Tíz térkép, amely mindent elmond arról, amit tudni érdemes a globális politikai folyamatokról A földrajz fogságában leírása Új fejezettel bővült a kötet: A földrajz könyörtelen hatalma című fejezet néhány olyan régiót említ, mely hatással lehet világunk jövőjére. Iráni atomalku, párizsi klímaegyezmény, Iszlám Állam, ukraj¬nai háború – kifejezések, melyekkel gyakran találkozhatunk a hírekben, tudósításokban. De vajon tudjuk-e, értjük-e, mit jelentenek? Tim Marshall brit újságíró segít eligazodni a na¬ponta ránk zúduló információáradatban, s közben ráirányítja a figyelmünket a földrajzi fekvés fontosságára. A politikusok mozgásterét mindig is korlátozták or¬száguk földrajzi viszonyai: a hegyek, a folyók, az éghajlat, a tengerek, a sivatagok. A szerző tíz fejezetben (többek közt Oroszország, Kína, Egyesült Államok, Latin-Amerika, Közel-Kelet, Európa) térképek segítségével vázolja fel e régiók múltját és jelenét, s közben rámutat a fontosabb tényezőkre, melyek történelmüket befolyásolták.
A könyv részletei A földrajz fogságában – Tíz térkép, amelyek mindent elmondanak arról, amit tudni akartál a globális politikai folyamatokról az Marshall, Tim A könyv címe: A földrajz fogságában – Tíz térkép, amelyek mindent elmondanak arról, amit tudni akartál a globális politikai folyamatokról A könyv szerzője: Marshall, Tim Kiadó: Marshall, Tim Oldalszám: 348 oldal Megjelenés: 2018. június 04.
Kiadó: Park Kiadó Cikkszám: 231355411 Vonalkód: 9789633557723 Elérhetőség: Nincs készleten Kívánságlistára teszem Tim Marshall (1959) brit újságíró, tudósító és külügyi szakértő. Korábban a Sky News szerkesztője, a BBC munkatársa. Több mint 30 országból küldte tudósításait, részletesen beszámolt a horvátországi, boszniai, macedóniai, koszovói, afganisztáni, iraki, libanoni, szíriai és izraeli konfliktusokról. Foreign Matters című blogját 2010-ben Orwell-díjra javasolták. Az általa 2015-ben alapított hírelemző portál, a főszerkesztője. Leírás Koreai válság, Iszlám Állam, Durand-vonal, stratégiai mélység, Kuril-szigetek, Panama-csatorna, ukrajnai háború – fogalmak és kifejezések, melyekkel gyakran találkozhatunk a hírekben, tudósításokban. De vajon tudjuk-e, értjük-e jelentésüket és mélyebb összefüggéseiket? Tim Marshall brit újságíró könyve segít eligazodni a nap mint nap ránk zúduló információtengerben, s közben ráirányítja a figyelmet a földrajz, a földrajzi fekvés fontosságára. A világ politikusainak mozgásterét mindig is korlátozták országuk, birodalmuk földrajzi viszonyai: a hegyek, a folyók, az éghajlat, a tengerek és a sivatagok.
Korábban a Sky News szerkesztője, a BBC munkatársa. Több mint 30 országból küldte tudósításait, részletesen beszámolt a horvátországi, boszniai, macedóniai, koszovói, afganisztáni, iraki, libanoni, szíriai és izraeli konfliktusokról. Foreign Matters című blogját 2010-ben Orwell-díjra javasolták. Az általa 2015-ben alapított hírelemző portál, a főszerkesztője. A könyv megvásárlása után járó jóváírás virtuális számláján:: 27 Ft
A címeket olvasva – Oroszország, Kína, Egyesült Államok, Nyugat-Európa, Afrika, Közel-Kelet, India és Pakisztán, Korea és Japán, Latin-Amerika, Északi-sarkvidék –, láthatjuk, hogy e régiók szinte teljesen lefedik a világtérképet, a felsorolásból kimaradó területek többsége pedig valamely másik terület vonatkozásában említésre kerül (az egyetlen nagyobb kivétel talán Ausztrália, Óceánia és Antarktisz).
