Závada Péter A mozgásod hellyé lassul, anya, itt fekszel egy válasz eleve elrendeltségében. Gondolatban parányi, pontszerű részekre bontalak, hogy megtaláljam a középpontodat. Mióta legutóbb itt jártam, az ampullák felhígították a véred, de a gondosan lekerekített szemrehányásokkal még mindig nem megyünk semmire. Pedig azt reméltem, hogy amit kérdezni akarok, úgy nehezedik majd rád, mint egy erőkarra. Értem, hogy a felelősség egyedül semelyikünké nem lehet, de meddig pattoghat még köztünk egy alany általánossága? Látod, az idő szövetei üszkösödni kezdtek. Becsapom mögötted a halálodat. Závada Péter - Versek - ketezer.hu– ketezer.hu. A bőröm hangszigetelő szivacs, elnyeli az üvöltésedet, nem hallom, mikor a nevemen szólítasz, pedig tudod, hogy a közös nyelven én vagyok a gyász. Egész délelőtt egy festékcsepp megdermedt zuhanását figyeltem egy zár üregében, azt találgattam, átfolyhat-e rajtam az eső, elképzelhető-e, hogy felszívódjon az ereimbe. Úgy járkáltál föl-alá meztelenül a lakásban, kezedben a lemerült mobillal, mint zavarodott anyaoroszlán, fogai közt halott kicsinyével, hogy végül minden visszavont tekintet és minden megtett lépés közénk ékelődjön.
"Átható / fűszaga van ennek a hétfőnek. Biztos / kenderolajjal kenik az alkatrészeit. " - Závada Péter második verseskötete – a Mész – most jelent meg. A kötetből három verset olvashattok a DRÓTon Remíz Nem tudom elfogadni, hogy lassan véget ér ez a nyár is, és aztán már nem lehet változtatni rajta. Az képtelenség, hogy mától az elöl felejtett tej vagy a számban a fogak egy új időszámítás szerint romlanak. Legalább át kéne csempészni magamból valamennyit ebbe az új korszakba, hogy ezután is legyenek a múltammal kapcsolódási pontjaim. Csak vigyázni kell, nehogy lebukjak: a szemeim vörösek és be vannak dagadva, persze, hagymát vágtam, vagy úszni voltam, és kicsípte őket a klór. "A minden titkok versei": Závada Péter - Akit most keresek. Két hete nem láttalak, és amióta másnál alszol, már csak a forró laptop hagy vörös égésnyomokat a mellkasomon. Mi lesz, ha a legelején félbeszakad ez a gondolatfonál, és sehogy se jut eszembe, hogy kéne folytatni? De azt se lehet, hogy folyton írom, amit gondolok, az utcán, mondjuk a telefonomba, biztos elütne egy villamos, és akkor már mindegy volna.
Az égetett mész víz hozzáadáskor oltott mésszé alakul. Az így keletkező mésztejet használják a malter készítéséhez, illetve környezetbarát meszeléshez is. Apával úgy döntöttünk, hogy "szép gyöngén" megfogjuk az elégett csontjaidat, az elégett véredet, és a mészhabarcs közé keverünk, noha már abban is te voltál. Aztán amit estig raktunk, leomlott reggelre. ÚGY VET MAJD SZÉT Ez nem közlésvágy, ezt most összetévesztjük valamivel. Látod, ez a mondat is épp csak kiáll belőlem, zavar, mindenbe beleakad, bármerre fordulok: mint egy eldolgozatlan varrat kilógó damilja. Csak ezért mondom ezt is, a zavarás miatt, hogy ma valahogy semmi sem elég fontos: még ez a közös, régóta eltervezett délután sem. Kerülöm a tekinteted, nehogy észrevedd. Félek, az unalom egyszer úgy vet majd szét, mint egybeöntött, lélegezni képtelen aszfaltot a hőtágulás: hagynom kell magamon helyenként réseket. Mert ma már mindenhez késő van. A meghittséghez például nagyon. Závada Péter három verse a Mész című kötetéből - Drót. Pedig elméletileg minden adott. Villog a tv, a levegő sűrű és édeskés, a nyitott ablakon át érezni a szomszédos akácfák émelyítő spermaszagát.
