Ez rengeteg kérdést vetett fel és bizonytalanságot eredményezett a dolgozat készültekor a teljes téma tanulmányozásában. Fenntartható finanszírozás Magyarországon. A kereteket megadó rendszer hiányában számtalan megközelítés létezik arra vonatkozóan, hogy mi számít fenntarthatónak, így kijelenthetjük, hogy jelen pillanatban a fenntartható finanszírozás mint pénzügyi megközelítés közel sem kiforrott, nagyon képlékeny téma. A piacok fejlettségében különbségek figyelhetők meg: míg a nyugati piacokon (Észak-Amerikában, Nyugat-Európában), továbbá Kínában számottevő a zöldkötvény- és zöldhitel-kibocsátás, évről-évre rohamosan nő a piac, addig hazánkban nemrégiben indultak kezdeményezések, például az MNB Zöld Programja, az idén nyáron kibocsátott szuverén zöld magyar államkötvény, illetve néhány pénzügyi vállalat termékei révén. A téma vizsgálatához elengedhetetlen megismerni az ESG szemléletet. Ez tulajdonképpen a vállalatok fenntarthatósághoz való hozzáállását és hozzájárulását vizsgálja, jellemzője, hogy a fenntarthatóságot három alapvető részre bontja – a környezetre gyakorolt hatás és annak csillapítására tett intézkedések ("E" pillér), társadalmi tudatosság és a vállalat környezetében található közösségek, valamint a társadalom egészére gyakorolt hatás ("S" pillér), illetve a döntéshozatali mechanizmusok a vállalatirányításban ("G" pillér).
Fenntarthatósági kockázatok integrálásának átláthatósága – Termék szint Pénzügyi piaci szereplők a szerződéskötés előtti közzétételekben kötelesek feltüntetni a kockázatok befektetési döntéseikbe való integrálásának módját és az általuk kínált egyes termékek (pl. : alap) hozamára gyakorolt valószínű hatások értékeléseinek eredményeit. Fontos, hogy az adott pénzügyi piaci szereplő főszabály szerint nem mentesülhet a vizsgálat alól, ugyanakkor előfordulhat, hogy a vizsgálat eredményeként egyértelművé válik, hogy a fenntarthatósági kockázatok nem relevánsak az egyes termékeik tekintetében. Ebben az esetben az erre vonatkozó tájékoztatást és egyértelmű indokolást kötelesek közzétenni. ESG és "zöld" termékek átláthatósága – Termék szint Amennyiben a pénzügyi piaci szereplő: terméke környezeti vagy társadalmi jellemzőket is előmozdít és helyes vállalatirányítási gyakorlatot is követ (ESG) vagy valamely termékének tárgya egy olyan fenntartható befektetés, amelynek egy indexet jelöltek ki referenciamutatóként ("zöld" termék), akkor a pénzügyi piaci szereplőnek további, speciális információkat is nyilvánosságra kell hoznia.
Érzelem és intuíció - Az elkötelezettség és a kreativitás elősegítése, a vezetők empatikus és nyitott hozzáállásával. Küldetés és cél - A közös célok előmozdítása a fenntartható jólét közös jövőképének felvázolásával. Technológia és innováció - Szervezeti és társadalmi értékteremtés az új technológiákhoz kapcsolódó felelős innovációval. Intellektus és felismerések - A sikerhez vezető új utak felfedezése és fejlesztése a folyamatos tanulás és tudásmegosztás révén. A felelős vezetés öt eleme "A klímaválság, a növekvő egyenlőtlenség és a gazdasági bizonytalanság minden korábbinál jobban veszélyezteti az emberi jóllétet" - mutatott rá Adrian Monck, a Világgazdasági Fórum ügyvezető igazgatója. Elmondta: Egy olyan, az érintetteket bevonó szemléletre van szükség, amelynek során a vállalatok a vállalkozó szellemet a céltudatossággal ötvözve, másokkal együtt dolgoznak a működésüknek otthont adó környezet állapotának javításán. Jó hír, hogy a következő generációk készen állnak az ehhez szükséges vezetői készségek elsajátítására.
A játékokat játszva megismerhetjük: - agyunk miben a legjobb, milyenek szinten állunk az egyes kognitív képességekkel; - mik azok a képességek, amiket további feladatokkal érdemes fejleszteni; - mennyit fejlődtünk utolsó játékunk óta; - milyen szinten vagyunk a velünk hasonló korúakhoz viszonyítva. Belső önigazolásnak azt a gondolati folyamatot nevezzük, mely során az egyén meggyőzi önmagát, hogy a történtek ellenére ugyanúgy szereti és becsüli magát. A kognitív disszonancia, azaz ellentmondás akkor lép fel, ha az egyén gondolatából a társadalmi közmegegyezés szerint logikailag és erkölcsileg más elem következik, mint az egyén önigazoló eleme. Ha két, lélektanilag összeegyeztethetetlen gondolat merül fel az emberben, az feszültségek okoz. (Például: "a dohányzás káros az egészségre" de "cigaretta nélkül nem bírom a stresszt". ) A disszonancia mindig kényelmetlen és kellemetlen, szorongáshoz vezet, ezért az egyén az ellentmondás feloldására törekszik. Ha nem sikerül feloldani a disszonanciát (például nem sikerül leszokni a dohányzásról), akkor önbecsapással és öncsalással igyekszik a személyiség megnyugtatni önmagát.
