Fontos, hogy a munkavállaló mihamarabb vegye fel a kapcsolatot a felszámolóval és minden szükséges iratot csatoljon a részére. Ilyen különösen a munkaszerződés és a bérjegyzék. A felszámolási eljárás során a munkavállaló nem tudhatja, hogy a felszámolás alatt álló cég korábbi ügyvezetője milyen könyvelési dokumentációt ad át (sajnálatos módon általában egyáltalán nem, vagy hiányosan teljesítik az átadást) ezért a munkabér és egyéb járandósságok utáni igényt a munkavállalónak azonnal jelezni kell a felszámoló felé. A felszámoló csak így tudja az igényt benyújtani a Bérgarancia Alapnak. A felszámolóval érdemes többször egyeztetni, hogy elfogadta-e bérkövetelést és azt továbbítja-e az alapnak. Ha a dolgozó nem tudja teljes mértékben bizonyítani a bérkövetelését, akkor a felszámoló nem indítja meg az eljárást. A Bérgarancia Alapból csak akkor nyerhető kifizetés, ha teljes bizonyossággal megállapítható a munkabér-elmaradás. A Bgtv. értelmében a felszámoló köteles az állami foglalkoztatási szerv részére az átutalás teljesítéséhez szükséges adatokat (így a dolgozó bankszámlaszámát, postai címét is) rendelkezésre bocsátani.
Az így megválasztott ügyvezető az adós képviselőjeként az egyezségi tárgyalással kapcsolatos jognyilatkozatot tehet, a felszámoló intézkedése ellen kifogással élhet. A ügyfelet tájékoztattuk az elemzett jogszabályhelyekről, aki természetesen nem vitatta az álláspontunkat, miszerint a felszámolás alatt álló gazdasági társaság által - a fentieknek megfelelően - megválasztott ügyvezető képviseleti joga a törvény rendelkezései alapján nem terjedhet ki a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatokra. Az ügyfél által bemutatott okiratokból és a vonatkozó jogszabályi előírásokból dr. Kapási Olga közjegyzővel együtt megállapítottuk, hogy az adott esetben az aláírási címpéldány elkészítését a bíróság előtt folyamatban lévő peres eljárásban történő felhasználás indokolja, a közjegyzői közreműködést pedig nem lehet megtagadni. Az ügyfelek természetesen tudomásul vették a közjegyzővel közösen előadott tájékoztatásunkat, miszerint az általam elkészítendő aláírási címpéldány csak a jogszabályi keretek által meghatározott korlátok között használható fel.
chevron_right felszámolás alatt álló cég cimke (15 találat) 2022. 05. 04. Személyautó-vásárlás felszámolás alatt álló cégtől Kérdés 2021. 01. Felszámolás alatt lévő cég pénzeszköze, a felszámoló által kért dokumentumok 2020. 10. 29. Ingatlanvásárlás felszámolás alatt lévő cégtől 2020. 01. 22. Számlázás felszámolás alatt álló cég felé Tisztelt Szakértő! Vállalkozásom bérbe ad évek óta egy másik társaságnak üzemépületet (áfásan), és a hozzá tartozó közüzemi díjakat továbbszámlázza. Az üzemépületet használó társaság felszámolási eljárás alatt áll. Azt az információt kaptuk, hogy az áfatörvény szerint a felszámolás időpontjától fordított adós számlákat kell kibocsátani a felszámolás alatt lévő társaság felé. Kérem szíves válaszukat, hogy ez valóban így van-e, és ha igen, az áfatörvény mely paragrafusára hivatkozással! Segítségüket előre is köszönöm. Kissné Kondor Emília 2019. 07. 12. Az áfatörvény 142. § értelmezése 100 ezer forint alatti szolgáltatás esetén Tisztelt Szakértő! Egy felszámolási eljárás alatt álló társaság eszközöket ad bérbe, a bérletidíj-szerződés szerint havi 60 ezer forint plusz áfa.
