Borító: Kötött ISBN: 9789632661377 Nyelv: magyar Méret: 19. 6 Oldalszám: 336 Megjelenés éve: 2010 -10% 2 900 Ft 2 610 Ft Elfogyott A kedvezményes árak kizárólag a webshopunkon keresztül leadott megrendelésekre érvényesek! Leo Auberg nagyszebeni kamaszfiú még nem tudja, mit jelent, ha valakit elvisznek az oroszok. Egyet akar csupán: minél messzebb utazni a kisvárosból, ahol, úgy tűnik, mindenki az ő homoerotikus kalandjait figyeli. Öt évet tölt egy kelet-ukrajnai láger poklában. Megismeri az éhséget és a tetveket, megtanul szenet lapátolni és koldulni. Megérti a kegyetlenség és a jóság bonyolult egyensúlyát. És megtapasztalja a lágerboldogságot. Leo Auberg Köves Gyuri német testvére a "Sorstalanság" ikerkönyvében. A "Lélegzethinta" a Nobel-díjas német írónő, Herta Müller megrázó, költői erejű és dokumentum-hitelességű regénye. Herta Müller 1953-ban született a bánáti Niczkyfalván, Romániában. 1987 óta Berlinben él. Műveiért számos német és nemzetközi díjjal tüntették ki. 2009-ben Nobel-díjat kapott.
A Lélegzethinta így klasszikus lágerregénnyé íródik. Valószínűleg éppen ez a nagyszabású, egyetemesített írói vállalása, a sok évtizednyi hallgatásból fakadó szorongó kitörés okozta, hogy a korábbi művekhez képest más mércét rótt ki a szerzőre az irodalmi élet. Az írónő persze van annyira sebzett és szuverén, hogy egyenlő távol maradjon díjazóitól és bírálóitól. Ám vajon tud-e ez a határszéli sváb, szász és cipszer dialektus és az egyetemes lágerélmény úgy ötvöződni, hogy az olvasó újra átélje a szorongást? Tud-e olyat, amit a korábbi lágerregények még nem mondtak el az ilyen emberi szenvedésről? Herta Müller "munkája" hangsúlyozottan tesz eleget az elvárásoknak; szándékos irodalmi és politikai gesztus. Szerzője évekig dolgozott dokumentumokból, beszélt elhurcoltakkal. Oskar Pastiorral, szebeni költőbarátjával és egykori internálttal közösen látogattak el 2004-ben több ukrajnai kényszermunkatáborba, a gorlovkai meddőhányót, a regény feltételezett helyszínét is ekkor keresték fel. Müller Pastior halála után egyedül írta meg a könyvet, felhasználva közös jegyzeteiket, ami négy füzetet tett ki.
Keresés a leírásban is Könyv/Irodalom/Novellák, elbeszélések normal_seller 0 Látogatók: 2 Kosárba tették: 0 Megfigyelők: 0 1 / 0 1 Herta Müller: Lélegzethinta A termék elkelt fix áron. Fix ár: 4 000 Ft Kapcsolatfelvétel az eladóval: A tranzakció lebonyolítása: Szállítás és csomagolás: Regisztráció időpontja: 2006. 02. 09. Értékelés eladóként: 99. 96% Értékelés vevőként: 100% fix_price Állapot újszerű, hibátlan Az áru helye Magyarország Átvételi hely Budapest IX. kerület Aukció kezdete 2022. 07. 10. 13:27:07 Szállítás és fizetés Termékleírás Szállítási feltételek Elérhető szállítási pontok személyes átvételre munkanapokon 11 és 6 között, illetve szombaton 10 és 14 között Budapesten a Kálvin tér közelében van lehetőség Szállítás megnevezése és fizetési módja Szállítás alapdíja MPL Csomagautomatába előre utalással 820 Ft /db Személyes átvétel 0 Ft - munkanapokon 11 és 18 h között Vatera Csomagpont - Foxpost előre utalással 799 Ft Vatera Csomagpont - Foxpost házhozszállítás előre utalással 1 499 Ft Az eladóhoz intézett kérdések Még nem érkezett kérdés.