Az ember képes a racionális viselkedésre is, azaz az énünk védelme helyett, belátjuk a tévedéseinket, hibáinkat, és azokból tanulva fejlődünk. Milyen lépései vannak a belátásnak? Először is meg kell ismerni a saját védelmező, disszonanciacsökkentő tendenciáinkat! Ezután, ha erkölcsileg kifogásolható dolgot, ostobaságot tettünk, ismerjük fel, hogy ettől még nem vagyunk végérvényesen erkölcstelen emberek! Elegendő énerőt kell kifejleszteni, hogy elismerjük a saját tévedéseinket! Végül elismerjük, hogy fejlődésünk szempontjából kifejezetten hasznos, ha felismerjük és belátjuk a hibáinkat. Elliot Aronson szerint, ha megpróbáljuk csökkenteni a disszonanciát, akkor elzárjuk magunk elől a fejlődés lehetőségét. Vajon csak a pszichológia tudományának vannak válaszai a kognitív disszonancia jelenségére? Mit mond róla a Biblia? Már Pál apostol is ír a jelenségről az 1. században, a rómabeliekhez írt levél 7. fejezetében. A 14. verstől egészen a 23-ig részletez egy belső küzdelmet, amely a hívő emberben folyik.
Nahát, de furcsa volt. Bődület, de a legesleghasznosabb tanácsokat szerintem G. Fodor Gábor fogalmazta meg az ellenzék számára. Ez a hihetetlenül ellenszenves valaki. Ez a Fidesz szekértoló. Ami a kognitív disszonanciát illeti, előtte is pontosan tudtam, hogy mit jelent. Mindig láttam másokon, az agymosottakban, a buborékban élőkben, a vágyvezérelt hurráemberekben. És még azt is tudtam, hogy igen, nekem is van kognícióm és a disszonanciát én is érzem. De mégis. Azt gondoltam, hogy én okosabb vagyok "náluk", és a kognitív disszonancia "nekik" okoz problémát, rám nem jellemző, én felülkerekedtem rajta, és engem nem befolyásol igazán. Engem ne diagnosztizáljon vele mindenféle nagyokos. De kiderült, hogy dehogynem. Nagyonis súlyosan befolyásol. Ugyanolyan erős az enyém is, mint a másé. Megkockáztatom, hogy mindenkire ugyanúgy érvényes, kivétel nélkül. Ha van ennek a bődületes választási történetnek számomra igazán pozitív terápiás és gyógyító hatása, akkor ez az. Megtapasztalni, hogy milyen erősen munkál bennem is ez a jelenség.
Belső önigazolásnak azt a gondolati folyamatot nevezzük, mely során az egyén meggyőzi önmagát, hogy a történtek ellenére ugyanúgy szereti és becsüli magát. A kognitív disszonancia, azaz ellentmondás akkor lép fel, ha az egyén gondolatából a társadalmi közmegegyezés szerint logikailag és erkölcsileg más elem következik, mint az egyén önigazoló eleme. Ha két, lélektanilag összeegyeztethetetlen gondolat merül fel az emberben, az feszültségek okoz. (Például: "a dohányzás káros az egészségre" de "cigaretta nélkül nem bírom a stresszt". ) A disszonancia mindig kényelmetlen és kellemetlen, szorongáshoz vezet, ezért az egyén az ellentmondás feloldására törekszik. Ha nem sikerül feloldani a disszonanciát (például nem sikerül leszokni a dohányzásról), akkor önbecsapással és öncsalással igyekszik a személyiség megnyugtatni önmagát. ("A dohányzás miatt nem eszem annyi édességet, ezért nem fogok elhízni. ") A disszonancia feloldásának módja például, hogy az egyén nem vesz tudomást azokról az érvekről, melyek ellentmondanak saját választásának, döntésének.
Hát milyen lenne már, hogy elmentünk úgy, hogy kedvünk sem volt, fáradtan, és még meg sem érte volna? Ha kíváncsi vagy rá, milyen hatással lehet a kognitív disszonancia a párkapcsolatokra, itt olvashatsz róla. Felhasznált irodalom: Smith, E. R., Mackie, D. M., & Claypool, H. M. (2016). Szociálpszichológia. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. Cooper, J., & Carlsmith, K. (2015). Cognitive Dissonance. International Encyclopedia of the Social & Behavioral Sciences, 76–78. doi:10. 1016/b978-0-08-097086-8. 24045-2 Festinger, L. (1957). A theory of cognitive dissonance. Stanford, CA: Stanford University Press. Brehm, J. W. (1956). Post-decicion changes of desirability of alternatives. Journal of Abnormal and Social Psychology, 52, 384−389.
A résztvevőket arra kérték, hogy rendkívül monoton feladatokat hajtsanak végre (például csapokat csavargassanak). A vizsgálati személyek ki nem állhatták ezt a tevékenységet, pusztítóan unalmasnak találták. Ezt követően volt, akinek 1, másoknak 20 dollárt ajánlottak fel a kutatók azért, hogy meggyőzzék az előtérben várakozó idegent a feladat érdekességéről. Ezt a kihívást szinte mindenki vállalta. A kísérlet legizgalmasabb pontja, tulajdonképpeni fő fókusza az volt, hogy a résztvevők később miként emlékeztek vissza a történtekre. Azok ugyanis, akik mindössze 1 dollárt kaptak, elhitették magukkal, hogy a tevékenység valóban szórakoztató és élvezetes volt. Mivel az 1 dollár kínosan alacsony összeg egy hazugságért, így a személyek disszonanciát éltek át, amit a feladat felértékelésével csökkentettek. A 20 dollár azonban elegendő fizetség volt a feladatért (meg a hazugságért is), így itt nem keletkezett disszonancia, lehetett őszintének lenni a feladat unalmasságával kapcsolatban. Ha nem lehet az enyém, akkor inkább nem is kell Merrill Carlsmith és Elliot Aronson gyerekek részvételével bonyolított le hasonló kutatást.
Magyar-Lengyel szótár »