2015. 03. 09:36 | Címkék: ablak árnyékolás ablak beépítés A hőszivattyú egy olyan eszköz, amely hőenergiát mozgat egyik helyről a másikra, miközben a közvetítő közeg lehűl, vagy felmelegszik. A hőenergiát elvonjuk valamilyen forrástól (hőnyerő közeg) és máshol azt leadjuk, hasznosítjuk. A hőnyerő közeg lehet levegő, víz vagy talaj. Fűtés esetében a hőátadás oldala a fűtendő tér. Hűtés esetén a hőenergia az ellenkező irányba áramlik, a hőt elvonjuk a tértől és a levegőbe, vízbe, talajba juttatjuk. A hőszivattyút legegyszerűbben talán a háztartási hűtőgép működését megismerve lehet megérteni. Hőszükséglet számítás program http. 26. 15:35 | Címkék: megújuló energia hőszivattyú 1x1 épületgépészet Izgatottan és örömmel konstatáltam, hogy a passzívházak kérdése bekerült a gimnáziumi tananyagba. A 10. -es Fizika tankönyv befejező, 'Termodinamika' című fejezete szerint A jövő a passzívházaké 2015. 12. 11:04 | Címkék: oktatás tankönyv Gondolatok az épületenergetikai szabályozás tükrében Alig pár hónapja - az év elejével - lépett életbe az épületek energetikai jellemzőit szabályozó kormányzati előírás aktuális lépcsője.
HOLNAPHÁZ - energia • tudatosság • építészet Subnet mask számítás 2014. 06:18 | | 53 komment Címkék: kályha fűtés épületgépészet Mit tehetünk még ebben az időben a fűtésszámla ellen? Ahogy a nyári gumit is érdemes lecserélni 7 °C alatt, úgy homlokzatot szigetelni már nem érdemes ilyen időben. A ragasztó- és ágyazóhabarcs megkötéséhez, a beépített anyagok kiszáradásához ekkor már már nem megfelelő az időjárás. De azért még ilyenkor is vannak olyan munkálatok, amikkel még akár az utolsó pillanatban is tehetünk lakásunk, épületünk energiahatékonysága érdekében. 2014. 09:23 | Címkék: felújítás (x) utólagos hőszigetelés Knauf Insulation Fókuszban az innováció, szakmai újdonságok, megépült magyar passzívházak, szakpolitika és oktatás Ötödik alkalommal rendezik meg a hagyományosan év végére időzített Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferenciát Budapesten a Nemzetközi Passzívház Szövetség (iPHA) és a Passzívházépítők Országos Szövetsége (PAOSZ) szakmai támogatásával. Hőszükséglet Számítás Program. A 2014. évi konferenciának a Danubius Hotel Helia Budapest ad otthont.
A nyári hőterhelés-számítás az MSZ-04. 140-4/78 szabvány alapján történik, párhuzamosan a téli hőszükséglet-számítással. A határoló szerkezetek megadását könnyíti a szerkezet adatbázisból való építkezés. A szerkezetek adatai számíthatók az épületfizikai modullal, de közvetlenül is megadhatók. A szerkezetek tájolása, dőlésszöge tetszőleges lehet, üvegezett szerkezeteknél árnyékolások és takarások is megadhatók. Hőszükséglet számítás program and features. A méretezési belső hőmérséklet érték alapján a határoló szerkezetekre a program számítja (külön a fal és külön az üvegezett külső felületekre) a transzmissziós és sugárzási hőterhelést. A hisztogram az egyes hőterheléseket típusokra bontva jeleníti meg az óránkénti értékeket. A belső hőterhelések is megadhatók, úgy mint emberi hőleadás, világítás, filtráció, anyagmozgatásból származó és egyéb hőterhelés. A számításnál a belső hőterhelések napi alakulását is figyelembe veszi a program a megadott időintervallum alapján. Utolsó módosítás: 2020. szeptember 22.
2018. 05. 30. 14:39 | | Szólj hozzá! Ingyenes rendezvény a Francia Intézetben Idén már hetedik alkalommal rendezik meg a hagyományosan év végére időzített Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferenciát Budapesten a Nemzetközi Passzívház Szövetség (iPHA) és a Passzívház Magyarország (PHM) szakmai támogatásával. Az építészet, épületfizika, épületgépészet és közgazdaságtan területén gyakorlati ismeretekre van szükség ahhoz, hogy a tervező ismerje a különböző szakterületek kölcsönhatásait az épület működésére a helyi klímaviszonyok között, összehangolja az egyes szakterületek képviselőinek munkáját, és szakszerű tanácsokat adhasson megbízójának. A képzés nemzetközileg elismert passzívháztervező vagy passzívház tanácsadó képesítést ad, a megszerzett tudás bárhol a világon hasznosítható. 02. 10. 10:05 | Címkék: képzés Hogyan illeszthető a több száz éves hagyományokkal rendelkező berendezés a passzívházakhoz? Hőszükséglet számítás program program. Egy hagyományos kályha rengeteg olyan problémát vet fel (égési levegő ellátás, légtömörség, lökésszerű fűtés és az épület alacsony hőigénye közötti ellentmondás,... ), ami miatt korábban összeegyeztethetetlennek tűnt a passzívház követelmények kel.
