Kedves Vásárlónk! Megrendelt könyveinket (folyóiratpéldányainkat) a banki átutalásos fizetést követően postai úton veheti át. A feltüntetett postaköltség egyetlen példány feladására vonatkozik. Számlaszámunk: 11713012-21181665 Cédrus Művészeti Alapítvány A küldeményeket igyekszünk a megrendelés beérkezését követő napon, de legkésőbb három napon belül postára adni. Lehetőség van a kiadványt kedvezményesen a szerkesztőségben is megvásárolni: Cím: 1136 Pannónia u. 6. Tel: +36 30 511 3762 Köszönjük, hogy vásárlásával értékeli munkánkat. 2005-2011 96 oldal Cédrus Művészeti Alapítvány, 2018 ISBN: 9786158096713 A költő az elsőkötetes szerzők Prágai Tamás-díjának 2018. évi kitüntetettje eredeti ár: 1 300 Ft webshop ár: 1 040 Ft + 520 Ft postaköltség Megrendelés Appendix: Odakint fagy. Dér fehérlik, lusta, makacs királyi dísz a felégetett földeken és jégvirág mintázata homályosít minden percet, mulandóval múlhatatlant. "Saját bejáratú világa van Nagyatádi Horváth Tamásnak. Ezt a birodalmat régóta térképezgeti már föl magának, járja oda és vissza örök témáit, saját maga által kigyúrt ösvényein.
Prágai Tamás Élete Született 1968. július 2. Budapest Elhunyt 2015. augusztus 7. (47 évesen) Budapest Nemzetiség magyar Kitüntetései Móricz Zsigmond-ösztöndíj Prágai Tamás ( Budapest, 1968. – Budapest, 2015. [1]) József Attila-díjas író, költő, szerkesztő, irodalomtörténész. Életpályája [ szerkesztés] 1968-ban született Budapesten, Pázmándon élt. Az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán magyar-angol tanári szakon 1991-ben, majd a Pécsi Tudományegyetem magyar szakán 1998-ban szerzett diplomát. 1998–2001 között ugyanitt PhD hallgató, 2003-ban a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj támogatásával poétikaelméleti tanulmányokat folytatott a Torontói Egyetemen. Több irodalmi lap szerkesztője és munkatársa volt, köztük a Polisz, a Szépirodalmi Figyelő, a Kortárs (folyóirat) (2002–2007), illetve a Napút (1998–) és a Képírás (2009–) folyóiraté. Írásai (vers, széppróza, irodalmi kritika, tanulmány, tárca, esszé és műfordítás) 1990 óta jelennek meg irodalmi folyóiratokban. Az irodalomtudomány doktora (2005), irodalomkritikai írásaiban főként kortárs költészettel foglalkozik.
Dér fehérlik, lusta, makacs királyi dísz a felégetett földeken és jégvirág mintázata homályosít minden percet, mulandóval múlhatatlant. "Saját bejáratú világa van Nagyatádi Horváth Tamásnak. Ezt a birodalmat régóta térképezgeti már föl magának, járja oda és vissza örök témáit, saját maga által kigyúrt ösvényein. Egy lakat feltöretett, egy pecsét feltöretett, (…) Talán a kert. Talán az volna jó: körték, aranyló dáliák közt egy csordultig hamis, de másik élet, kerti szék és kinti asztal (…) A képből lassan kihátrál, indul visszafelé, hol megfogott, addig a pontig, hol elkattanhatott a szeme (…) Egy lakat feltöretett, / egy pecsét feltöretett, / nem vettük észre, mikor — / egy vasláda pántjai pattantanak, / a fejünk fölött átsuhant az angyal (…) Mióta spenótot eszem, gyorsabban nőnek a fogaim. Hideg köveken csiszolom őket a teraszon, pirkadatkor. (…) Irigylem is őket, mert ők úgy tudnak szeretni, ahogy én szerettem volna egész életemben. Úgy érzem, a világ a szeretet története. És meggyőződésem, hogy az emberi szerelem az isteni szeretet előjátéka.
Egy összetört alkotmányra Egy lakat feltöretett, egy pecsét feltöretett, nem vettük észre, mikor — egy vasláda pántjai pattantanak, a fejünk fölött átsuhant az angyal, a régi alkotmány széthasadt, erélye nincs, múzeumi áru, műemlékszag és reminiszcencia: ilyen vasalatot nem csinál többé kovács, forgácsait tapodjuk, ami bent volt, most kívül került, ami sötétben hevert, napvilágra jött, kívül rekedt, amit őriztünk sokáig, kintre, de nem a szabadba: kívül van törvényen, időn. Törvény lett, hogy mind kívül legyünk, ha bent nincs, nem is nehéz ez: betyárok, mámorok kivetettjei, kint a csalitban, csipkefa alatt faggatjuk egymást: komám, miért? Fejét mindenki önként veszítse el, egy elomlott tornác oszlopai közt álljon és várjon a töke mellett, jön hóhér vagy jó hír: a tőke kihajt, nohát, vadszőlőt, fürtöst, delevárit. Egyetlen húr zörög az agyban, cimbalomé, vak zenésze tépi-cibálja, siralomházi idill — a széllel bélelt ajtón szél gázol keresztül, ennél kijjebb már nincs emberfia, a levegő húrjait pergeti két verő.