"Csöndes csomagot hordok beszélek, csak másképpen burkolózom hallgatásba. " A 2009-es év irodalmi Nobel-díjasának első magyarul megjelent regényének főhőse Leo Auberg nagyszebeni szász kamaszfiú, akit 1945-ben egy kelet-ukrajnai lágerbe visznek el az oroszok, ahol öt évet tölt el. Megismeri az éhséget és a teveket, megtanul szenet lapátolni és koldulni. Megérti a kegyetlenség és a jóság bonyolult egyensúlyát. "Havonta egyszer kaptunk, Albert Gion meg én, védőitalként tejet műszak után a láthatatlan anyagok ellen, hogy lassabban mérgeződjünk, mint Jurij, az orosz, akivel Albert Gion még én a napfénymérgezésem előtt volt együtt a pincében. Hogy tovább bírjuk, havonta egyszer a gyári portás házikójánál fél liter egészségügyi tejet kaptunk bádogcsajkában. Egy másik világ adománya. Annak az embernek az íze érződik rajta, akik maradhattunk volna, ha nem az éhségangyalé lennénk. Elhiszem neki, hogy segít a tüdőmnek. Hogy minden korty semmlegesíti a mérget, mint valami tiszta hó, amely felülmúl minden hasonlatot.
Az Amerikában zajló nyomozást és az itthoni eseményeket, valamint a két helyszín közötti kommunikációt bemutató jeleneteket időnként megszakítja egy-egy olyan egység, amelyben igazán megmutatkozik, hogy a film alkotói gárdája mire is képes. Legyen szó egy vizuális meglepetésről vagy olyan jelenetekről, amelyeken már nem érezhető az a fajta didaktikusság és műviség, ami sajnos sok magyar mozi rákfenéje. Ezekről a jelenetekről csak annyit érdemes előzetesen tudni, hogy meglepőek, a látványt tekintve frissek, kreatívak, kivitelezésüket bármelyik nemzetközi produkció megirigyelhetné. Ezek mellett a "magyar családtörténet" fájóan sután mutat, míg a valójában sci-finek mondható Lem-betétek nem igazán tudnak szervesen beépülni a filmszövetbe. Az Úr hangja végére az az érzésünk, hogy több filmet láttunk egyszerre, de igazán egyet sem. Mintha a történet szálait – mivel nem sikerült belőlük egy koherens képet összeállítani – a zárásra egyszerűen "összecsomózta" volna a rendező, hogy biztosan egyben maradjanak.
Ez vezet el az újabb kérdéshez: Vajon a levél tartalmi oldalát kell vizsgálni, vagy a hatását? Lem regénye a hidegháború kellős közepén keletkezett, ezért nem meglepő, hogy képzeletbeli tudósai arra is rájönnek, miként lehet fegyvert készíteni a csillaglevél alapján. Bár a regényben kiderül, hogy a "távolban ható atombomba" előállításának veszélye szerencsére mégsem fenyeget, Pálfi György mégis ezt a dilemmát állította Az Úr hangja című filmjének fókuszába. Stanisław Lem művének nincs igazán cselekménye. Ez a jellegzetessége szinte lehetetlenné is teheti a filmfeldolgozást. A magyar rendező ezt úgy hidalta át, hogy hőse, Péter (Polgár Csaba) apja keresése közben bukkan rá a Master's Voice-projekt rejtélyére. Péter és öccse, Zsolt (Fekete Ádám) még kisgyermek volt, amikor édesapjuk Svédországba ment – és aztán eltűnt. A nyolcvanas években az amerikai La Paloma közelében több ember különös körülmények között, csak úgy magától felrobbant. Az eseteket összefüggésbe hozták azzal a felfedezéssel, melynek során kiderült, hogy a gamma-sugarak valamilyen értelmes üzenetet hordoznak.
2018. december 20. (16) His Master's Voice 2018 108 perc 5. 8 sci-fi dráma Főszereplők: Polgár Csaba Kiss Diána Magdolna Eric Peterson Sloan Thompson Fekete Adám A Stanislaw Lem regénye alapján készülő film az eredeti mű gondolatvilágát adaptálja egy napjainkban játszódó, izgalmas családi krimi keretei közé. Az Úr hangja főhőse a harmincas éveinek végén járó Péter, egy titokzatos balesetekről szóló dokumentumfilmben felismerni véli a hetvenes években disszidált, azóta nem látott apját. Megpróbálja felkeresni őt Amerikában, majd kalandos nyomozás után végre rátalál az immár új családot alapított édesapára. A találkozás számtalan élményt, fordulatot és tanulságot hoz a fiatalember és apja életébe, és ennek a találkozásnak köszönhető az is, hogy a világ értesül arról: az univerzum megszólalt, nem vagyunk egyedül a világmindenségben. Az Úr hangja világpremierje a Tokiói Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában lesz. A film a Filmalap 600 millió forintos gyártási támogatásával a Pusztai Ferenc vezette KMH Film és a kanadai Quite Revolution Pictures koprodukciójában készült.