A fővárosban az előző évi 2984-hez képest tavaly 4710 esetben kezdeményeztek eljárást a fizetőképtelen cégek ellen; három esztendő alatt egyébként összesen több mint tízezerhatszázat. Pest megyében 1341, Szabolcs-Szatmárban 1337 céget számoltak fel. A legkevesebb felszámolásra Tolna (103), Vas (135) és Heves (137) megyében került sor, bár az előző évihez képest ezekben a térségekben is átlagosan megkétszereződött a felszámolási eljárások száma. Végelszámolás sorsára tavaly 9890 cég jutott, csaknem kétszer annyi, mint 2008-ban (5743). Természetesen a statisztikában itt is Budapest és Pest megye vezet: az összes végelszámolás több, mint fele (5578) a fővárosra esett. (Három év alatt Budapesten összesen 10 710 vállalkozás szűnt meg végelszámolással. ) Pest megyében egy év alatt 1007, három év alatt összesen 2101 cég végelszámolására került sor. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 560, Hajdú-Biharban 510 társaság jutott erre a sorsra, körülbelül kétszer annyi, mint egy évvel korábban. Kötelezettségeinek elmulasztása miatt 2009-ben 11 826 cég adószámát függesztették fel (2008-ban 9139-ét).
Szerettem volna elérni, hogy se szakmai, se politikai okból ezt senki se vonhassa kétségbe. Mondhatják, hogy ne itt csináljam, de el ne vehessék tőlem. (…) A mostani szerződés 10 évre szól" – árulta el Puskás Tamás, aki hozzátette, bár soha nem szóltak bele a munkájába, szerette volna bebiztosítani az állását, és mivel bosszúsan nézte, hogy 2008-ban dupla annyit keresett, mint 2016- ban, szeretett volna ezen változtatni. "Természetesen ezután sem vehetek ki osztalékot, de lehet piacképes fizetésem, és még más módon is szolgálhatom a nonprofit kft. -t. Rendezhetek, játszhatok, tervezhetek díszletet, amiért mind jár honorárium. Így 10 év alatt biztosan több pénzt tudok kivenni a cégből, mint amennyibe most kerül nekem" – fejtette ki. A Centrál Színház 2008 óta fut, de Puskás még Vidám Színpadként vette át súlyos veszteségekkel. "Mivel Bodrogi Gyula részben magánvállalkozásban működtette a színházat, nagyra nyílt az olló a budapesti teátrumok és a Vidám Színpad támogatása között. (Pl. a Katona közel 500 milliós támogatásához képest a Vidám csak évi 80 milliót kapott. )
Puskás Tamás igazgató június 9-én megtartotta a Centrál Színház 2010/2011-es évad záró társulati ülését. Tovább
A tehetős magánemberek adományozó kedve csekély, az állami osztás pedig mindig politikailag meghatározott – mondja Puskás Tamás, a Centrál Színház igazgatója. Az ArtIsBusiness kérdezte. Az interjúja: Még nem alakult ki egy kultúrát támogatni képes kör Magyarországon, véli Puskás Tamás, a Centrál Színház igazgatója, akivel kvázi magánszínházakról, saját lábra állásról, kis támogatásokról és az online színház jelentőségéről beszélgetett az Azt is megkérdezték tőle, milyen brandnek tartja a Centrált. Szerző: Szemére Katalin A művészet és az üzleti élet hogyan kapcsolódik össze a Centrál Színházban, Budapest egyik magánszínházában? Tisztázzuk a legelején: Magyarországon csak "kvázi magánszínházakról" beszélhetünk. Bevételük – a többi színházéhoz hasonlóan – három forrásból táplálkozott: a jegybevételből, a közvetett és a közvetlen állami támogatásból. Ez utóbbi volt a tao, azaz a társaságiadó-jóváírással járó támogatás 2010 és 2018 között. Egy-egy intézmény a jegybevételének nyolcvan százalékáig vehetett igénybe ilyen típusú támogatást.
A vasárnapi Duettben Puskás Tamás, a Centrál Színház igazgatója lesz Bálint Edina vendége. A műsorban szó esik a kezdetekről, a darabválasztás titkairól, a színigazgató felelősségéről. Tartsanak velünk délelőtt 10 órakor! Puskás Tamás a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakán végzett. A főiskola elvégzése után az akkor alakuló budapesti Katona József Színház szerződtette. Később a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakát is elvégezte. 1985-ben a Pinceszínpad tagja lett, majd a Vígszínház rendezője illetve színésze, később a Madách Színház tagja lett. 1992-től két éven át az Egyetemi Színpad igazgatója volt. 2003-ban került a Vidám Színpad élére, amelyet azóta is igazgat – a színház 2008-tól Centrál Színház néven működik. DUETT – Bálint Edinával Adás: 2022. 05. 01.
Az adatkezelés szabályait az Adatkezelési Tájékoztatóban megismertem, azokat elfogadom. Hozzájárulok