Ebben az esetben a tulajdonosi bejegyzés az, ami kiemeli a régi könyvek sokasága közül azt a bizonyos könyvet, és ez értékben is megmutatkozik. Mivel igen ritkák, pusztán érdekességként kerültek itt is megemlítésre. Régi könyvek valós értéke A fenti leírásból látható, hogy a régi könyvek valós értékét nagyon sok tényező befolyásolja. Éppen ezért, aki nem rendelkezik megfelelő szaktudással és gyakorlattal, képtelen meghatározni a régi könyvek valós értékét. Amennyiben Önnek is vannak régi könyvek a birtokában és szeretné azokat értékesíteni, forduljon hozzánk. Szakértő értékbecslő munkatársunk minden tekintetben segítségére lesz. Régi Könyvek Értéke | Könyvek Könyve For Android - Apk Download. +36 70 423 8441 Ezek között is vannak azonban olyan kötetek, melyekre mondható, hogy keresettebbek, ezáltal értékesebbek a többinél. Az utóbbi évtizedekben – hazai neveket tekintve – a legkeresettebbek Radnóti Miklós, József Attila, Ady Endre, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond és Márai Sándor munkái. Ez alatt értendők régi, ritka köteteik, kézirataik, levelezésük.
Kizárólag ez ad biztonságot az értékesítés, illetve a vásárlás során. Hazai körkép Hazánkban az értékes régi könyvek között nagyon sokféle fellelhető. Praktiker szeged laminált padló
B. C. munkában, ISBN 963-7923-01-2 Aszlányi Károly: Pénz a láthatáron, 174 oldal, ISBN 963-7923-02-0 May Károly: A fekete táltos (Der schwarze Mustang), fordította: Mikes Lajos, 183 oldal, ISBN 963-7923-04-7 ( Stettner Zoltán) Z. I. Maxbell: A touloni hóhér, 104 oldal, ISBN 963-7923-05-5 A 1992-es alsorozat kötetei a Tarka regénytárhoz hasonló külalakkal és méretben (14 x 10 cm) jelentek meg: 1. ( Benedek Ernő) Ernest Beck: A hindu bosszúja, 105 oldal, ISBN 963-7923-20-9 2. ( Benedek Ernő) Ernest Beck: Bill Red, a vadnyugat fia, 1992, ISBN 963-7923-27-6 3. G. Beery: Az 1001 lakat temploma, ISBN 963-792-320-9 4. L. Marteaux: A platinafogú, ISBN 963-7923-233 5. Csányi Egon: Balam király sírja / (Nagy Károly) Charles Lorre: Kockás szabadságon, 1992, ISBN 963-7923-24-1 6. ( Benedek Ernő) Ernest Hylton: Dráma az Északi sarkon, 1992, ISBN 963-7923-27-6 Mesék.
A középkorban vidékünk a Dorosma nemzetségé volt. A török kiűzése után a király a Német Lovagrendnek adta el a jászkun területeket. Orczy István a lovagrend jószágigazgatója 1719-ben a Jászságból telepített családokat az addigra elnéptelenedett puszták keleti szegletébe, a mai Kiskundorozsma területére. A lakosság a kialakult települést övező fekete földeken gabonát termesztett. A településtől nyugatra, így Zsombó mai területén is rideg állattartást folytattak. Az állatjárás, az-az a köztulajdonban lévő legelő Dorozsmától a mai Szeged-Kiskunmajsai műút bal oldalán húzódó házsor mentén a szomszédos Forráskút irányába folytatódott. Az egyik közeli tanyában még megtalálható az ebben az időben épült tejpince. Az első, településünk területéről hírt adó 1742-ől származó írott forrás a "forrosomboi" csárdát említi. Pincéjének réti mészkő boltozata a hagyomány szerint a török időkből való. Rózsa Sándor a híres betyár is gyakran múlatta itt az időt. 1956-ig állt az a termetes mocsári tölgy amelyikhez "a Sándor" a lovát kötötte.