A téli hőszükséglet-számítás az MSZ-04. 140-3/87 szabvány alapján történik, esetleg párhuzamosan a nyári hőterhelés-számítással, ha az adott programváltozat azt tartalmazza. A határoló szerkezetek megadását könnyíti a szerkezet adatbázisból való építkezés. WinWatt nyári hőterhelés-számítás. A szerkezetek adatai számíthatók az épületfizikai modullal, de közvetlenül is megadhatók. A számítás során a külső és belső szerkezetek transzmissziós veszteség számítása mellett elvégezhető a filtrációs energiaáram, a napsugárzásból származó hőnyereség számítása, figyelembe vehetők a belső hőterhelések. Utolsó módosítás: 2020. szeptember 22.
Tehát, egy épület hővesztesége a határoló felületek nagyságától (m²), a határoló felületek hőátbocsátási tényezőjétől (hőszigeteltségétől), valamint a külső és belső hőmérsékletek különbségétől (ºC) függ. (A hőveszteséget sem a radiátor-, sem a kazán-, sem a termosztát típusa nem befolyásolja, kizárólag az épületszerkezetek és a külső-belső hőfokok közötti különbség határozza meg). KÜLSŐ HŐMÉRSÉKLETEK Támpontod ad az MSZ 04-140-3-87 szabvány, amely a külső méretezési hőmérsékletet adja meg, ami igaz 2012-ben visszavonásra került, de új irányelv azóta sem készült. Figyelembe vehető, hogy 1987-es rögzített adatokra, hatással volt a globális hőmérsékletnövekedés, ezért méretezési külső hőmérséklet lehet kevesebb is, ami jelen esetben (-10, 6) [°C] külső méretezési hőmérsékletet jelent a -15 [°C] -hoz képest. Hőveszteség, hőszükséglet számítás – F-TERV. BELSŐ HŐMÉRSÉKLETEK A második lépésként az épületet alkotó helyiségek sajátos belső méretezési hőmérsékleteinek a rögzítése a feladat. Téli méretezési külső hőmérséklet Magyarországon.
Normafa - János-hegy (527 m), Erzsébet-kilátó - Szépjuhászné (Budaszentlőrinci kolostorrom) - Kis-Hárs-hegy (326 m) - Nagy-Hárs-hegy (454 m) Jelzések: kék körútjelzés, piros sávjelzés, zöld körútjelzés, sárga sávjelzés Utazás: a Széll Kálmán térről a 21-es autóbusszal a Normafánál lévő végállomásig kell utazni, hogy elérjék a túra kezdőpontját. Ha szép az idő, a libegőt is érdemes kipróbálni. A túra végpontjától, a Budakeszi útról a 22-es illetve a 222-es busszal térhetnek vissza a Széll Kálmán térre. Budai kilátók. Útvonal-leírás: a túrát a Normafánál lévő buszvégállomás mellett a Jánoshegyi út jobb oldalán lévő kék körútjelzésen kezdjék. Ezen az útvonalon érdemes többször körbenézni: csodálatos kilátás nyílik a Városmajor, a Harangvölgy és Csillagvölgy felé. A kék körútjelzésen továbbhaladva a Libegő felé veszik az irányt. Szép időben a libegővel is fel lehet jönni, menetrendjéről és a jegyárakról a BKV oldalán az egyéb menetrendek között lehet információt találni.. A libegő felső végállomásán érik el a balról érkező piros sávjelzést, amelyen felkaptatnak az 527 m magas János-hegyre, Budapest legmagasabb pontjára.
Érdemes felmászni az Erzsébet-kilátó legtetejére is, ahonnan elbűvölő kilátás nyílik Budapestre és a környező településekre. Az Erzsébet-kilátótól lefelé haladnak tovább a piros sávjelzésen a Budakeszi út felé. Tovább haladva elérik a Budakeszi utat. Az út túlsó oldalán a 22-es, valamint 222-es busz megállójától jobbra kis út vezet az erdőbe. Erre haladva hamarosan elérik az erdészet léckerítés-kertkapuját. Ha bemennek, megtekinthetik a Budaszentlőrinci pálos kolostor romjait. Az erdő szélén a gyermekvasút Szépjuhászné állomása előtt jobbra indul a sínek mellett a zöld körútjelzés. Ezen haladjanak tovább. A zöld körútjelzésen balról, a Nagy - Hárs-hegyről lejövő sárga sávjelzésig menjenek. Itt forduljanak be balra, ahonnan egy rövid szakaszon jelzetlen ösvény vezet fel a 362 m magas Kis-Hárs-hegyre, amelynek legmagasabb pontján, egy kisebb erdei tisztáson fából épült kilátó található. Menjenek vissza a jelzett útvonalig. Janos hegyi kilato. Itt, az ösvénnyel szemben a sárga sávjelzésen kell továbbhaladniuk, hogy elérjék a 454 m magas Nagy-Hárs-hegy csúcsát.