7. És a kövek artériái elpattannak, a víz vérré válik: Gangesz, Nílus, Duna, Rio de la Pata, túlcsordulnak várakozásuk peremén, fölbuzognak a szökőkutak elvágott torkából. A pocsolyák tükrében látjuk: valakit ezerhétszáz évvel ezelőtt átvonszolnak a téren. Anyaszült meztelen. A haja megfojtja a végrehajtókat. Bűnünk körülöttünk minduntalan növekszik. 8. Január huszonegyedikén éjszaka az anakróniából egy koponya szól, hívja a csontokat a falakon túlról, hogy a jelenés összeálljon. Nincsenek szervei, csak a kihűlt kezek. Minden testrészünk eltűnik, amiről valaha elfeledkeztek. Kísértet siklik át az évfordulón, a bordélyba visszalátogat. Megáll az álom távolabbi végében. Jeges hóna alatt a bárány forró teste. * Szőllőssy Balázsnak ** A Római Magyar Akadémia antológiájába
Ahogy mindnyájunk jövőjében némán várakozik egy pillanat, mely minden előjel nélkül egyszer csak ott terem, karnyújtásnyira, kifeszítve a sövény és a meggyfa törzse közé: alig látható fonalán megcsillan a fény. Elbeszélni egy utazást, hagyni, hogy vonakodva fölidézzen minket egy város, vagy felejtsenek el az árkok, a vadátjárók, éljünk egy hozzájuk képest is távolabbi múlt időben. Egy régmúltban, valaha volt hétköznapok álfalai közt, álmennyezete alatt, mintha számítana, mi mikor történt, milyen szándékkal és kimenetellel. Itt leginkább engem fed föl, ami arra hivatott, hogy eltakarjon, mi megóvhatna, most kíméletlenül ellenem szegül, ez a redőzetlen homály, ahogy váratlanul beszakad, épp ott állok, ahol elfolyik az éjjel magzatvize. A franciakert Megkörnyékezi az éhség a lomha testeket, kibéleli őket szelíd önzésével, de hívogat a zúzott kővel, emlékekkel felszórt pást, a franciakert, hol a geometria esemény, homlokzat és sövény hűvös egyensúlya. Kimozdul, billeg, lázad maga ellen. A fokozódó hőségben a kőkorlát széle mintha elforrna, a cserjesáv még határol, zölden izzik, ahogy tövét a nap perzselni kezdi.
A kőgalambok közt valódi gerlék. A magokat apró kavicsokkal együtt nyelik, őrlik, kiválasztják, míg maguk is szoborrá nem kövülnek. Bár a beléjük képzelt mozdulatlanság a bámészkodónak sem volna öröm, aki most megdermed, épp azt veszíti el, amiért csodálják: színeit és mozgékonyságát. De mi még mozgunk: két eltévedt, egymásnak pattanó labda a kavicsos páston, kiket a dél már a főépület előtt talál, a bejáratnál árnyékos loggia fogad, és körben, agyagedényekben illatos citrusok. Harang kondul, ebédre hív, de az egyre fokozódó éhség miatt figyelmünk, mint a héj, leválik a kondulásról, a citromokról, és a belső, elképzelt kertre vetül. A kastély, a gazdasági épületek, a hippodrom, a napon felejtett lószerszám homályos kontúrjai közé az ebédlő, a tányéron gőzölgő leves eljövendő képei vegyülnek. És a gyümölcsök a valóságban talán nem is léteznek, miközben gondolatban már az asztalt üljük körbe. Saját jogon csak akkor lehetünk jelen, ha a bokrok távolságtartásukkal elismernek, ha mint egy szervezetbe, berendezkedünk ebbe a kertbe, és sétáinkkal könnyű rést vágunk rajta, mely saját anyagával lazán összetartja.
A sárgarépa termesztése A zöldségnövények tél alá vetése | Kárpátalja Sargarepa verse tavasszal Szeptemberben el lehet kezdeni az áttelelő zöldségek vetését. Ági ezekről kérdezett, és azt hiszem ez megér egy teljes bejegyzést. Azokat a növényeket szaporítjuk így, amik nem annyira érzékenyek a fagyokra, jól bírják a hideget és tavasszal, az első jobb idők beköszöntésekor fejlődésnek indulnak, így korán jutunk friss vitaminokhoz. Két féleképpen lehet elvégezni. Őszi vetés: Ősszel, tehát így szeptemberben elvetjük, eldugdossuk a szaporítóanyagot, az kikel, begyökeresedik. Így telel át, és tavaszzal indulfejlődésnek. Sárgarépa Vetése Tavasszal. Tél alá vetés: A másik módszer a tél alá vetés. Ekkor a magokat november végén, de, ha jó az idő december elején vetjük el, ha már lehült a levegő 2-3 fok alá, hogy a hideg hatására ne induljanak csírázásnak. A magok a téli csapadékhatására megduzzadnak, és tavasszal, a számukra már optimális hőmérsékleten csíráznak ki és hamar kikelnek. Mire egyáltalán rá tudunk menni a talajra, ezek már kisorolnak.