Zsombó Története Szerkesztés Zsombó környéke már a bronzkorban is lakott volt. Területéről késő bronzkori és honfoglalás kori leletek kerültek napvilágra. A település környéke egykor a Dorozsma nemzetség birtokai közé tartozott. A török hódoltság után a környék királyi birtok lett, melyet a Német Lovagrend kapott meg. 1719 -ben az egykor Kiskundorozsma határához tartozó területre a Jászságból telepítettek családokat, akik a környék fekete földjein gabonát termeltek, míg a nyugatra, a mai Zsombó helyén fekvő területeken rideg állattartást folytattak. A település nevét 1742 -ben említették először a Forrosomboi csárda nevében. E csárdában a hagyomány szerint Rózsa Sándor is mulatott egykor. 1950 -ben szervezték községgé az egykor Kiskundorozsma határához tartozó területet Zsombó néven. Közélete Szerkesztés Polgármesterei Szerkesztés 1990–1994: Dr. Faragó-Mészáros Vilmos (független) [3] 1994–1998: Dr. Faragó-Mészáros Vilmos (független) [4] 1998–2002: Dr. Faragó M. Vilmos (független) [5] 2002–2006: Dr. Faragó-Mészáros Vilmos (független) [6] 2006–2010: Gyuris Zsolt (független) [7] 2010–2014: Gyuris Zsolt (Összefogás Zsombóért Közhasznú Egyesület) [8] 2014–2019: Gyuris Zsolt (Összefogás Zsombóért Egyesület) [9] 2019-től: Gyuris Zsolt (Összefogás Zsombóért Egyesület) [1] Népesség Szerkesztés 2001 -ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.
1949-ben az anyatelepülés, Kiskundorozsma határából szervezték önálló községgé a mára virágzó zöldség-gyümölcs termesztéséről híres, a napfényben gazdag Homokháton fekvő Zsombót. A település nevét a mai Rózsa Sándor csárda mögötti terület elnevezéséből eredeztetik. A tulajdonos neve után a vizenyős, zsombéksással benőtt területet "Forro Somboja" néven emlegették. A nádas vízfelületekkel, homokhátakkal, nedves rétekkel tagolt, halban, vadban, vízben gazdag vidék mindig jó szállásterületnek kínálkozott. Zsombó mai területén már a bronzkorból találtak emberi településre utaló nyomokat. Az elmúlt évszázadban többen, - így Móra Ferenc is - megkutatták településünk határát. A legutóbbi ásatásokra 2004. októberében került sor, amikor is késő bronzkori, népvándorlás-, és honfoglalás kori leletek kerültek napvilágra. Beszédesek a terület helynevei. A Bába dűlő határrész például az egykor nagy számban itt élő kunok területeit jelölő ember nagyságú szobrokra utal. Önállóvá válásáig községünk történelme ezer szállal kötődött az anyatelepüléshez.
[10] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90, 7%-a magyarnak, 0, 3% horvátnak, 0, 3% németnek, 0, 6% románnak, 0, 4% szerbnek mondta magát (9, 2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51, 6%, református 3, 2%, evangélikus 0, 4%, görögkatolikus 0, 5%, felekezeten kívüli 16, 1% (25, 4% nem nyilatkozott). [11] Nevezetességei Szerkesztés A Nagyerdő természetvédelmi területén elterülő Zsombói Láp, mely többek között a zsombékról nevezetes. Zsombó erről a vizenyős, zsombékos területről kapta a nevét. A Nagyerdőhőz kötődik egy másik nevezetesség, a zsombói Rózsa Sándor Csárda, mely már 1747-ből származó írásokban is fellelhető volt. Az egykori csárda vendége volt a híres alföldi betyár, Rózsa Sándor is. 130 éves platánok a Palorai tanító féle fatornácos nyaralónál. A Lápastói dűlőben található a Király Nyárfája néven ismert hatalmas fehér nyárfa. A Lápastói dűlőben 1896 -ban felállított viharharang, melynél Szentháromság ünnepén, minden évben fogadalmi misét tartanak.
Áthalad területen az Alföldi Kéktúra útvonala. Híres emberek Szerkesztés Tombácz János mesemondó, a népművészet mestere (Szeged-Őszeszék, 1901. – Zsombó, 1974. ) Testvértelepülések Szerkesztés Orotva, Románia Ipolynyék, Szlovákia Jegyzetek Szerkesztés ↑ a b Zsombó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 22. ) ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4. ) ↑ Zsombó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21. ) ↑ Zsombó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. Országos Választási Iroda, 1998. október 18. május 17. Országos Választási Iroda, 2002. október 20. Országos Választási Iroda, 2006. október 1. Országos Választási Iroda, 2010. október 3.