2005. szeptember 8. 12:05 Kilencvenöt éve, 1910. szeptember 8-án avatta fel Budapest polgármestere, Bárczy István a János-hegyi Erzsébet-kilátót. 1902-ben Budapesten a szállodások és vendéglátók 31. nemzetközi kongresszusán Glück Frigyes, a rendezvény főszervezője javasolta, hogy a régi fatorony helyébe (amelyen Erzsébet királyné is járt) építsenek állandó kilátót Budapest legmagasabb pontjára, a János-hegy 529 méter magas csúcsára. (Glück a Pannónia szálló tulajdonosa, a Svábhegyi Egyesület elnöke volt, akinek nevét ma is turistaút viseli a Csúcshegy oldalában. ) A Budapesti Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulata hamarosan gyűjtést indított, a tehetősebb polgárok rövid idő alatt 52 ezer koronát ajánlottak fel, a legtöbbet Zwack János és Gundel János fizette. A főváros vezetése 1907-ben fogadta el a javaslatot és további 180 ezer koronával járult hozzá a költségekhez. A János hegyi kilátó bérleti szerződése - közérdekűadat-igénylés Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Polgármesteri Hivatal részére - KiMitTud. Az eredeti tervet Klunzinger Pál, a főváros mérnöke készítette, ezt dolgozta át neoromán stílusban Schulek Frigyes, a Halászbástya építője, a Mátyás templom megújítója.
(Szerk. : A köveket Pilisborosjenőről, Budakalászról és Dunaharasztiból szállították, és mintegy negyvenezer téglát, háromszáz fuvar homokot és ugyanennyi cementet használtak fel az építkezéshez. A faragott köveket Král Gyula szállította, a szobrászmunkát Mikola Ferenc, az asztalosmunkát Wachter Antal végezte. Stróbl Alajos Erzsébetet ábrázoló mellszobra állt a földszinti díszes, kör alakú csarnok egyik fülkéjében, háttérben a Róth Miksa által Krenner és Kölber tervei szerint készült üvegmozaikkal. ) A vízellátást is csak egy három kilométer hosszú alkalmi vízvezetékkel tudták megoldani. János hegy kilátó. 1910. szeptember 8-án adták át a nagyközönségnek ünnepélyes keretek között a kilátót. A kilátó közelébe erőőri lakot építettek 1923-ban, ide költözött az addig a torony alagsorában lakó toronyőr. Elsőként Magyarországon az Erzsébet-kilátó kapott állandó díszkivilágítást 1926-ban. A kilátó körüli teraszt utólagosan, 1931-ben alakították ki. A rendszerváltást követő tulajdonosváltások, és a jogi-, anyagi huzavonák után 2001-ben került a János-hegyi Erzsébet-kilátó Budapest-Hegyvidék XII.
Érdekessége, hogy erős szélben akár több métert is kilenghet, de a rugalmas szerkezetének köszönhetően elnyeli a szél által keltett mozgási energiát, így nem fog legurulni a dombról. A Balatonboglár egyik jelképévé vált kilátóból káprázatos panoráma nyílik hazánk legnagyobb tavára.
(A János-hegy csúcsa 433 méterrel magasodik a Lánchíd mércéjének 0 pontja fölé. ) A jobb megközelítés céljából már a 30-as évek végén felmerült egy kötélpálya építése, ám a II. világháború ezt megakadályozta. A háború után a kilátó sorsa kevéssé érdekelte az illetékeseket, a közönyt csak a Libegő 1970-es átadása oldotta némileg. A Kádár-korban ötágú vörös csillag virított a Budapest egyik jelképének számító épület tetején, de fenntartására továbbra sem költöttek, így leromlott műszaki állapota miatt be kellett zárni. János-hegy, Erzsébet-kilátó. Az 1980-as években részben felújították, s 1992-ben rövid időre megnyílt - a Vidám Színpad kezelésében, ez az intézmény üzemeltethette a vendéglőt is. Az inkább bakancsos turisták által látogatott hely azonban kevéssé volt alkalmas nagyobb létszámú rendezvények számára, ezeknek a környezetvédelem szempontjai is határt szabtak. Több eredménytelen kísérlet és pályázat után a torony kezelését a XII. kerületi önkormányzat 2001-ben vette át a fővárostól, teljesen felújította azt.