Sűrű vetés esetén ugyan növekszik a termésszám, de a minőség romlik, vékony, gyakran csavarodott répatestek képződnek. Tapasztalatok szerint optimálisnak a 400-500 db/m 2 mondható, ami tőelrendezés vonatkozásában 20 cm-es sortávolság esetén 70-80, 25 cm-es sortávolság mellett 80-100 db/folyóméter növény. Van, ahol ennél keskenyebb sortávolságot, 15 cm-t alkalmaznak, de 4-5 sor után egy szélesebb (35 cm) művelőutat kell hagyni. A répa magja apró, ezermagtömege 1, 2-1, 5 gramm, négyzetméterenként – a fent jelzett növénysűrűség mellett – a csírázási értéktől függően 0, 8-1, 0 gramm magot vessünk. A vetés sekélyen, kb. Sárgarépa magvetése. 1 cm mélyre történjen. A végleges növényszámot egyeléssel állítsuk be, amit akkor végezzünk, ha a második lomblevél is megjelent, de legkésőbb négy lombleveles korig történjen meg. Az egyelést követően alaposan öntözzük be az állományt, hogy a fellazult talaj visszakerüljön a gyökerekhez. Lényegesen könnyebben beállítható drazsírozott magvakkal a tőállomány, de ezek csírázásához több vízre, nedvesebb talajra van szükség.
Ápolása a rendszeres szellőztetésből, öntözésből és tápoldatozásból, illetve gyomlálásból áll. A vetést követő kelesztő öntözést követően, ami 5-8 mm, a tél folyamán csak nagyon ritkán kell öntözni, általában havonta egyszer-kétszer. Tavasszal márciustól, miután a napsugárzás intenzívebb és hosszabbak a nappalok, a heti öntözésre térjünk át. Ekkor már ne vízzel, hanem híg tápoldattal (pl. 0, 1%-os Volldünger vagy Buvifer) öntözzünk. Még a téli hónapokban is rendszeresen szellőztessünk. Ápolása a rendszeres szellőztetésből, öntözésből és tápoldatozásból, illetve gyomlálásból áll – fotó: Shutterstock Nappal napos idő esetén 16-18 0 C, borús időben 12-14 0 C tartására törekedjünk. Magasabb hőmérséklet hatására megnyúlik a levélzet, de a termések aprók, vékonyak maradnak. Rendszeres szellőztetéssel egészséges, kemény levélzetű, ellenálló növényeket kapunk. Fontos, hogy a páratartalom ne emelkedjen 75% fölé, amit a borús, párás téli napokon nagyon nehéz elérni. A szedés április végével kezdődik, de a fajta és az időjárás ezt nagymértékben módosíthatja.
8 22 termék Kérdéseivel forduljon ügyfélszolgálatunkhoz! Tel:+36 42 420-112 +36 30 370-5150 +36 30 983-5265 Szomoru vasarnap szoveg Hetényi géza kórház látogatási tilalom feloldása Q tér Kossuth kifli borbás marcsi co Nissan autó
Csak mélyrétegű, mélyen művelt, laza talajon fejlődik szabályos répatest, a tömörödésre hajlamos közegben görbe, torz, elágazó lesz a termése. A rendkívül vontatottan csírázó, apró, olajos mag kelését az éretlen trágyából képződő ammóniagáz tovább lassítja, illetve rontja, a kikelt és fiatal növény hajszálgyökereit leperzseli. Hasonlóan káros hatású kelés szempontjából a sok műtrágya használata következtében jelentkező magas talajsótartalom. Tápanyagigénye nem jelentős, a szerves trágya, amelyet elsősorban a talaj szerkezete miatt használunk, többnyire fedezi a répa tápanyagigényét, jelentősebb tápelem-felvétel nitrogénből és káliumból csak a répatestek kifejlődése idején jelentkezik. Vízigénye nem mondható nagynak, a tenyészidő első felében, amely egybe esik a fényszegény téli, kora tavaszi hónapokkal – minimális vizet hasznosít, csak a csírázás idején igényel folyamatosan nedves gyökérközeget, de a túlöntözés súlyos kárt okozhat! Drazsírozott magvak esetén nedvesebben kell tartani a talajt, ugyanis a drazséanyag duzzadásához illetve leválásához sok vízre van szükség, száraz talaj esetén a burok a magtól vonja el a vizet.