújtás közben, vagy már a sütésnél? 2016-09-13 17:43:39 Nyújtás közben. Már gyúrásnál láttam, hogy nem valami szép a tészta, alig akart összeállni. :( 2016-09-14 06:20:23 Nem tudom, hogy milyen liszttel dolgozol, de a grízes liszt nem jó, csak a sima. A másik pedig, ilyenkor nyugodtan tegyél hozzá még egy kicsi tejfölt. Csak túl lágyra nem szabad gyúrnod. greek64 2019-06-24 21:42:35 Szia! Megsütöttem, - annyi változtatással, hogy durvára darált diót tettem a meggy alá búzadara helyett. Zseniális lett, biztosan még sokszor megcsinálom, más gyümölccsel- pl. Egyszerű meggyes pite recept | Tündüs receptjei. almával is. Köszi a receptet, ezentúl csak ezt a pite tésztát használom! Hozzávalók Címlapról ajánljuk Zöld Mélyszegénységben élő romák által termelt kovászos uborka kerül ennek a... A Kiútprogram és a budapesti Babka Deli együttműködéséből született első kovászos uborka, amely a program őstermelőinek uborkájából készült, és amely az észak-kelet magyarországi roma családoknak segít, hogy uborkatermelővé váljanak.