Mától elérhetőek a Széchenyi Kártya Program hitelei - Tőzsdefórum Széchenyi Kártya Fórum – Székesfehérvár 2013. november 6. - Kavosz Széchenyi kártya Erzsébet-utalvány és Széchenyi-kártya 2012 - minden infó jöhet ide, segítsünk egymásnak!! Már igényelhetők a Széchenyi Kártya Program új hiteltermékei - 2020. május 17., 11:39 | MTI nyomtatás A hazai kis- és középvállalkozások támogatása érdekében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakmai támogatása mellett 2020. május 15-től igényelhető négy új, speciálisan a válsághelyzetre kialakított Széchenyi Kártya konstrukció. "Egy globális méretű járvány mindig váratlan kihívás elé állítja a döntéshozókat és a gazdasági szereplőket. Magyarország azonban a régióban elsőként, már március eleje óta heti egyeztetést folytat a vállalkozói kamarákkal és szövetségekkel, a szektort érintő kihívások feltérképezése érdekében. A Széchenyi Kártya Program konstrukciói a kamarai egyeztetések, valamint a több mint 17 000 vállalkozó által kitöltött kérdőív tapasztalatai alapján kerültek kialakításra, így hisszük, hogy ténylegesen hozzájárulnak a vállalati működés folytatásához, a munkavállalók megtartásához, valamint a hatékonyság növekedéséhez" – mondta el György László, gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár, a Széchenyi Kártya Program kidolgozásának szakmai vezetője a közlemény szerint.
A Széchenyi Kártya Program továbbra is rendkívül kedvező feltételek mellett folytatódik, sőt az energiaválság okozta megnövekedett energia többletköltségek finanszírozásának könnyítése, valamint a hatékonyságnövelő és technológiaváltást segítő beruházások elősegítése érdekében két új speciális, kiemelten támogatott hitelkonstrukció is bevezetésre kerül. 2022 júliusától a Széchenyi Kártya Program MAX keretében új elemként indul el évi fix 1%- os ügyfél által fizetendő kamaton a Széchenyi Energiakártya, amely az energiaválság által érintett vállalkozások számára kínál kedvező szabad felhasználású folyószámlahitelt, akár 3 éves futamidőre. További újdonság, hogy a kormány az energiahatékonyságjavítást és technológiaváltást segítő beruházások elősegítése érdekében a Széchenyi Beruházási Hitel MAX -on belül egy évi fix 0, 5%- os kamatszinten elérhető hiteltípust is bevezet, legfeljebb 400 MFt-os max. igényelhető hitelösszeggel. A Széchenyi Kártya Program MAX valamennyi hitelkonstrukciója a kormány gazdaságstratégiai céljaival összhangban a piaci kamatszintekhez képest jelentősen alacsonyabb, FIX kamattal segíti továbbra is a vállalkozások versenyképességének javítását, a Program kiszámítható keretet biztosít a kkv-szektor működéséhez, hozzájárul a vállalkozások likviditási helyzetének megőrzéséhez, ugyanakkor ösztönzi a legkülönbözőbb beruházási elképzelések megvalósítását is.
Erre most mi történik? Ma reggel a Napkeltében Széchenyi Kártya reklámszpotot láttam (nem közérdekűként feltüntetve, hanem két mosóporreklám között). Nyilván máshol is elő fog kerülni. Akkor ezt lehet? Nyilván ez is közpénzből, nyilván ez is kormányzati megrendelésből készült, mint az elődei. Ezt most lehet, ha azt akkor nem lehetett? Vagy csak az akkor on van a hangsúly? Ugye nem a Napkelte van megtámogatva közpénzzel? Hol vannak a közpénzvédő eszdéeszesek? Hol van Gusztos Péter, Kuncze Gábor? Hol van Keller elvtárs? Tényleg, ez a hirdetés Kormányzati Kommunikációs Központ munkája? Elvtársak, megint hazudtatok. Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
A pénteki Reggeli tárlat vendége Krasznai Réka művészettörténész, a a Kép és Kultusz, a Szinyei Merse Pál életművét bemutató kiállítás kurátora. A magyar képzőművészet egyik legnagyobb hatású mesterének, a 19. századi magyar festészet egyik legjelentősebb alakjának, Szinyei Merse Pálnak az életművét mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria kiállítása. A mintegy 120 művet felvonultató tárlat kép és kultusz összefüggéseit vizsgálja Szinyei életművében. A párhuzamosan kibomló kultusz- és képtörténet a művész kultúrtörténeti helyéről és művészetének jelentőségéről alkot új összképet. A kiállítás Szinyei fő műveit magyar és nemzetközi – elsősorban osztrák, német és francia – kontextusban, az egykorú rokon törekvések és tematikus összefüggések tükrében mutatja be. A tárlatra több mint 20 külföldi festmény – köztük Monet, Sisley, Corot, Courbet, Gainsborough remekművei – érkezett neves köz- és magángyűjteményekből. Helyszín: Magyar Nemzeti Galéria, C épület, földszint, időszaki kiállítótér A kiállítás 2021. november 12. és 2022. február 13. között látogatható.