Bővebb ismertető 1989-ben, az amerikai külügyminisztérium ifjú munkatársaként adta közre Francis Fukuyama A történelem vége? című, mindössze néhány oldalas tanulmányát, és ezzel egy csapásra világhírű lett. Cikkek ezreiben vitatkoztak vele, a világ minden valamirevaló történésze és politikatudósa kifejtette véleményét az "endizmus"-vitában. Majd Fukuyama könyvben is megírta az elméletét, s kiderült, hogy filozófiailag alaposan végiggondolt, mély elemzés alapján jutott el a következtetéshez, miszerint a liberális demokrácia "az emberiség ideológiai fejlődésének a végpontja", "a kormányzás végső formája, s mint ilyen az egyetemes történelem vége lehet". A történelem vége és az utolsó ember - A legújabb könyvek 27. Azóta bármi történik a világban - terroristák rombolják le a Világkereskedelmi Központot, újabb háború tör ki valahol, valamilyen forradalom megdönt egy rendszert -, az újságírók szinte reflexből emlegetik Fukuyama óriási tévedését, aki naivan azt gondolta 1989-ben, hogy véget ért a történelem. Fukuyama legkomolyabb bírálója persze Samuel P. Huntington volt, aki szerint a jövő nem a liberális demokrácia diadalát hozza, hanem a civilizációk összecsapásait.
"Egyetlen dolgot szerettem volna csupán illusztrálni azzal, hogy ilyen részletesen foglalkozom a magyar esettel: azt, hogy erős, összetartó és jól felfegyverzett civil társadalom, amely képes ellenállni a központi kormányzat hatalmának, nem feltétlenül tudja kivívni a politikai szabadságot, mint ahogy erre egy olyan alkotmányos rendszer sem mindig képes, amely szigorú korlátok közé szorítja a végrehajtó hatalmat. A Magyar Királyságra igazak voltak mindezek a jellemzők, mégis sikerült oly mértékben aláásnia a központi hatalmat, hogy az ország nem volt képes megvédeni magát a közvetlenül fenyegető külföldi ellenségtől. Fukuyama a történelem vége és az utolsó ember film. Hasonló helyzet alakult ki Lengyelországban, ahol a gyenge királyokat a nemesi tanács irányította; két évszázaddal a Magyar Királyság után Lengyelország is elvesztette nemzeti függetlenségét" [3] 2014-ben megjelent a kötet 2. része is, Political Order and Political Decay címmel. Családja Szerkesztés Felesége Laura Holmgren. Három gyermekük van. Szabadidejében kedvenc időtöltése a fotózás és bútorkészítés.
Néha akadozik vagy felpörög a történelem kereke, aminek forgását most már a tévében is láthatjuk. Van, amit örömmel, van, amit szomorúan. A romániai forradalmat élőben közvetítette a tévé, aztán az iraki háborúról is tudósítottak folyamatosan, akárcsak a mostani ukrajnairól. Ez az utolsó, az ukrajnai valóságshow, igazi túlélési küzdelem. A túlélő nyertesek azok, akiket nem lőnek le, nem robbantanak fel, nem temetik maguk alá a lerombolt épületek, vagy akiknek sikerül elmenekülniük. És nem jelenik meg a képernyőn, hogy 18 éven felülieknek! Fukuyama a történelem vége és az utolsó embed.com. Jó lenne, ha beszüntetnék az ilyen műsorok szervezését, vezetését, hogy ne kellejen ilyesmit látni. Sokáig reméltük, hogy ismét beköszöntenek a boldog békeidők, amilyenek voltak már egyszer, és amelyeknek véget vetett az első világháború. Utána a világra zúdult a spanyolnátha, amely halálos áldozatainak számát 50 millióra becsülik. A történelem néha ismétli önmagát, mert nem volt elég az első, kellett még egy második világháború is. Sőt, jöttek más háborúk is, amelyek egy részét a nagyszerű jövővel kecsegtető szocializmus nevében vívtak a mindent jóra fordító kapitalizmussal szemben például Vietnamban, vagy a kapitalizmus nevében, Irakban.
A világeseményeket elnézve és átélve mintha Huntington állna nyerésre... Fukuyama a történelem vége és az utolsó embers. Sőt a "liberalizmus" mára a világ sok helyén, sokak számára szitokszóvá változott. Alaposan megváltozott a korszellem a kilencvenes évek óta - de talán éppen ezért érdemes újraolvasni (vagy végre rendesen elolvasni) Fukuyama könyvét. Hogy jobban megértsük, mit veszíthet az ember, ha nem tudja megőrizni a liberális demokrácia értékeit.
Fukuyama legkomolyabb bírálója persze Samuel P. Huntington volt, aki szerint a jövő nem a liberális demokrácia diadalát hozza, hanem a civilizációk összecsapásait. A világeseményeket elnézve és átélve mintha Huntington állna nyerésre... Sőt a "liberalizmus" mára a világ sok helyén, sokak számára szitokszóvá változott. Alaposan megváltozott a korszellem a kilencvenes évek óta - de talán éppen ezért érdemes újraolvasni (vagy végre rendesen elolvasni) Fukuyama könyvét. Könyv: Francis Fukuyama - A történelem vége és az utolsó ember. Hogy jobban megértsük, mit veszíthet az ember, ha nem tudja megőrizni a liberális demokrácia értékeit. "Egy szavát sem hiszem el, de briliáns elemzését nem könnyű elvetni vagy megcáfolni. " (Irving Kristol) "Francis Fukuyama tökéletesen tisztában van a mai világ bonyolultságával, és sikerül neki a legnehezebb: összekötni az empirikus valóságból levont követeztetéseket a különféle politikai iskolák tanításaival. " (Pierre Bouretz) Mutasd tovább