A csődeljárás és a felszámolási eljárás alatt a köznyelvben gyakran ugyanazt értik, pedig a valóságban a két eljárás teljesen mást jelent. A következő cikkben mindenki számára érthetően elmagyarázzuk, hogy mi a különbség e két eljárás között és a köznyelvben "csődbe" ment cég miért is nem ment még csődbe. A fizetésképtelenségi eljárások összehasonlítása Csődeljárás: A csődeljárás egy reorganizációs eljárás, melynek célja az, hogy az adós és a hitelezők megegyezésre jussanak. A csődeljárás hasznáról közérthetően - Jogászvilág. Egy sikeres csődeljárásban tehát a hitelezők a követelésükhöz, vagy amennyiben az egyezség során a tartozás egy részét elengedik, annak egy részéhez jutnak. Ennek érdekében az adós fizetési haladékot kap, és ez alatt az idő alatt csődegyezség megkötésére tesz kísérletet a hitelezőkkel. Ennek az eljárásnak tehát az a célja, hogy a cég életben maradjon és a piacon továbbra is működni tudjon. Gyakran a hitelezők azért kedvelik a csődeljárást (bár számos hátránya is van), mert nagyobb eséllyel juthatnak a követelésükhöz, mint egy felszámolási eljárásban.
2022. július 8. A munkaszerződés munka törvénykönyvétől való eltérési lehetőségei vezető állású munkavállalók esetén A vezető állású munkavállalók esetében az alárendeltségi szerep kevésbé jellemző, ennélfogva a jogalkotó nagyobb teret enged a munkaviszony feltételeinek felek általi kialakításához, a szerződési szabadság gyakorlásához. A vezető állású munkavállalókkal tehát olyan munkaszerződést is köthetünk, amely nagymértékben eltér a munka törvénykönyvétől, sokkal kisebb védelmet biztosít a munkavállalónak. Csődeljárás és felszámolási eljárás jelentése. Ebben az esetben sem beszélhetünk azonban teljes korlátlanságról. 2022. július 7. A szerkezetátalakítási terv tárgyalásának szabályai Több cikkben is foglalkoztunk már a szerkezetátalakítási eljárással, és annak egyes részelemeivel. Egy korábbi bejegyzésben a szerkezetátalakítási terv bírósági jóváhagyásának szabályait ismertettük, és bár úgy tűnik, hogy inkább annak az előzményi kérdése, mégis, vagy éppen ezért érdemes megvizsgálni a szerkezetátalakítási terv tárgyalásának és elfogadásának szabályait is – az új törvény 2022. július 1-jén lépett hatályba.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Fizetésképtelenség alatt azt a helyzetet értjük, amikor egy adós cég nem képes megfizetni lejárt tartozását a hitelezőjének. A fizetésképtelenségi eljárás fogalma alá tartozik a felszámolási eljárás mellett a csődeljárás is. Ezen két eljárást gyakran összekeverik, ám lényeges különbség van aközött, hogy egy cég felszámolási eljárás, vagy csődeljárás alatt áll. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv. ) szerint a felszámolási eljárás célja az, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők követelését a törvényben meghatározott módon kielégítsék, míg a csődeljárásnak az, hogy az adós vállalkozás megállapodást kössön a hitelezőivel úgy, hogy közben helyreállítsa fizetőképességét, és folytathassa tevékenységét. Felszámolási és – csődeljárás | Dr. Hercsik Alexandra Ügyvédi Iroda Budapest. Az alábbiakban a csődeljárás folyamatát, illetve működését fogjuk röviden bemutatni.
A kormány benyújtotta a KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója) szabályairól szóló törvénymódosítást az Országgyűlésnek. Az új törvény szerint, ezt az adózási formát csak a lakosságnak saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozók választhatják. -közölte a Pénzügyminisztérium. Kata szabalyai. A Pénzügyminisztérium közleménye szerint az új szabályozásra azért van szükség, mert a beérkező adatok és a kamarai visszajelzések alapján egyes munkaadók katás jogviszonyba kényszerítették munkavállalóikat, ezzel az államkasszát, a munkavállalókat és a tisztességes adózókat is megkárosították. Az új KATA megszünteti a visszaéléseket, emellett kedvezőbb feltételeket kínál a lakosságnak értékesítő legkisebb vállalkozóknak. A kata bevételi értékhatára ezentúl 18 millió forint lesz, az eddigi 12 millió helyett, ha az Országgyűlés megszavazza a törvényjavaslatot. Az adó mértéke egységesen minden kisvállalkozónak havi 50 ezer forint lesz. Az új KATÁsoknak így csak magánszemélyektől származhat bevétele, kivételt képeznek a taxisok, akiknél a kizárólag lakossági értékesítés a gyakorlatban megvalósíthatatlan lenne.
A kata-szabályok átalakításáról is dönthet ma az Országgyűlés A kisadózó vállalkozók tételes adójáról (kata) szóló törvényjavaslatot tárgyalja és fogadhatja el ma az Országgyűlés, amely dönthet a 2023-as költségvetés főszámairól, valamint politikai nyilatkozatban utasíthatja el a Magyarország gazdasági érdekeinek védelmével ellentétes politikai nyomásgyakorlást. Módosulnak a kata szabályai | KÖRKÉP online. A katáról szóló törvényjavaslatot hétfőn nyújtotta be Varga Mihály pénzügyminiszter a parlamentnek, amely a kormány kérésére hozzá is járult az előterjesztés kivételes eljárásban történő tárgyalásához. A képviselők kedden már dönthetnek is a kata-szabályok szeptember 1-jétől történő módosításáról, amelynek értelmében évi 18 millió forint bevételi értékhatárig lehet ezt az adózást választani. Az adó mértéke minden kisvállalkozónak havi 50 ezer forint. Az új katásoknak csak magánszemélyektől származhat bevétele, kivételt képeznek a taxis személyszállítást végzők....
Forrás: MTI, Kiemelt kép: illusztráció/Pixabay, Szerkesztő: VKA