Ez esetben csupán 930+930=1860 ft-ot fizet. Ebben csak az a kellemetlen, hogy Székesfehérvár állomást jelenleg éppen átépítik, így elég sokat kell gyalogolni az ideiglenes peronoktól az ideiglenes pénztárakig. Az igazán ügyesek ezt a sétát is megúszhatják azzal, ha az interneten váltják meg a jegyeiket, mellyel további 3% kedvezmény érhető el.
Vonatösszeállítások 2021–2022 Az összeállítások és a menetrendi adatok csak tájékoztató jellegűek, azok vágányzár és rendkívüli események esetén bármikor változhatnak. Az oldal csak a személykocsikkal foglalkozik, ezért a feltüntetett mozdonyok csak egy lehetséges típust tartalmaznak.
Budapest és a Balaton déli partja között háromféle sűrűn közlekedő vonattal lehet utazni: a Balaton és Tópart InterCity-vel, valamint a Déli->Parti InterRégió vonattal. A Balaton déli partjának megállói Forrás: MÁV-Start Balaton és Tópart InterCity vonat (Budapest – Keszthely/Nagykanizsa) Ezen vonatokkal érhető el leggyorsabban a Balaton, Budapest-Kelenföld és Siófok között a menetidő csupán 73 perc, a vonatok csak a legfontosabb állomásokon és megállóhelyeken állnak meg. A Balaton InterCity vonatok kétóránként Budapest és Keszthely, a Tópart InterCity vonatok kétóránként Budapest és Nagykanizsa között közlekednek. A közös szakaszon így Budapest és Balatonszentgyörgy között 60 percenként utazhatunk az InterCity járatokkal. Budapest siófok vont bien. A Balaton és Tópart vonatokban külön gyorsvonati és másodosztályú InterCity szakasz közlekedik. A légkondicionált InterCity kocsikra 300 forintos helyjegyet kell váltani, ezt azoknak ajánljuk, akik csendesebb és hűvösebb környezetben szeretnek utazni. A Tópart InterCity vonatok nagy befogadóképességű kerékpárszállító kocsival közlekednek, vonatonként 28 kerékpárhelyet biztosítva.
2015 január 06. 50 évvel ezelőtt, 1964. november 21-én adták át Budapesten az új Erzsébet kábelhidat. Ennek az évfordulónak a tiszteletére a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) Mérnöki Szerkezetek Szakosztálya a BME Hidak és Szerkezetek Tanszékével, a Hídépítők Egyesületével, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal (KKK) és a BKK Közút Zrt. -vel közösen Emléknapot szervezett 2014. november 21-ére. 1. kép: A MAGÉSZ "Acélszerkezetek" folyóirat 2014/4 különszámában Dr. Domanovszky Sándor cikkének címlap-részlete 1. A régi és az új Erzsébet-híd bemutatása Az új Erzsébet kábelhíd az 1903. október 10-én átadott, majd 1945. január 18-án felrobbantott Erzsébet lánchíd helyébe épült. A régi Erzsébet híd mederpillér nélkül épült, 290 m középső támaszközzel, mely 1926-ig világrekord volt a lánchidak között. A világon először itt alkalmaztak ingaoszlopos acélpilonokat. Az Erzsébet lánchíd volt az első olyan Duna-híd Magyarországon, melyet teljes egészében magyar mérnökök terveztek és magyar vállalatok kiviteleztek.
A régi Pest és Buda - A régi Erzsébet híd Magyarország, Budapest, Budapest Budapest, 1900-as évek eleje A régi Erzsébet-híd Budapesten az 1900-as évek elején. MTI Fotó: Reprodukció A reprodukció 1992. május 26-án készült. A régi Erzsébet-híd 1898 és 1903 között épült, nem sokkal a Ferenc József nevét viselő híd (1946. augusztus 20-tól Szabadság híd) után. Az időközben Genfben merénylet áldozatául esett Erzsébet királynéról nevezték el. Egyetlen, 290 m hosszú nyílással ívelt át a Dunán, Nagy Virgil tervezte. Az Erzsébet hidat 1945. január 18-án robbantotta fel a német haderő. Az elszakadó déli lánc magával rántotta a budai pilont a Dunába. Pesten a hídfő állva maradt, és az új híd építésének kezdetéig emlékeztetett a háború pusztítására. Készítette: - Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-749265 Fájlnév: ICC: Nem található Bővített licensz 15 000 HUF Üzleti célú felhasználás egyes esetei Sajtó célú felhasználás Kiállítás Alap licensz (letöltés) 2 000 HUF Választható papírok: Bővebben Matt, Solvent PPG230 Fényes, Solvent PPG230 Választható méretek:
(2. kép) 2. kép: A régi Erzsébet-híd korabeli képeslapon 2003. október 9-én, a régi Erzsébet-híd átadásának 100 éves évfordulóján, Földi András tudományos ülést és kiállítást szervezett a Budapesti Történeti Múzeumban. A hídról akkor "A régi és az új Erzsébet-híd" címmel szép, értékes, gazdagon illusztrált könyvek jelentek meg, melyek régebbi dokumentumokat, cikkeket és a tudományos ülésen elhangzott előadások anyagát tartalmazzák. 1951-ben ún. "Nagybizottság"-ot hoztak létre az Erzsébet-híd újjáépítésére, melyben a közlekedésépítés és közlekedéstudomány minden területét jeles szakemberek képviselték. Többéves együttműködés és különböző tervváltozatok vizsgálata után elfogadták az UVATERV hídirodája vezetőjének, Sávoly Pálnak a javaslatát, hogy a megnövekedett forgalmi igényeknek megfelelően az eredeti 11 m kocsipálya szélesség helyett 18, 2 m kocsipályaszélességgel, ne lánchídként, hanem az eredetihez hasonló alakkal, kábelhídként, ortotróp pályalemezes acélszerkezettel épüljön az új Erzsébet híd.
A régi, kijavított pilléreken áll, de útpályája szélesebb lett, ugyanis a járdákat a függesztőkábeleken kívülre helyezték. A megnövekedett forgalom miatt szükséges volt egy szélesebb útpálya, ami 18 m széles, 2x2 forgalmi sávos lett, középen villamossínekkel. A villamos 1972 óta nem jár a hídon, ezért mára már 2x3 sávon bonyolódik le a Gellért-hegy alatti Gellért rakpart és a pesti Ferenciek tere között.
Az újjáépített hidat 1964. november 20-án adták át a forgalomnak. A villamosok 1972. december 31-ig közlekedtek rajta. Akkor a vágányokat felszedték, és azóta a közúti forgalom 2x3 forgalmi sávon bonyolódik le. Vissza a flapra Források: Autó-Motor 1963, 1964, 1971 évfolyamok Hidak (Mûszaki Könyvkiadó, 1987) Budapest lexikon