Napóleon Egyiptomi Hadjárat by Beno Alex
Napóleon portréja 1798-ból (Antoine-Jean Gros festménye) Forrás: Wikimedia Commons A történelmi források több, a császár magasságával kapcsolatos adatot is megemlítenek, ám ezek közül az egyetlen valóban hiteles adat egy francia orvostól származik, aki Napóleon halála után precízen lemérte az elhunyt uralkodó testhosszát, megállapítva, hogy a hadvezér-uralkodó egész pontosan 1, 68, 6 méter magas volt. Napoleon egyiptomi hadjárat . Ezzel a magassággal viszont közel négy centiméterrel még "túl is szárnyalta" a korabeli francia férfiak átlagmagasságát. Napóleon mint első konzul. A történelmi köztudatban az él, hogy Bonaparte az átlagosnál alacsonyabb termetű férfi volt Forrás: Wikimedia Commons Napóleont már régóta mint az alacsony növésű emberek egyfajta szinonimáját emlegetik, összefüggésbe hozva ezt azzal a népszerű nézettel, miszerint az alacsony férfiak agresszívabbak társaiknál, hogy ezzel kompenzálják magasságbeli hiányosságaikat. Napóleon visszavonul a Grand Armée maradványaival Moszkva alól Forrás: Wikimedia Commons A történelmi tények oldaláról nézve pedig kevés emberre illene jobban a fenti megállapítás, mint arra a férfira, aki egy egész kontinensen győzelmet aratott riválisai felett, és akit végül csak a távoli Szent Ilona-szigetre történt száműzetése tudott megállítani.
Hasonló feltételek alapján kapitulált Menou is Alexandriában ( 1801. szeptember 2. ), aki azután 1801 novemberében érkezett 8 ezer katonával Franciaországba, a tudományos gyűjtemények legnagyobb részt magával szállítván. [ szerkesztés] Eredmények A franciák egyiptomi expedíciója, ha hódító hadjáratnak vesszük, balul ütött ki, de a tudomány óriási sikereket köszönhet a francia fegyvereknek. Ezzel vette kezdetét az egyiptológia, mivel ezzel ismerte meg először a világ az egyiptomi építészetet, a történelmét és földrajzát. Bonaparte Napóleon Itáliai hadjárat (1796-1797) • Egyiptomi hadjárat | Brumaire 18-19-i államcsíny • Háború a 2. Egyiptomi hadjárat – Wikipédia. koalíció ellen • Itáliai hadjárat (1799-1800) • Az Első Konzul • Francia Császárság • Napóleoni háborúk • Háború a 3. koalíció ellen • Háború a 4. koalíció ellen • Orosz–török háború • Ágyúnaszád-háború • Finn háború • Félszigeti háború • Háború az 5. koalíció ellen • Oroszországi hadjárat • Háború a 6. koalíció ellen • Száz nap
Miután ez a haderő egyesült az Ajaccio, Genova és Civitavecchiából jövő hajókkal és hadosztályokkal, immáron összesen 600 hajóval, 25 000 katonával és 10 000 tengerésszel érkezett Málta alá ( június 9. ), amely június 12-én kardcsapás nélkül hódolt be. Nelson brit tengernagy egyelőre nem zavarta Bonapartét, egyrészt mert nem volt tisztában a franciák terveivel, másrészt az időjárás nagyon kedvezőtlen volt számára. Egyiptom meghódítása [ szerkesztés] A nílusi csata Luny Thomas festményén. A francia hajóhad miután elhagyta Máltát, 1798. július 1-jén Alexandria előtt vetett horgonyt, melyet Napóleon, rövid harc után, július 2-án el is foglalt. Napóleon Egyiptomi Hadjárat by Beno Alex. Ezt követően egy arab nyelvű proklamációban kihirdette, hogy a lakosságot a mamlukok uralma alól fölszabadítja, valamint vallásukat és erkölcseiket senki nem fogja bántani, már csak azért sem, mivel maguk a franciák is igazhívő muzulmánok. Az egyiptomi nép mindezeket közömbösen nézte és tétlen maradt. Bonaparte erre Alexandriából a Nílus mentén Kairó felé nyomult, ami nagy nehézséggel járt.