A tárlat a Szinyei 20. századi és kortárs kultuszát bemutató teremmel zárul, amelyben a festő és művei reflexiók, parafrázisok, átiratok formájában elevenednek meg. A kiállítást magyar és angol nyelvű katalógus kíséri. A kiállítás kurátorai: Hessky Orsolya, Krasznai Réka, Prágai Adrienn A kiállítás kiemelt partnere a MKB Private Banking Támogató: Mizo Coffee Együttműködő partnerek: Air France és Porsche Hungaria Kiemelt látnivalók, érdekességek Wilhelm Leibl: Szinyei Merse Pál arcképe, 1869 Wilhelm Leibl Szinyei egyik legközelebbi müncheni művész barátja, a realista és naturalista festészet egyik legjelesebb német képviselője volt. Az itt látható portrét – mely az első a magyar művészről – 1869-ben festette. Szinyeit dendi-művészként ábrázolja: elegáns hanyagsággal, felöltőben, cilinderrel, kravátlival a nyakában, cigarettával a kezében. A képmás megfestése félbeszakadt, amikor a Münchenbe látogató Courbet ösztönzésére Leibl Párizsba utazott. Később a porosz–francia háború szakította el egymástól művészt és modelljét, így a lendületesen festett arckép befejezetlen maradt.
Elhalálozott: Jernye, 1920. február 2., Szerző: Szinyei Merse Anna Iskoláit Eperjesen és Nagyváradon végezte, első festőtanára Mezey Lajos volt, 1864 áprilisától a müncheni képzőművészei Akadémián A. Strähuber, H. Anschütz, 1866-tól Wagner Sándor, végül 1867-től 1869 októberéig Karl von Piloty növendéke volt. Baráti körébe tartozott Benczúr Gyula, Liezen-Mayer Sándor, Székely Bertalan valamint Hans Makart, Gabriel Max és Wilhelm Leibl. Első érett képe az otthoni nyaralás idején festett realista portré csibukozó öccséről, Zsigmondról (1866, Magyar Nemzeti Galéria). Már kevés alakos, korai romantikus témájú vázlatain is egyéni utakat keresett: az intim, lírai hangvétel a mesterkéletlen természetlátás erősen különbözött környezete historikus érdeklődésétől (Apáca és lovag, 1866, Pécs, Janus Pannonius Múzeum). A Fürdőházikó fiúval (1868, Magyar Nemzeti Galéria) első, modern tárgyú festménye. Főművei irányába az első döntő lépést az Anya és gyermekeivel (1868–69, New York, The Salgó Trust of Education) tette.
Műsor: Nyitány Adás: 2022. 01. 07. Műsorvezető: Szerémi Nóra Borítókép: Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben. Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait. A Nemzeti Galériában őrzött Lilaruhás nő az egyik legnépszerűbb magyar festmény, amely a szabadban, a jernyei birtokhoz közeli mezőn ábrázolja az akkor 21 éves, szépséges fiatal hölgyet, aki leomló lila ruhában, egyenes tartással, kezét ölében pihentetve, kissé egykedvű tekintettel néz a távolba. A modell tekintete nem véletlenül olyan, amilyen.
Szinyei azonban tőlük függetlenül, a francia mesterek ismerete nélkül talált rá a réten piknikező társaság témájára, a képre háttal, hason fekve magát is ráfestette. Fő elemei a fény, a színek, az árnyékok, az ember együtt él a tájjal, a levegő mindent egységbe foglal. Szinyei – bár egyes művein a folthatások uralkodnak – egészében mégsem tekinthető impresszionistának, velük ellentétben ő nem mondott le az emberi tartalomról, alakjai érzelmeket fejeznek ki, felerősítve a természet keltette benyomásokat. A Majális t teljes közöny és meg nem értés fogadta, egy időre feledésbe merült. Az elmarasztaló kritikák kedvét szegték, ismét hazatért jernyei birtokára, megházasodott, gazdálkodni kezdett, házat, műtermet építtetett, s csak ritkán festett. Ez idő alatt is készített néhány remekművet, mint pl. a feleségéről festett Lilaruhás nő. 1882-ben Bécsbe ment, ahol megfestette a konvencionálisabb, naturalista Pacsirta című képét, melyet felesége portréjával és a Majális sal együtt Bécsben, majd Pesten is kiállított, de a kritika most is negatív volt.
1870-től Münchenben él és önálló mesterként, piacra dolgozik. 1873-ban készítette el egyik legismertebb képét, a Majálist. Az ezt követő években apja birtokának gazdasági ügyei lefoglalták és szinte teljesen elfordult a festéstől. Az 1894–1895-ben a Képzőművészeti Társulat által rendezett tárlaton nagy sikert arattak képei. Ettől kezdve újra a festészet lett életének legfontosabb része. 1901-ben egy müncheni kiállításon Majális képe aranyérmet nyert, és Velencében is bemutatták néhány képét. Ugyanebben az évben tett egy Dél-itáliai körutat. 1905-ben került sor első önálló kiállítására a Nemzeti Szalonban (Modern magyar művészek), ahol 89 munkáját mutatták be. Kinevezték az Országos Mintarajziskola és Rajztanár képző (1908-tól Képzőművészeti Főiskola) igazgatójának, 1907-ben a magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) alapító tagja lesz. 1910 februárjában a berlini Sezession magyar kiállításán 20 műve aratott nagy sikert, majd áprilisban a müncheni Galerie Heinemannban 31 képből álló önálló kiállítását mutatta be.