Szinte írói sikereit is feláldozta a szervező munkának a nemzete és Európa közös nagy céljai érdekében. Ezt az érdemet méltányolta a nemzet, amikor őt küldte a népszövetség mellett működő Szellemi Együttműködés Tanácsába Genfbe. Sikere túlnőtt az ország határain, a műveit angol, francia, német, olasz nyelvre is lefordították és a legelőkelőbb külföldi folyóiratokban közölték. Halála évében 1937 -ben akarta az Akadémia a Nóbel-díjra ajánlani... A Bujdosó könyv Károlyi-korszakról szóló első része 1920 karácsonyán jelent meg, majd egy év múlva A proletárdiktatúra címmel kiadták a második részt is. Tormay Cécile BUJDOSÓ KÖNYV - Regény: árak, összehasonlítás - Olcsóbbat.hu. Bár egy napló formában megírt szépirodalmi mű, mégis komoly politikai jelentőséggel bírt, "Szekfű Gyula Három nemzedéke mellett a Horthy-rendszer másik megalapozó mítoszává vált. " "Nem csupán egy ember, hanem egy egész társadalmi osztály érzéseit és gondolatait örökítette meg az 1918-1919-es eseményekkel kapcsolatban. Nem nevezhető elfogulatlan műnek, mégis érdekes kordokumentum. Ennek a könyvnek a megírásával indult el Tormay Cécile politikai-közéleti karrierje. "
Tormay Cécile Ajánló Tormay Cécile a XIX. –XX. század fordulóján a magyar irodalom egyik legnagyobb írónője volt. Bujdosó könyv című naplószerű regényének középpontjában saját sorsának alakulása áll 1918. október 31-től 1919. Tormay Cécile: Bujdosó könyv - ekultura.hu. augusztus 8-ig. Az említett két dátum kulcsfontossággal bír: Károlyi Mihály 1918. október 31-én ragadta magához az irányítást a darabjaira hulló Osztrák–Magyar Monarchia magyarok lakta területei felett, a Tanácsköztársaság pedig 1919. augusztus 8-ra omlott össze, hogy aztán kezdetét vegye a Horty-korszak. Hogy miért bujdosó könyv a Bujdosó könyv? A szerző már az első világégés idején élesen bírálta gróf Károlyi Mihály politikáját. És mivel meglehetősen ismert volt mind az udvarnál, mind a közéletben, egy idő után a kritikák miatt potenciális veszélyforrást látott benne a hatalom, amely nagy valószínűség szerint meggyilkoltatta Magyarország volt miniszterelnökét, gróf Tisza Istvánt, aki Károlyi legnagyobb politikai ellenfele volt. Tormay Cécile az ország széthullását, a kormány tehetetlenségét és hazugságait látva életre hívta a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségét, amely fel kívánta rázni a magyarságot a háború okozta sokkból.
Arra a kérdésre, hogy miért mellőztek mindennemű magyarázó jegyzetet a szövegből, Hunyadi azt felelte: "Nem volt célunk megakasztani az olvasót a jegyzetekkel, hiszen ez - noha kinézetre szakkönyvnek tűnik - félig szépirodalmi mű, egy irodalmi napló. " Amikor azt firtattuk, hogy miért nincs a kötetben még egy, az olvasót meg nem akasztó elő- vagy utószó sem, Hunyadi így felelt: "Nem akartunk állást foglalni. Az olvasó maga döntse el, hogy a könyvet elolvasva a fón vagy éppen a Magyar Narancsban olvas róla információkat. " Hunyadi elmondása szerint a Bujdosó könyv nem rondít bele a kiadó profiljába sem, hiszen hogy komoly problémák lennének a könyvvel, az is "csak egyfajta vélemény - mások meg nagyon örülnek neki. Kiadtuk a Schindler listájá t is - nyugtat meg bennünket Hunyadi -: nyitottak vagyunk minden irányba". Tormay Cécile: Bujdosó könyv I-II. (*14) (meghosszabbítva: 3171071870) - Vatera.hu. Kovács Bálint
Ha tévedtem, legyenek elnézőek, akik a könyvet olvassák. A tévedéseim is tükrök: a kor tévedéseinek a tükrei. Nem a forradalmak történetét, nem is a politikai események szemtanújának a naplóját akartam megírni. Szóljon az én könyvem arról, amiről nem fognak tudni a jövő történetírók, mert azt át kellett élni. Szóljon arról, amiről nem tudhat az idegenből behurcolt forradalmak felidézői és politikai eseményeinek a szemtanúi, mert lelküktől távol állt minden, ami magyar. "
Mindenki figyelmébe ajánljuk ezt a könyvet, hisz egy átlagos ember sajnos nagyon keveset tud ezekről az eseményekről. Ebben a könyvben viszont egy olyan hiteles személy leírásaiból ismerhetjük meg ezeket az eseményket, aki mindezt átélte.
A református teológia lépcsőházában adta ide valaki a lapot. Az Evangéliumi Diákszövetség tartotta hangversenyét. Felolvasásom dalok között volt a műsoron. A "Népszava" fenyegető cikke még a fejemben kószált, mikor a dobogóra léptem és a zsúfolt terem felfigyelt. A protestáns ifjúsághoz intézett szózattal kezdtem és azzal végeztem, hogy: minden hazafias szó, amely célt talál és minden hazaszerető tett, amely a célt szolgálja, egy-egy rögöt szerez vissza széttépett hazánkból. A Népszava ma reggel azzal támadott, hogy ellenforradalmár informátor vagyok. Nem tagadom, igyekszem informálni a külföldet a szavamnál is, a tollammal is. Egy cikket fogok felolvasni, melyet derék honfitársaink Leffler Béla és felesége Signe Liljekranz vittek ki Stockholmba a Svenska Dagbladet számára. A címe: Kiáltás egy nemzet vérpadáról. Önökre bízom, hogy eldöntsék, ellenforradalom-e ez az írás vagy hazaszeretet. Mikor a felolvasásom végére értem, egy hang hatalmasan belekiáltótt a terembe: Százezer ilyen ellenforradalmár kell!