Nos, szombat este itt a "jó tündér". Helsinkiben a 92. percben hozta vissza az esélyt a magyar futballválogatott azzal, hogy egy "elbambulást" követő finn találat után - a rendes játékidőn már túl - választ tudott megfogalmazni. Öngóllal ugyan, de kiegyenlített, és ezzel megszerezte az európai 3. csoportban a második helyet. Folytathatja a reménykedést, az utat, mert hétfőn kiderül, melyik csoportmásodikkal kell küzdenie tovább a franciaországi vb-döntőért. Tulajdonképpen a futball örökigazsága az, ami a finn fővárosban történt. Egyenlő erők küzdelmében ugye nem kedvező, ha a hazai csapat nyer... Az első 45 percben a magyar legénység tökéletes ura volt a történéseknek. Fordulás után elkerülhető góllal vezettek a finnek. Nagyon úgy festett, "vége a dalnak", de az akarat végül egyenlítést hozott. Sport: Magyarország-Finnország - 1-0 | hvg.hu. A két gárda minden tekintetben egyenlő volt ezen az estén, tehát más - noha a szerencse is besegített - eredmény nem is születhetett, mint döntetlen. A finnek "darálós" stílusa a második félidőben érvényesült, ívelgetéseik előtt egyszer kapitulált is a magyar védelem.
Labdarúgás - Búcsú a selejtezőktől Helsinki, 1997. október 11., szombat (MTI) - Amint Európa számos más színterén, úgy szombaton Helsinkiben is befejeződött az öreg kontinens labdarúgó világbajnoki selejtezőinek sorozata. A finn fővárosban a nyolcadik, utolsó kvalifikációs mérkőzésén volt érdekelt Magyarország futballválogatottja, amely a 3. csoportban azért küzdött, hogy legalább egy döntetlent kiharcoljon Finnország ellenében. Az egy pont (nem beszélve a háromról, azaz az idegenbéli diadalról) azt jelenthette, hogy Csank János szövetségi kapitány együttese e csoportban kiharcolja a második helyet. Azzal pedig a két rájátszásos mérkőzés esélyét, tudniillik a csoportmásodikok közül nyolc majd play-off szisztémában küzd tovább, s az innen továbblépő négy jut el a jövő évi franciaországi világbajnoki döntőbe. Magyar finn 1 0 15. A szombati összecsapást a német Heynemann vezette az Olimpiai-stadionban. Abban a létesítményben, ahol 1978 őszén a magyar legénység első és egyetlen vereségét szenvedte el a finnektől a sportági históriában.
Szerző: Jáborcsik András | 2018-09-08 16:35:00 Finnország - Magyarország Nemzetek Ligája - C divízió - 1. forduló Tampere, 2018. 09. 08. 18:00 Közvetítés: M4Sport Magyarország: Gulácsi – Lovrencsics G., Lang, Kádár, Fiola – Pátkai – Stieber Z., Kleinheisler, Kovács I., Sallai R. – Szalai Á.
"Köszönöm" – köszönte meg a kérdéseket a sajtótájékoztató végén magyarul a szimpatikus szakember. "Szoktam fejjel gólt szerezni, örülök nagyon neki, hogy jó helyen voltam – így a lefújás után az M1 kamerája előtt Gera Zoltán, a mérkőzés hőse. – Nagyon jó beadás volt, igazából az volt a kulcs, hogy jól érjek a labdához, és a labda nagyon jól becsúszott a hosszúba. Megmondom őszintén, hogy az elmúlt két napban rosszul ment edzéseken a fejelés, sokat gyakoroltuk a beadásokat, és sehogy sem sikerült eltalálni a labdát; de úgy voltam vele, hogy a meccsen biztosan jól eltalálom egyszer, és akkor az bemegy. Nagyon nehéz mérkőzés volt, pont olyan, amilyenre számítottunk. Magyar finn 1.0.2. " "Tudtuk, hogy a labdabirtoklásra fognak rámenni a finnek. Voltak hibáink, voltak helyzetei az ellenfélnek, kapufája is akadt az első félidőben, de nekünk is megvoltak a lehetőségeink. Úgy éreztem, a mérkőzés alatt, hogy van bennünk gól. Azt gondoltam, hogy Dzsudzsák Balázs bal lába aranyat fog érni, de mit ad az élet, Lovrencsics Gergő, aki csereként áll be, nagyszerű labdát adott jobbról, és sikerült megnyernünk a mérkőzést.