Az Úr hangja Szerző Stanisław Lem Eredeti cím Głos pana Ország Lengyelország Nyelv lengyel Műfaj tudományos-fantasztikus regény Kiadás Kiadó Czytelnik Kiadás dátuma 1968 Magyar kiadó Kozmosz Fantasztikus Könyvek Magyar kiadás dátuma 1980 Fordító Murányi Beatrix Média típusa könyv Oldalak száma 204 ISBN ISBN 963-21-1404-3 Az Úr hangja (eredeti lengyel címe Głos pana) Stanisław Lem tudományos-fantasztikus regénye, amely először 1968 -ban jelent meg. Filozofikus hangvételű mű – Lem kedvelt témájáról – az idegen civilizációkkal való kapcsolatteremtés nehézségeiről. A mű értelmezése és szövegezése feltételez alapvető filozófiai ismereteket. 1983-ban angolra is lefordítják, aminek hatására több amerikai szerző is ír a témát feldolgozó könyvet (pl. Carl Sagan – Kapcsolat). A könyvet ez idáig tizenhat nyelvre fordították le, 2018 -ban pedig Pálfi György azonos címmel filmadaptációt készített. [1] Történet [ szerkesztés] Egy fiktív egyesült államokbeli titkos kutatás története egy matematikus kutató, Hogarth professzor naplószerű elbeszélésében.
Korhatár: 16 éven aluliak számára nem ajánlott
A kilencvenes években két asztrofizikus a neutrínósugárzás megfigyelésével akart bebizonyítani egy olyan tudományos tételt, amelyről később kiderült, hogy tévedésen alapult. A vizsgálat során a mért eredményeket szalagokra vették. Az immár érdektelen anyag valószínűleg az enyészeté lett volna, ha egy ügyeskedő fizikus meg nem látja benne a lehetőséget: táblázatba foglalta az adatokat, és eladta egy UFO-hívő ezoterikusnak. E mániákus kisvártatva "megállapította", hogy titkos morzejelek birtokába jutott, s e felismerését nyilvánosságra is hozta. Az ügyet csak bonyolította, hogy a táblázatokat egy statisztikus is megvizsgálta. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a megfigyelés során – úgy tűnik, lustaságból – egy idő után újra meg újra ugyanazt a zajt rögzítették, csupán azért, hogy az eredmény többnek tűnjön. A csalás miatt még pereskedésre is sor került, amelyről természetesen az újságok is hírt adtak. Az esetről szóló tudósítást véletlenül elolvasta egy tekintélyes tudós is, aki a szalagokat megszerezve rájött, hogy amit mértek, az nem természetes zaj, hanem mesterséges üzenet.
(10 idézet) Helikon Kiadó "Azt az olvasót, aki... egyre türelmetlenebbül várja, hogy a híres rejtély lényegére térjek, azt remélve, hogy éppolyan kéjes borzongásban lesz része, mint amikor vérfagyasztó horrorfilmet néz, rábeszélném, hogy tegye le könyvemet, mert csalódni fog. Nem izgalmas kalandregényt írok, hanem azt mondom el, miként került kultúránk a kozmikus vagy legalábbis nemcsak földi egyetemesség próbatétele elé, s mi lett ebből" – írja a könyv fiktív előszavában Lem, a nálunk is széleskörűen ismert lengyel sci-fi író. Tovább... "Azt az olvasót, aki... Ha külsődleges egzotikus kalandokban nem is bővelkedik ez a regénye, azért fantasztikum bőven akad benne, s a bejárt gondolati mélységekben való búvárkodás legalább olyan izgalmakat rejt: milyen veszélyekkel járhat az emberiség számára az, ha a katonai hatalom pusztító célokra akarja felhasználni a világűrből érkező értelmes üzeneteket? Külön érdemes felfigyelni Lem írói stílusára, hasonlatainak költői szépségeire, finom iróniájára.