Ezeknek a környezetbarát energiarendszereknek az üzemeltetéséhez villamos áramot használunk, így közvetve, kis mértékben mégis környezetszennyezést okoznak. Beszélni kell azonban a biomassza eltüzeléssel járó porszennyezésről. A KSH szerint a szilárd légszennyező kibocsátás rohamosan nő: 2008-ban 6 kg/fő volt, 2009-ben már 8 kg/fő, 2010-ben pedig 17 kg/fő, ma már 20 kg/fő felett járhatunk. Az ipari tüzelőrendszereken a por megfogása kötelező. Megfigyelhető viszont, hogy a szmog leggyakrabban azokban a városokban alakul ki, ahol a földrajzi fekvés miatt a szmogra jellemző légköri viszonyok könnyen kialakulhatnak (völgyek, szokásos légjárásra merőlegesen elhelyezkedő települések), és a lakosság körében elterjedt a szén- illetve fatüzelés. Megfigyelhető ez Budapest kertvárosi kerületeiben is. Mit tehetünk a szmog kialakulása ellen? A légköri tényezőkkel (légáramlat, hőmérséklet, páratartalom) semmit. Sokat tehetünk viszont a szmog kialakulását lehetővé tevő meteorológiai helyzetben, a légkör porszennyezése csökkentésével.
Előzzük meg a szmogok kialakulását, zárjuk ki a légszennyező aerosolok (por) légkörbe kerülését. Használjunk tehát a légkör szempontjából "tiszta" tüzelőanyagokat: földgázt, napenergiát, szélenergiát, nukleáris energiát. Az Országos Meteorológiai Szolgálat rendszeresen méri a légkör nitrogén-oxid, kén-dioxid, ózon és kisméretű részecske (≤10 µm alatti) tartalmát. A mérések alapján léptetnek életbe különböző légszennyezés korlátozási intézkedéseket. A légkörbe került gázok között a széndioxid, a metán és a fluor tartalmú gázok is megjelennek. A környezetkárosítás szempontjából a metánt tízszer veszélyesebbnek tekinthetjük, mint a széndioxidot. A légkörbe kerülő gázok reakcióba lépnek a levegő porszennyezésével, bonyolult vegyületek alakulnak ki. 2018. március 1-én napos, szélcsendes időben Budapesten 12 ponton mérték a levegő károsanyagtartalmát, és a következő szélsőértékeket állapították meg ( 2018. 03. 01. ): nitrogén-oxid 46, 7-68, 2 kén-dioxid 1, 1-5, 0 ózon (8 órás átlag) 9, 1-28, 6 PM10 por 36, 1-44, 8 A napenergia, a vízenergia, a szélhasznosítás, a hőszivattyús hőtermelés és a víz visszanyomással működő geotermikus energiakinyerés teljes mértékig környezetbarát, mert a termelt energia nem terheli a légkört semmilyen kibocsátással.
Ha a légszennyezettség eléri a kritikus szintet a fővárosban és szerte az ország nagyvárosaiban, áll a levegő, ködös, párás, szürke az időjárás, tele van porral az éter. Nehezebb a légzés és a bőr pórusai is eltömődnek. A szmog káros hatásai ellen védekezhetünk gyógynövényekkel és a belőlük sajtolt illóolajokkal. A szmog (smoke és fog, azaz füst és köd) már az 1940-es években Los Angeles környékén gondokat okozott. Ez az úgynevezett redukáló vagy Los Angeles-típusú szmog volt, amelynek kialakulásához erős napsütésre van szükség. A jelenleg az országban több helyen is kialakult légszennyezettség a téli vagy London-típusú szmog, amelyhez szélcsendes idő, magas légnyomás és páratartalom, alacsony hőmérséklet és természetesen sok kibocsátott szennyezőanyag szükségeltetik. A ködös Albionban figyelték meg először ezt az együttállást 1952-ben. Az ilyen típusú szmog főleg a légúti megbetegedésekben szenvedők számára jelent veszélyt, tüneteik ilyenkor felerősödhetnek. Magyarország több városában rendelnek el szmogriadót az őszi időszakban, mivel a szálló por mennyisége meghaladta az egészségügyi határértéket, a 100 mikrogrammot köbméterenként.
Ide tartoznak többek között a következők: Az asztmatikus tünetek romlása Légzési nehézség és tüdőkárosodás A magas ózonszint irritálhatja a légzőrendszert és károsíthatja a tüdőt még a tünetek megszűnése után is. 5. Szellőztess okosan. Szellőztetni a lakásban elhasználódott levegő miatt szoktunk, hogy kicsit felfrissítsük a szobákat. Azonban a szmogos, városi levegő van, hogy többet árthat, mint amennyit használ! Ha teheted, ilyenkor ne a forgalmas utakra, hanem a belső udvarra vagy kertre néző ablakokat nyisd ki szellőztetéskor. Ha erre nincs lehetőség, akkor pedig érdemes elkerülni a csúcsidőszakot, és még a reggeli forgalom előtt, vagy este, a munkából hazaáramló gépkocsiforgalom után ablakot nyitni. Amikor szmogriadó közeli a szennyezés, jobb, ha egyáltalán nem szellőztetsz. Fontos, hogy ne dohányozz, és figyelj rá, hogy ne égess oda ételt a lakásban, mert az ugyanúgy elszennyezi a levegőt. 6. Ne sportolj a szabadban szmogos időben. Szmogriadó esetén – függetlenül attól, hogy tájékoztatási vagy már riasztási fokozat van érvényben – ne sportolj, és ne is kerékpározz a szabadban.